A zsombolyai cserép fogalommá vált a közép-európai építkezésben
Fotó: Zsombolyai Városi Művelődési Ház
A zsombolyai tégla- és cserépgyártás több mint másfél évszázados múltját mutatja be a július 24-én megnyílt kiállítás, mellyel hosszú évek óta dédelgetett álma vált valóra a bánsági hely- és ipartörténelem iránt érdeklődőknek. A megnyitón felszólaló Ordódi Árpád nyugalmazott vasúti mérnök, a cserépgyár történetének avatott ismerője a Krónikának elmondta: a Temes megyei kisvárosban nemcsak a gazdaság mozgatórugója volt a Bohn család gyára, hanem szociális és kulturális szempontból is alakította a térség társadalmát. A zsombolyai tetőfedő cserepek pedig több mint harminc évvel a gyártás leállítása után is ismertek és keresettek Európa-szerte.
2026. augusztus 08., 14:212026. augusztus 08., 14:21
2026. augusztus 08., 14:222026. augusztus 08., 14:22
Az egykori Torontál vármegyei, ma Temes megyei kisváros gazdasági életét 1990-ig meghatározó Ceramica cserépgyár (a kommunista rendszer bevezetése, az államosítás után ez volt az üzem román neve) története a 19. század közepére nyúlik vissza. A vállalkozás alapját a Bohn család téglagyára jelentette, amely már az 1850-es években működött.
Bohn István alapította, tőle a fia, Mihály vette át, akik később a sógoraival, Muschong Jakabbal és Schaaf Jakabbal konszernt alapított, és többek között a ma a Vajdasághoz tartozó Nagykikindán, illetve Békéscsabán is gyárat nyitott. A fejlődést nagyban segítette az 1857-ben megépült Szeged–Temesvár vasútvonal, amely közvetlenül a gyár mellett haladt el.
A tégla- és cserépégetéshez használt agyag kitermelése során több alkalommal kerültek elő 20 ezer éves mamutmaradványok is: agyarak, koponyák, comb- és medencecsontok, amelyek ma a zsombolyai líceumban láthatók, de a kiállításon is megtekinthetők,
Sergiu Dema, a Zsombolyai Városi Művelődési Háza igazgatója az Agerpres hírügynökségnek elmondta: a kiállítás célja, hogy hidat teremtsen a jelen és a múlt között, és bemutassa, miként vált Zsombolya a térség egyik legfontosabb kerámiaipari központjává.
Az agyag kitermelésekor felszínre került mamutcsontok is megcsodálhatók
Fotó: Zsombolyai Városi Művelődési Ház
A kiállítást a helyi önkormányzat, a Városi Kulturális Központ, a Sever Bocu Sajtómúzeum, a Zsombolyai Fiatalok Egyesülete és a GAL Banat-Vest kistérségi együttműködési csoport közösen szervezte. Nagy segítséget nyújtott az a 24 külföldi önkéntes (Franciaországból, Grúziából, Olaszországból, Moldovából, Litvániából, Romániából, Finnországból, Spanyolországból és Törökországból), akik az Európai Szolidaritási Testület programján keresztül érkeztek Zsombolyára.
Ordódi Árpád nyugdíjas vasúti közlekedési mérnök Zsombolya szülötte, de a szomszédos Gyertyámoson telepedett le, ahol korábban önkormányzati képviselő is volt, RMDSZ-elnök, és aktívan szerepet vállalt a kistérség magyarsága kulturális és közéletének szervezésében. Jelenleg a GAL Banat-Vest együttműködési társulás tiszteletbeli elnöke, s ebbéli minőségében, illetve a történelem elkötelezett híveként kapott szót a kiállítás megnyitóján.
„Ez már régóta tervbe volt véve, de sosem volt kivel megszervezni. A fő érdem Sergiu Demáé, a művelődési ház igazgatójáé, de ha nem lettek volna az önkéntesek, nem tudtuk volna megcsinálni: ők ácsolták a polcokat, állványokat, vályogfalat építettek, sokat dolgoztak” – mesélte az ipartörténeti kiállítás megvalósulásának körülményeit a Krónikának Ordódi Árpád.
Ordódi Árpád a zsombolyai tégla- és cserépgyár történetének ismerője
Fotó: Zsombolyai Városi Művelődési Ház
Rátérve a gyárra, elmondta: az 1989-es rendszerváltás utáni években, 1991–1992-ben még működött, aztán leállt a termelés, és bár történtek próbálkozások az újraindítására, mára „már nyoma sincs a gyárnak”.
ahonnan felügyelték ezt az egész műveletet. De azt a területet például, ahol kitermelték az agyagot, teljesen elöntötte a víz” – magyarázta a diákkorában maga is szezonális téglagyári munkásnak számító nyugdíjas vasúti mérnök. Mint mondta, az üzem több volt mint egyszerű gyár.
„Tartozott hozzá egy kultúrotthon, volt bölcsőde, de Bohn Mihály megvásárolt Zsombolyán egy nagy telket, amelyre egy egész városrészt épített ki, amit ma úgy hívnak, hogy Futok negyed. Felparcellázta, 250-300 négyzetméteres telkeket mért ki a munkásainak, akik tíz évre, vagy még többre kötöttek vele szerződést, de abban is segített nekik, hogy az építkezéshez adott téglát, cserepet. Ha véletlenül időközben meghalt az illető, akkor az utódai: a leánya vagy a fia kellett ledolgozza a hátralevő időt” – mesélt a letűnt korok viszonyairól Ordódi Árpád.
Zsombolyán a 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint 10 179 állandó lakosa van, közülük 619-en vallották magukat magyarnak. Mivel 1459 főnek nem ismert a nemzetiségi hovatartozása, a magyarok aránya így hivatalosan 7,09 százalék. A román–szerb határ mentén fekvő, egykor sváb többségű városban legutóbb 151-en vallották magukat németnek.
Míg a zsombolyai gyár mostanra az enyészetté lett, a kikindai Bohn-üzem utódja a mai napig működik.
– jegyezte meg interjúalanyunk. A zsombolyai gyár fénykorában körülbelül négyezer embernek adott munkát. „Voltam egy ideig állomásfőnök Zsombolyán, és húsz-harminc vasúti kocsit raktak meg naponta téglával és cseréppel. Annak tíz százaléka külföldre ment, főleg a balkáni országokba, de Nyugat-Európába is” – érzékeltette a termelés volumenét Ordódi Árpád.
Apróhirdetésekben, különböző Facebook-csoportokban ma is találni eladó zsombolyai cserepeket. „Sőt olyanokat is, amelyek a 20. század elején, a 19. század végén lettek gyártva. Tehát el lehet képzelni, milyen minőségű dolgokat készítettek ezek az emberek” – egészítette ki Ordódi, majd sorolta, hogy például milyen középítkezésekhez használtak zsombolyai téglát:
„Ezek olyan téglák, amiket nem kell vakolni. Ezeket kétszer égették ki, olyan keményre, mint az üveg. Először kipréselték, kiszárították, majd még egyszer kipréselték olajban, és utána égették ki” – magyarázta az eljárást.
Az „oroszlános” cserép ma is keresett
Fotó: Zsombolyai Városi Művelődési Ház
A zsombolyai gyár a legnagyobb tégla- és cserépgyár volt Közép-Európában, és változatos termékskálát kínált: világhírű, hornyolt tetőcserepeket (főként a híres marseille-i típusú és a jellegzetes kúpcserép fazonokat), valamint falazó- és burkolótéglákat.
„A kommunisták levették a jelzést, mert el akartak tüntetni mindent, ami a monarchiabeli időkre emlékeztetett, de látták, hogy nem megy, ezért visszatették az oroszlánt a cserepekre. Voltam egyszer Németországban, Ulm környékén, és amikor mondtam, hogy honnan vagyok, kérdezték, hogy nem onnan származok a Bohn-cserép. Mondtam, hogy de – erre azt mondta az illető, hogy a szüleinek a háza is Bohn-cseréppel van fedve” – idézett fel egy régi történetet Ordódi Árpád.
A zsombolyai cserépgyártás történetét bemutató kiállítás augusztus és szeptember folyamán is megtekinthető a városi művelődési házban, hétfőtől csütörtökig 10–14 óra között, előzetes egyeztetés alapján a culturaljimbolia@gmail.com e-mail címen vagy a +40/778/734–050-es telefonszámon.
Téglainstallációk a kultúrház udvarán
Fotó: Zsombolyai Városi Művelődési Ház
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
Újabb két határrendészt vettek őrizetbe a Szatmár megyei halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Egyiküket 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték, miután felmerült a gyanú, hogy megpróbálta akadályozni az ügyészség nyomozását.
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
Az illegális fakitermelés visszaszorítását célzó új alkalmazást fejlesztett ki egy erdélyi szakember.
A rendőrséghez és a kiberbiztonsági hatósághoz fordult a nagyváradi RER Vest hulladékgazdálkodási szolgáltató, miután egy ismeretlen személy jogosulatlanul hozzáfért a cég ügyfélszolgálati portáljának teljes adatbázisához.
Tüntetést hirdettek hétfőre a vidombáki IAR repülőgépgyár alkalmazottai.
Menetrendváltozás nyomán novembertől az eddiginél kevesebb járatot indít Marosvásárhelyről Budapestre a Wizz Air.
Már több mint két hete tombol egy rendkívül nehezen megközelíthető hegyvidéki területen, a Retyezát-hegység déli részén, a Kis-Retyezát területén, Hunyad megyében található Buta-völgyi szorosban kitört bozóttűz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!