
Fotó: Farkas Antal
Tökéletesek az oktatási minisztérium által a következő tanévre javasolt beiskolázási számok, már csak az a kihívás, hogy a magyar oktatásban meg is lehessen valósítani ezeket – mondta a Krónikának Király András.
Az oktatási államtitkár hangsúlyozta, hogy a beiskolázási számokat az iskolák javaslatai alapján a megyei tanfelügyelőségek állították össze, a szaktárca pedig nem változtatott ezeken.
Az oktatási minisztérium közvitára bocsátotta a 2014-2015-ös tanévre szóló beiskolázási számokat. A tervezet szerint a felsőfokú és egyetem utáni oktatásban az igeivel megegyező számú helyet biztosítanának, a gimnáziumi és középiskolai oktatásban azonban 20 ezerrel csökkentenék a diákok számát.
A szaktárca a gyereklétszám csökkenésével indokolta a módosítást. Az ősszel újrainduló szakiskolák számára 30 ezer helyet, míg a középiskola utáni, posztliceális képzésre 5 ezer helyet hagyott jóvá a szaktárca. Ez arra is felhívja a figyelmet, hogy az új beiskolázási számok nem járnak pluszköltséggel, és a tanerő száma sem nő a jelenlegihez képest.
A közvitára bocsátott dokumentum szerint az iskola előtti oktatásban 665 ezer, az elemiben 925 ezer, a gimnáziumban 830, a középiskolaiban 180 ezer, míg a szakiskolai oktatásban 51 ezer gyereknek biztosítanak helyet.
Király András oktatási államtitkár szerint a magyar oktatásban általában minden évfolyamon tízezer felett van a beiskolázott gyerekek száma. „Bár a gyereklétszám országos szinten csökken, eddig minden évben tartottuk a szintet, jelenleg az előkészítő osztályokban is több mint tízezer gyerek tanul” – hangsúlyozta lapunknak az államtitkár, aki szerint ez az RMDSZ Minden magyar gyermek számít kampányának tulajdonítható.
A szövetség immár harmadik alkalommal szervezte meg tájékoztató és népszerűsítő kampányát, melynek célja arra ösztönözni a szülőket, hogy magyar tanintézetekbe írassák csemetéiket.
Az államtitkár arra is rámutatott, hogy minden magyarok által lakott megyében van magyar főtanfelügyelő vagy főtanfelügyelő-helyettes, akik odafigyeltek arra, hogy a jelenlegi rendszer ne csorbuljon.
„Minden helyzetben, ahol arra szükség volt, találtunk megoldást, hogy olyan oktatási hálózat alakuljon ki, mely kielégíti a magyar közösség igényeit. A következő feladat, hogy ezeket a beiskolázási számokat meg is tudjuk valósítani, tehát ha a tervben 25-ös létszámú osztály szerepel, ne csak 10–12 gyerek iratkozzon be. Ez jelenti a valós gondot és kihívást” – jelentette ki Király András.
Mint ismeretes, az oktatási minisztérium a következő tanévtől drasztikus átszervezést javasolt a tanügyben, ez elsősorban azon tanintézeteket érintette volna, ahol a fejkvóta nem fedezi a működési költségeket.
Ezek közé tartoznak a legtöbb esetben – főleg a szórványban – a kis létszámú gyerekkel működő magyar osztályok is, ezért félő volt, hogy többet megszüntethetnek közülük. Az RMDSZ politikusai több alkalommal is egyeztettek erről a kormány illetékeivel, és a magyar közösséget is felkérték, jelezzék, ha a magyar oktatást hátrányosan érintő intézkedésről értesülnek.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Tűz ütött ki vasárnap a brassói tüdőgyógyászati kórházban, egy páciens szénné égett a kórház első emeletén – közölte az egészségügyi minisztérium.
szóljon hozzá!