A ménesi borvidék főleg kékszőlőjéről híres, amiből Arad-Hegyalja „zászlós” bora, a kadarka készül
Fotó: Arad Megyei Tourinfo
Ma már 29 közepes és nagytermelő dolgozik azon, hogy a ménes–magyarádi borvidék több évszázados borkultúrája ne csak fennmaradjon, hanem új lendületet kapjon – összegezte a megyei tanács az Arad-Hegyalján folyó szőlőtermesztés és bortermelés helyzetét. Az önkormányzat szerint Arad megye egyre hangsúlyosabb helyet foglal el Románia és Európa borászati térképén, és ebben nagy szerepe van Balla Gézának, akit a borvidék legismertebb szaktekintélyének nevez az intézmény sajtóközleményében.
2026. március 12., 21:092026. március 12., 21:09
2026. március 18., 16:542026. március 18., 16:54
A hegyaljai borokat nem csupán a helyi és országos piacon ismerik, ugyanis egyre több termék jut el Nyugat- és Észak-Európába, sőt egyes pincészetek már ázsiai piacokon is jelen vannak. Ez a nemzetközi jelenlét egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a ménes–magyarádi (Miniș–Măderat) borvidék termékei versenyképesek, értékesek és keresettek – hívta fel a figyelmet az Arad megyei önkormányzat. Iustin Cionca tanácselnök szerint a borászat nem csupán gazdasági tevékenység, hanem kulturális örökség is:
Cionca kiemelte azt is, hogy a bor iránti elkötelezettség a helyi vezetőkre is jellemző: Gyorok (Ghioroc), Kovászi (Covăsânț) és Selénd (Șilindia) polgármesterei saját borcsaládot hoztak létre, míg a megyei közgyűlés két tagja is befektetett a borászatba – egyikük kiváló vörösborokkal, a másik minőségi fehérborokkal bizonyít.
De a borvidék fejlődéséhez nem csak helyiek járulnak hozzá:
A megyei önkormányzat szerint a különböző hátterű, de közös szenvedéllyel rendelkező termelők munkája új dinamizmust hoz a borvidék életébe.
Az alföld és a dombság találkozásánál fekszik a ménes–magyarádi borvidék
Fotó: Arad Megyei Tourinfo
Az Aradtól alig 30 kilométerre keletre, az alföld és a Zaránd-hegység találkozásánál fekvő Ménes a történelmi Magyarország egyik leghíresebb vörösbortermelő vidéke volt évszázadokon át, egyben Arad-Hegyalja központja. Már 1023-tól jegyzik a borvidéket, amikor Gizella királyné „nyolc kapa szőlőt ajándékozott a Makrai-szőlődombokról a bakonybéli apátságnak, az ehhez szükséges szőlőmunkásokkal együtt.” (A középkorban Makra-hegynek nevezték a mai Arad-hegyalját, jelenleg a Borosjenő melletti Apatalke román neve, Mocrea emlékeztet erre – szerk. megj.)
Őshonos fajtái a kadarka, a feketeleányka, a magyarádi mustos fehér és a furmint. Az 1830-as években a párizsi borversenyről a vörösborok kategóriában a Kárpát-medencéből csak a ménesi kadarka hozott aranyérmet. Gróf Grassalkovich Antal, a borvidék egyik ikonikus alakja az 1800-as években először készített vörös aszúbort a világon kadarkából.
A ménes–magyarádi borvidék egyik legismertebb alakja Balla Géza, aki 42 éve tevékenykedik Hegyalján – kezdetben az állami gazdaságban, a rendszerváltás után viszont saját ópálosi pincészetében: öt hektárral kezdte, ma pedig már 148 hektárt művel meg. A megyei tanács közleményében kiemelte: Balla Géza nem csak Romániában számít szaktekintélynek, ugyanis Magyarországon több rangos elismerést is kapott, ezek közül kiemelték Az év bortermelője (2018) és A nemzet gazdásza díjat (2025).
Utóbbi kapcsán idén február 1-jén jelent meg interjú a Krónikán Balla Gézával, aki többek között azt nyilatkozta, hogy hivatásának tekinti a történelmi borvidék népszerűsítését, az őshonos fajták megismertetését, szakmai tapasztalatait pedig szívesen átadja annak érdekében, hogy minél több minőségi palackozott bor kerüljön a piacra Ménesről.
Hivatásának tekinti a történelmi Magyarország egyik legjelentősebb borvidéke, Ménes egykori dicsőgének visszaadását, a minőségi borok megjelenítését az őket megillető módon, és az „egységes magyar bor” megteremtését.
Jelenleg 2500 hektár termőszőlőt tartanak nyilván a borvidéken, de a gyakorlatban csak 1600–1700 hektáron termesztenek. Balla Géza szerint van két-három több mint százhektáros terület, de nagyon sok a kisebb területen gazdálkodók száma: tíz-tizenöt hektáros, vagy annál is kisebb családi vállalkozások.
A borvidék termelői közösen élesztették újjá a Borlovagrend tevékenységét. A szervezet célja a térség borkultúrájának ápolása, a minőségi borok népszerűsítése és a borvidék identitásának erősítése. Rendezvényekkel, kóstolókkal és kulturális programokkal járulnak hozzá ahhoz, hogy a Ménes–Magyarád neve egyre ismertebb legyen. Cionca szerint ez a közösségi összefogás bizonyítja, hogy a borvidék európai szinten is versenyképes.
– fogalmazott a tanácselnök. A megyei önkormányzat támogatja a helyi hagyományok és minőségi termékek népszerűsítését. A borvidék termékei nemcsak gazdasági értéket képviselnek, hanem a megye identitásának egyik legfontosabb pillérét jelentik. A termelők munkája, beruházásai és szenvedélye biztosítja, hogy a borvidék továbbra is meghatározó szereplő maradjon Európa bortérképén.
A Ménes-magyarádi borvidék népszerűsítését és turisztikai felfuttatását tűzte ki célul az Arad megyei önkormányzat. Balla Géza üdvözli a kezdeményezést, de ragaszkodik hozzá, hogy a turisták megismerhessék a borvidék valódi történelmét.
Nevezik a sziklaborok atyjának is, a külhoni magyar borászok közül elsőként megkapta a borszakma Kossuth-díját, az Év Bortermelője címet Magyarországon. Balla Géza Arad-hegyaljai borásszal forgatott interjút a Székelyhon TV stábja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kimerültség, cinizmus, romló hatékonyság – a teljesítménykényszer okozta kiégés ma már minden szerepünkben utolérhet: munkahelyen, gyermekként, szülőként, párkapcsolatban is.
Tűz ütött ki szombatról vasárnapra virradó éjszaka egy aradi egészségügyi központ egyik kórtermében.
Ötven éve New Yorkból indult a HHRF harca az erdélyi magyarok jogaiért. A világ azóta megváltozott, de a nyelvhasználat, a restitúció és a közösségi jogok ügye ma sem rendezett.
Kiszáradt növényzet és erdő gyulladt ki szombaton a Kolozs megyei Havasnagyfaluban, a Iancu-keresztje nevű térségben. Az oltást a nehéz terepviszonyok is akadályozzák: a tűzoltóautók nem tudják megközelíteni a lángoló területet.
Több száz éves várfalak mellett haladnak el nap mint nap a kolozsváriak, miközben sokan nem is tudják, mikor épültek, miért éppen ott húzódtak, és mennyi maradt meg belőlük a mai házak, udvarok és utcák között.
Kelemen Hunor arra számít, hogy ha az államfő szeptemberben megnevez egy miniszterelnök-jelöltet, az újabb kormányalakítási kísérlet már megszerezheti a parlament támogatását.
A technológia sokkal gyorsabban fejlődik, mint az ember képes, nem vagyunk felkészülve az állandó gyors változásra, amiben élünk. Mi magunk fejlesztjük az AI-t, nincs „karmester” mögötte – fejtette ki Király Attila, egy kolozsvári SEO-ügynökség alapítója.
A kerékpárút nyomvonalát meghosszabbítják, és a „nyugat tengerpartjaként” emlegetett bányatavat is megkerüli majd.
Óvintézkedéseket javasol a Közegészségügyi igazgatóság (DSP) Temesvár lakóinak, miután a várost már második napja sűrű füst borítja.
Jeles évfordulókat és fogadalomtételt ünnepelt Csíksomlyón az Erdélyi Ferences Rendtartomány: első szerzetesi fogadalmát tette le Osváth Tamás (fr. Ágoston) és Rés Márk (fr. Márk), míg Tölgyesi Kristóf (fr. Teofil) megújította korábbi fogadalmát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!