Nagybánya: elgáncsolták a magyar utcanévadást célzó tervet a román liberális tanácsosok

A határozat szerint négy román személyiségről is elneveztek volna utcákat. Walter Friedrich lett a volt Luminiței, Pokol Elek, azaz Alexiu Pocol a Városháza előtti tér, Episcop Martir Alexandru Rusu (a volt Industriei), valamint Parc Arhiepiscop Iustinian a Központi Park (az épülő ortodox katedrális melletti liget). A folyamat azonban az alpolgármester elmondása szerint megakadt, miután a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) tanácsosai berzenkedtek és emiatt a folyamat elakadt. Egyébként a 23 fős nagybányai városi képviselő-testületben ketten voltak RMDSZ-esek a tavaly júniusi helyhatósági választásig, akkor azonban sikerült háromra növelni a tanácsosi mandátumok számát.

Nagybánya: egyes városatyák nem akarták a magyar neveket

Máramaros megye székhelyén a népszámlálási adatok szerint 108 759 fős a lakosság, ebből 7,74 százalék vallotta magát magyarnak a legutóbbi népszámláláson. Pap Zsolt elmondta, 2024-ben a régi tanács utolsó ülésén – október 31-én járt le a régi tanácsosok mandátuma – olyan határozatot fogadtak el, ami hat nevet változtatna: ezek közt vannak tér- és utcanevek.

Hozzátette, a másik négy névvel nem volt problémájuk a liberálisoknak, csak a két magyarral. „Elkezdték mondani, hogy Jókai Mór az 1848-as forradalomkor románellenes volt, és ehhez hasonló butaságokat – mindezzel felbőszítettek egyeseket a helyiek közül, akik az illető utcákban élnek. Nagyon érdekes, hogy csak abból a két utcából jöttek tiltakozni, amelyeket a magyar személyiségekről akarunk elnevezni. A következő tanácsülésre eljöttek ezek a lakosok, felszólaltak, kifejtették nemtetszésüket az utcanévváltozással kapcsolatban” – mondta az alpolgármester. Hozzátette, ezek a helyiek azt kérték, hogy még ne lépjen hatályba a tanácsi határozat, hanem halasszák el.

Fontos lenne a Jókai és Lendvay utca

„Én már rég akartam a magyar utcaneveket, de kivártam, hogy a polgármesternek is legyenek javaslatai. Ekkor a javaslatban összesítettem a magyar és a román neveket. Utóbbiak közül az egyik ortodox, a másik görögkatolikus püspök. Úgyhogy ha a tanácshatározatot visszavonják, akkor az összes javaslatot vissza kell vonniuk. Ha mindenik nevet külön lehetne visszavonni, akkor a két magyarral ezt már rég megtették volna, de így nem merik, mert az »kiütné a biztosítékot« az ortodoxoknál és a görögkatolikusoknál is” – hívta fel a figyelmet az alpolgármester. Kifejtette, Jókai és Lendvay esetében olyan fontos személyiségekről van szó, akiknek erős a kötődésük Nagybányához, ezért lenne fontos róluk elnevezni utcákat.

A domb Jókai látogatása nyomán kapta nevét, amikor az író arra sétált vendéglátóival, többek között Schönherr Gyula neves nagybányai történész édesanyjával, Csausz Annával, aki a város zenei életének egyik meghatározó személyisége, kitűnő zongoraművész volt. Az író sokáig gyönyörködött az eléje táruló látványban, majd megkérdezte:

Miután Benke Róza fiatalon meghalt, az író és felesége magukhoz vették és saját gyermekükként nevelték a kis Rózácskát, Laborfalvi Róza unokáját. Jókai hivatalosan is nevére vette a kislányt, aki csak kilencéves korában tudta meg, hogy mi is az igazság „szüleivel” kapcsolatban. „Ez a Róza lett aztán a Feszty Árpád festő felesége. Ily módon a magyar kultúra személyiségeinek egész hálózata bontakozik ki ebben a történetben. Nagyon érdekes kapcsolódási pontok fedezhetőek fel, hiszen Feszty Árpád is jó kapcsolatban állt gróf Teleki Sándorral, aki nagybányai otthonában, a mai Teleki Magyar Ház épületében fogadta a festőt, amikor az több hetet Nagybányán töltött és itt alkotott. Szorosan összeszövődtek a szálak ezek közt a személyiségek között – és végülis szorosan kapcsolódik mindahhoz, hogy Jókay és Lendvay emlékezetét a jövőben is is őrizni szeretnénk” – emelte ki Dávid Lajos.