Múlt hétvégén elkezdték tesztelni a hóágyúrendszert Brassópojánán
Fotó: Facebook/Primăria Municipiului Braşov
Bár sok helyen csak éppen hogy beköszöntött a késő nyári meleget váltó hidegebb időjárás, a legnagyobb és legnépszerűbb erdélyi téli üdülőközpontban már javában készülnek a síszezonra. Allen Coliban brassói polgármester szerint november 15-éig mindennek készen kell állnia a nyitásra Brassópojánán.
2023. október 09., 21:022023. október 09., 21:02
A polgármesteri hivatallal szerződésben álló működtetőnek addig be kell üzemelnie a hóágyúkat, fel kell szerelnie a pályák biztonsági elemeit, jelzéseit, a lánctalpas hóekéknek bevetésre készen kell állniuk. „Reméljük, hogy idén a Keresztényhavason hamarabb köszönt be a tél, és a brassóiak és a turisták többet síelhetnek tavalyhoz képest. Következnek a tárgyalások a felvonók működtetőjével, hogy elfogadjuk a díjszabásokat. Célunk, hogy az árak révén minél több télisport-kedvelő, főleg minél több brassói örömét lelje Románia legjobb, síelésre alkalmas területében” – nyilatkozta Allen Coliban.
Fotó: Facebook/INFO Poiana Brasov
A polgármesteri hivatal közleményében úgy fogalmaznak,
A közigazgatásilag Brassóhoz tartozó üdülőközpont a 19. század második felében Európában egyre inkább népszerűbbé váló természetjárás, majd a síelés elterjedésének köszönheti létét. A feljegyzések szerint már az 1880-as években népszerű kirándulóhely volt a térség, az első menedékházat 1883-ban építették a Keresztényhavason. Síelőkről 1895-ben számoltak be először a krónikák, ekkorra datálják az üdülőtelep megszületését is.
Fotó: Facebook/INFO Poiana Brasov
A hivatalos elismerésre 1906-ig kellett várni, amikor megépültek az első sípályák. Egy évvel később itt avatták fel a mai Románia területének első síkunyhóját is, a jelenlegi Căprioara Hotel helyén. Az első hivatalos síversenyt 1909-ben rendezték. A „román világ” beköszönte után még több menedékház, illetve magánnyaraló épült. A telep fejlődésének nagy löketet adott az 1936-ban ott szervezett nemzetközi dzsembori, melyen több ezer cserkész vett részt, és amely alkalmából bevezették a villanyt és a vizet, autóutat építettek. A kommunizmus beköszöntével mindent államosítottak.
Fotó: Facebook/INFO Poiana Brasov
Ugyanakkor nem sokkal később
ahol sorra épültek meg a szállodák, panziók. A fejlődés az 1989-es rendszerváltás után is töretlenül folytatódott, így Brassópojána ma is az ország legnagyobb, legnépszerűbb, egyben legdrágább téli üdülőközpontja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!