2009. július 17., 09:382009. július 17., 09:38
A nagybányai prefektúrán rendezett válságtanácskozáson Vlaicu Pop, a területi vízgazdálkodási vállalat munkatársa arra figyelmeztetett: felhőszakadás esetén képtelenség lesz megakadályozni, hogy a tározókban felgyűlt zagy a környező folyókba jusson. „Sokkal nagyobb a környezetszennyezés bekövetkeztének kockázata, mint azelőtt, hogy nekiláttunk volna a zagytározók környezetbaráttá tételének” – állapította meg a szakértő.
Máramaros megyében jelenleg négy, korábban bezárt meddőhányót próbálnak biztonságossá tenni, ezek közül a borsabányai Colbu I és Colbu II, valamint a nováci derítőnél a munkálatok feléig jutottak el. Ioan Nechita, a Remin bányavállalat műszaki igazgatója közölte, a munkálatokat azért függesztették fel, mert az erre a célra elkülönített összeget a gazdasági minisztérium a felére csökkentette, többletforrásokat pedig kérésük ellenére nem kaptak.
Rendkívül súlyosnak nevezte a helyzetet Sandu Pocol Máramaros megyei prefektus is, aki hamarosan a belügyi és a környezetvédelmi minisztérium elé tárja a finanszírozás problémáját, amelyre szerinte csak Bukarestben születhet megoldás. A máramarosi bányák meddőhányói és elavult vezetékrendszerei hosszú évek óta rendszeresen szennyezik a környék folyóit. Az egykori Aurulnál 2000 januárjában bekövetkezett, a tiszai ciánszennyezést okozó gátszakadás után három hónappal éppen a borsabányai nováci derítő balesete mérgezte nehézfémekkel a Tiszát, a Colbu I és II-nél pedig legutóbb idén áprilisban ömlött nehézfémeket tartalmazó iszap a folyókba.
Olajos Péter, Magyarország egykori európai parlamenti képviselője a sorozatos balesetek miatt nemrég beadvánnyal fordult az Európai Unió környezetvédelmi biztosához. Július elején közölt válaszában Stavros Dimas bejelentette: vizsgálat indul annak kiderítésére, milyen elővigyázatossági intézkedéseket foganatosítottak a román hatóságok a szennyezések jövőbeni elkerülése érdekében.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.