Kivétel. A kormányzati előrejelzés szerint a Szamos vízhozama nemhogy nem csökken majd, de emelkedni fog
Fotó: Orbán Orsolya
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
2026. augusztus 05., 17:282026. augusztus 05., 17:28
Ez az illetékes romániai intézmények által készített előrejelzésből derül ki, amelyet a Mediafax ismertetett.
Mint arról beszámoltunk, Báziasnál a Duna vízhozama 1400 köbméter/másodpercre esett vissza, szemben az augusztusi 3900 köbméter/másodperces többéves átlaggal.
Ugyanakkor míg a legtöbb vízgyűjtő terület esetében a modellek a következő évtizedekben a vízhozamok csökkenését jelezik, a Szamos-medence az egyetlen, amely kapcsán a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló országos stratégia a vízkészletek növekedését jelzi.
A román állami dokumentumokban szereplő szimulációk szerint
Az előrejelzés azonban nem jelenti azt, hogy az ország északnyugati része mentes maradna a szárazságtól. 2026. augusztusának legelején a Szamos-medence folyóinak vízhozama a havi átlagok 30 százaléka alatt volt.
Történelmi mélypontra, másodpercenként 1400 köbméterre süllyedt a Duna vízhozama a romániai szakasz belépő pontján, Báziásnál – közölte a román vízügyi hatóság szóvivője szerdán.
Hosszú távon azonban az éghajlati modellek eltérő alakulást jeleznek az ország ezen részére vonatkozóan. A kormány által 2024 augusztusában jóváhagyott Klímaváltozáshoz való Országos Alkalmazkodási Stratégia szerint a többéves átlagos vízhozam általában csökkenő tendenciát fog mutatni.
A becsült csökkenés egyes északnyugati vízgyűjtő területeken legfeljebb 5 százalék számos más területen körülbelül 15 százalék, míg egyes, Románia déli részén található vízgyűjtő területeken akár 40 százalék is lehet.
A dokumentum azonban egy kivételt is megemlít: ez a Szamos folyó vízgyűjtő területe, „ahol a vízkészletek növekedésének tendenciája figyelhető meg”.
Részletesebb adatok egy 2024-ben közzétett elemzésben szerepelnek, amelyet az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet és az Országos Meteorológiai Szolgálat kutatói készítettek.
A szimulációk a vízkészletek átlagosan körülbelül 6 százalékos növekedését jelzik a Szamos-medence egész területén. A Kis-Szamos esetében az eredmények még markánsabbak: egyes mellékmedencékben a referencia-időszakhoz képest 10 és 23 százalék közötti átlagos éves növekedés is bekövetkezhet. A dokumentumok ugyanakkor nem jeleznek hasonló növekedést a Nagy-Szamos esetében.
A kedvező előrejelzés a vízgyűjtő terület egészére vonatkozik, és a legnagyobb pozitív eltéréseket a Kis-Szamos térségében találták.
Ennek fő oka a csapadék alakulásában keresendő. Románia egész területén a hidrológiai szimulációk a csapadékmennyiség átlagosan 3,2 százalékos csökkenését jelzik. Egyes régiókban a csökkenés meghaladhatja a 10 százalékot is.
A Szamos-medencében azonban ugyanez a forgatókönyv szerint a csapadékmennyiség átlagosan évi körülbelül 5,5 százalékos növekedését jósolja.
Romániában az elmúlt hetekben heves esőzések voltak, az ország mégsem mentesül a Duna alacsony vízállása miatti problémáktól, hiszen már a cernavodai atomerőmű működése is veszélybe került.
A Szamos-medence változatos domborzatú területen terül el, jelentős hegyvidéki régiókkal. A Radnai-, a Gutin-, a Cibles-, a Borgói- és Kelemen-hegységekben a jelenlegi csapadékmennyiség eléri az évi 1000–1400 millimétert, míg az Erdélyi-szigethegységben körülbelül 800 és 1200 milliméter között mozog.
Az éghajlati előrejelzések egyúttal arra is utalnak, hogy a csapadékmennyiség egyik legjelentősebb növekedése az Erdélyi-szigethegységben és a Keleti-Kárpátok északi részén következhet be, amelyek a Szamos folyót és fő mellékfolyóit táplálják.
Az ország déli részén éppen ellenkező hatás figyelhető meg: a csapadékmennyiség jobban csökken, a hőmérséklet emelkedik, és a párolgás a rendelkezésre álló víz nagyobb részét fogyasztja el. Mindeközben az éves átlag növekedése elrejtheti az évszakok közötti nagyon nagy különbségeket.
A Romániára vonatkozó szimulációk általában a vízmennyiség év elejére való eltolódását jelzik. A vízhozamok télen, különösen januárban és februárban, növekedni szoktak, áprilisban, májusban, valamint augusztus–november között pedig csökkenni.
A hidrológiai intézet kutatói által a Szamos-medencére vonatkozóan, négy éghajlati modell felhasználásával készített tanulmány jelentős növekedéseket azonosított késő ősszel és télen.
Az alacsony vízállás miatt ismét láthatóvá váltak a második világháborús német hajók a Duna szerbiai szakaszán, a román határhoz közeli Prahovónál. Ez legutóbb négy évvel ezelőtt történt, amikor szintén rendkívül alacsony volt a folyó vízállása.
Az egyik forgatókönyv szerint a havi átlagos vízhozam februárban akár 39 százalékkal is növekedett. Ugyanez a modell azonban júliusra akár 37 százalékos csökkenést is becsült. Más szavakkal: a Szamos átlagosan több vizet szállíthat egy év alatt, de egyes nyarakon vagy ősszel a vízhozama nagyon alacsony maradhat.
Bár a 2021–2050 közötti időszakra számított tendencia pozitív, a Szamos-medence folyói abban az időpontban azok közé tartoztak, amelyek vízhozama a havi átlagok 30 százalékánál alacsonyabb volt. Ugyanakkor a nagyobb éves vízkészlet nem feltétlenül jelent jó hírt. Ha a csapadék nagyobb része rövid és intenzív esőzések formájában hullik, a víz gyorsan a mederbe folyik, hirtelen vízhozam-növekedést okoz, és kevesebb szivárog be a talajba.
A kormány stratégiája arra figyelmeztet, hogy a ritka árvizekhez kapcsolódó maximális vízhozamok Románia területének több mint felén növekedhetnek a 2021–2050 közötti időszakban.
A dokumentum továbbá rámutat, hogy a heves esőzések fokozódása, valamint az aszfalttal vagy építményekkel borított területek kiterjedésének növekedése fokozza a felszíni lefolyást és a városi árvizek kockázatát.
A Szamos vízgyűjtő medencéje a Tisza egyik legfontosabb bal parti részvízgyűjtője. A folyó a Nagy-Szamos és a Kis-Szamos egyesülésével jön létre, Romániából Magyarországra lép, majd a Tiszába torkollik. A teljes vízgyűjtő területe megközelítőleg 15 900 km², döntően Románia, kisebb részben Magyarország területén fekszik.
Főbb jellemzők:
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A napokon át tartó kánikula idején sok lakásban éjszakára sem csökken 25–30 Celsius-fok alá a hőmérséklet, miközben a házi patikában ott sorakoznak a tabletták, kapszulák, szemcseppek vagy éppen az inzulin.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnap sárga jelzésű, hétfő 10 órától kedd 10 óráig érvényes hőségriasztást adott ki Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Románia vezeti a globális alkoholfogyasztási ranglistát fejenként évi 17,1 liter tiszta szesszel, miközben Erdélyben és Székelyföldön is riasztóak az egészségügyi mutatók. De mi áll a sokkoló világelsőség hátterében?
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
A hőségben nemcsak az számít, mit teszünk a hűtőbe, hanem az is, mennyi idő alatt visszük haza a bevásárlást, hiszen a hús, a hal vagy egy krémes sütemény már egy hosszabb buszozás alatt is túlmelegedhet, megromolhat.
Jövő héten, augusztus 11. és 15. között, a Márton Áron Emlékév jegyében rendezik meg az 50. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót (CSIT) – közölte a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye az.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!