Magyarságmentés újratervezéssel: bemutatta a Szent István-tervet Böjte Csaba ferences szerzetes

 „Ahogy a GPS sem veszekszik velünk, ha netalán lementünk a helyes útról, hanem csak anynyit mond, hogy újratervezés, ugyanígy nekünk sem az elmúlt nyolc vagy húsz év hibás kanyarjait kell számba vennünk, hanem alázattal, a pillanatnyi helyzetünket ismerve újra kell terveznünk a következő évek útirányát” – hívta fel a figyelmet Böjte Csaba, hozzátéve, hogy ehhez elengedhetetlen a cél felismerése. A Ferenc-rendi szervezetes vitára bocsátott terve egy négy pillérre alapozó program.

Szép házakat a Tündérkertbe

Elképzelésében a munkát a népneveléssel kellene kezdeni, hiszen településeink virágzása minden esetben a lelkiismeretes, becsületes népnevelők és lelkipásztorok szorgalmas munkájának köszönhető. A megállapítás fordítva is érvényes, hangsúlyozta Böjte, mondván, hogy ahol egy vidék lezüllött és elnéptelenedett, ott a múltban is az első düledező fal az iskola, a média, a templom volt. „Ha az sorvad, akkor lassan minden más is enyészetnek indul” – vonta le a következtetést a szerzetes. A második lépés a szegények és a gazdagok szerepének tisztázása lenne. „Az oktatásnak és a nevelésnek az a célja, hogy megszerettessük a tehetősebbekkel a szépet, a rendezett, tiszta országot, hogy így ők is tudatosan vállalják az úgynevezett Tündérkert-adót. Fontos, hogy tudják, hogy nem céltalanul veszi el az állam a pénzüket, és adja a szegényeknek, hanem adójukból megszépül környezetük, rendezetté válik a szülőföldjük.

Áldozatukból bölcs szakemberek irányítása alatt dolgozó egyszerű emberek keze nyomán Tündérkertté válik a táj, melyben ők is élnek. Szülőföldjük szép, rendezett lesz, ahonnan már nem vágynak el gyermekeik, unokáik, és ha ezt ők megértik, és ha bíznak a hatóság szervező erejében, akkor sokan önként a Tündérkert-alapba fogják befizetni vagyonuk egy részét” – bizakodik Csaba testvér. Hasonlóan kell hatni a legszegényebb rétegre, a szociális támogatásra szoruló munkanélküliekre is. Ha az önkormányzatok kényszermunkára vezénylik őket, ténykedésük eredménytelen lesz. Ellenben, ha az emberekben sikerül az értelmes alkotómunka iránti vágyat felébreszteni, az ő hozzáállásuk is lényegesen megváltozik. „Ugyanúgy a falvaink, városaink lepusztult utcáit, roncsházait felújító, megszépítő, otthont teremtő Szép ház program is az oktatással, neveléssel kellene kezdődjön” – állítja a terv harmadik alappilléréről annak ötletgazdája. „Ne csak falunapokat szervezzünk, hanem kalákákat is. Ezeken is lehetne berbécset enni, meg sört inni, és a falu közössége nemcsak a szórakozással, hanem a megszépüléssel maradna. Olyan egyszerű lenne, ha tennénk is valamit azért, hogy a gazt a rózsatövek váltsák fel, elvégre a miénk maradna, nem másé” – beszélt elképzeléséről a Krónikának Böjte Csaba.

Helyreállítani a demográfiai egyensúlyt

A Szent Ferenc Alapítványt vezető atya a terv negyedik pillérének a demográfiai egyensúly helyreállítását tartja. „A demográfiai csőd minden más csődnek, a gazdasági, anyagi csődöknek is az oka – írta Böjte Csaba vitaindítójában. – Hol nem születnek és nőnek fel becsületesen a tiszta szemű, kacagó gyermekek, ott nincs jövő, ott egészen biztos sorvadás, összeomlás, elhalás vár a társadalomra. Mikor egy gyermek születik, nemcsak egy kisbaba jön a világra, hanem megszületik egy édesanya is, ki a félénk, gyámoltalan lányból gyermekéért küzdő oroszlán lesz, és ugyancsak a gyermek születése teszi érett, kiszámítható, megbízható férfivá a sodródó kamaszt, kiben olyan erők forrásai fakadnak fel, hogy családjáért képes lehozni a csillagot is az égről.” Ezzel ellentétben a lelkipásztor meglátásában a gyermek nem vállalása örök sodródó, hányódó létre kárhoztatja az embert. „Nem igaz, hogy olyan sokba kerül a gyermek. A szegény emberek sem attól szegények, mert esetleg sok gyereket vállaltak volna” – jelentette ki lapunknak Böjte Csaba. Az atya példaként a házszenteléseken szerzett személyes tapasztalatait emlegette fel. Mint mondta, számos olyan otthonban járt, ahol a jólét csordult ki az ajtón, a házastársak mégsem vállaltak gyermeket.

Vesztes tábornokok helyett igazszólók kellenek

A Szent István-terv kiagyalója a romániai magyar politikumhoz fordul, arra kérve a döntéshozókat, vegyék fontolóra javaslatait. „Ha ennek a tervnek utat akarnak nyitni, szervezzenek okos vitaesteket, keressenek bölcs tanítókat, papokat, olyanokat, akik a létért való küzdelemben már győztes csaták után vannak, hogy mint igaz tanúkra hallgassanak rájuk az emberek” – hangzik a szerzetes felhívása. Böjte Csaba arra is felhívja a figyelmet, hogy a vesztett csaták tábornokai hallgassanak, hiszen ők csak kudarcaikat próbálnák megmagyarázni. „Olyan igazszólók kellenek, akik valós vágyakat tudnak ébreszteni az emberekben, szárnyakat adó reményt adhatnak az iránt, amit a Jóisten mindannyiunk szívébe beleírt: a családunk, a szülőföldünk, a szép és a hasznos teremtő-, alkotómunka iránt” – tette hozzá Böjte Csaba.