A ménesi borvidék főleg kékszőlőjéről híres, amiből Arad-Hegyalja „zászlós” bora, a kadarka készül
Fotó: Arad Megyei Tourinfo
Ma már 29 közepes és nagytermelő dolgozik azon, hogy a ménes–magyarádi borvidék több évszázados borkultúrája ne csak fennmaradjon, hanem új lendületet kapjon – összegezte a megyei tanács az Arad-Hegyalján folyó szőlőtermesztés és bortermelés helyzetét. Az önkormányzat szerint Arad megye egyre hangsúlyosabb helyet foglal el Románia és Európa borászati térképén, és ebben nagy szerepe van Balla Gézának, akit a borvidék legismertebb szaktekintélyének nevez az intézmény sajtóközleményében.
2026. március 12., 21:092026. március 12., 21:09
2026. március 18., 16:542026. március 18., 16:54
A hegyaljai borokat nem csupán a helyi és országos piacon ismerik, ugyanis egyre több termék jut el Nyugat- és Észak-Európába, sőt egyes pincészetek már ázsiai piacokon is jelen vannak. Ez a nemzetközi jelenlét egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a ménes–magyarádi (Miniș–Măderat) borvidék termékei versenyképesek, értékesek és keresettek – hívta fel a figyelmet az Arad megyei önkormányzat. Iustin Cionca tanácselnök szerint a borászat nem csupán gazdasági tevékenység, hanem kulturális örökség is:
Cionca kiemelte azt is, hogy a bor iránti elkötelezettség a helyi vezetőkre is jellemző: Gyorok (Ghioroc), Kovászi (Covăsânț) és Selénd (Șilindia) polgármesterei saját borcsaládot hoztak létre, míg a megyei közgyűlés két tagja is befektetett a borászatba – egyikük kiváló vörösborokkal, a másik minőségi fehérborokkal bizonyít.
De a borvidék fejlődéséhez nem csak helyiek járulnak hozzá:
A megyei önkormányzat szerint a különböző hátterű, de közös szenvedéllyel rendelkező termelők munkája új dinamizmust hoz a borvidék életébe.
Az alföld és a dombság találkozásánál fekszik a ménes–magyarádi borvidék
Fotó: Arad Megyei Tourinfo
Az Aradtól alig 30 kilométerre keletre, az alföld és a Zaránd-hegység találkozásánál fekvő Ménes a történelmi Magyarország egyik leghíresebb vörösbortermelő vidéke volt évszázadokon át, egyben Arad-Hegyalja központja. Már 1023-tól jegyzik a borvidéket, amikor Gizella királyné „nyolc kapa szőlőt ajándékozott a Makrai-szőlődombokról a bakonybéli apátságnak, az ehhez szükséges szőlőmunkásokkal együtt.” (A középkorban Makra-hegynek nevezték a mai Arad-hegyalját, jelenleg a Borosjenő melletti Apatalke román neve, Mocrea emlékeztet erre – szerk. megj.)
Őshonos fajtái a kadarka, a feketeleányka, a magyarádi mustos fehér és a furmint. Az 1830-as években a párizsi borversenyről a vörösborok kategóriában a Kárpát-medencéből csak a ménesi kadarka hozott aranyérmet. Gróf Grassalkovich Antal, a borvidék egyik ikonikus alakja az 1800-as években először készített vörös aszúbort a világon kadarkából.
A ménes–magyarádi borvidék egyik legismertebb alakja Balla Géza, aki 42 éve tevékenykedik Hegyalján – kezdetben az állami gazdaságban, a rendszerváltás után viszont saját ópálosi pincészetében: öt hektárral kezdte, ma pedig már 148 hektárt művel meg. A megyei tanács közleményében kiemelte: Balla Géza nem csak Romániában számít szaktekintélynek, ugyanis Magyarországon több rangos elismerést is kapott, ezek közül kiemelték Az év bortermelője (2018) és A nemzet gazdásza díjat (2025).
Utóbbi kapcsán idén február 1-jén jelent meg interjú a Krónikán Balla Gézával, aki többek között azt nyilatkozta, hogy hivatásának tekinti a történelmi borvidék népszerűsítését, az őshonos fajták megismertetését, szakmai tapasztalatait pedig szívesen átadja annak érdekében, hogy minél több minőségi palackozott bor kerüljön a piacra Ménesről.
Hivatásának tekinti a történelmi Magyarország egyik legjelentősebb borvidéke, Ménes egykori dicsőgének visszaadását, a minőségi borok megjelenítését az őket megillető módon, és az „egységes magyar bor” megteremtését.
Jelenleg 2500 hektár termőszőlőt tartanak nyilván a borvidéken, de a gyakorlatban csak 1600–1700 hektáron termesztenek. Balla Géza szerint van két-három több mint százhektáros terület, de nagyon sok a kisebb területen gazdálkodók száma: tíz-tizenöt hektáros, vagy annál is kisebb családi vállalkozások.
A borvidék termelői közösen élesztették újjá a Borlovagrend tevékenységét. A szervezet célja a térség borkultúrájának ápolása, a minőségi borok népszerűsítése és a borvidék identitásának erősítése. Rendezvényekkel, kóstolókkal és kulturális programokkal járulnak hozzá ahhoz, hogy a Ménes–Magyarád neve egyre ismertebb legyen. Cionca szerint ez a közösségi összefogás bizonyítja, hogy a borvidék európai szinten is versenyképes.
– fogalmazott a tanácselnök. A megyei önkormányzat támogatja a helyi hagyományok és minőségi termékek népszerűsítését. A borvidék termékei nemcsak gazdasági értéket képviselnek, hanem a megye identitásának egyik legfontosabb pillérét jelentik. A termelők munkája, beruházásai és szenvedélye biztosítja, hogy a borvidék továbbra is meghatározó szereplő maradjon Európa bortérképén.
A Ménes-magyarádi borvidék népszerűsítését és turisztikai felfuttatását tűzte ki célul az Arad megyei önkormányzat. Balla Géza üdvözli a kezdeményezést, de ragaszkodik hozzá, hogy a turisták megismerhessék a borvidék valódi történelmét.
Nevezik a sziklaborok atyjának is, a külhoni magyar borászok közül elsőként megkapta a borszakma Kossuth-díját, az Év Bortermelője címet Magyarországon. Balla Géza Arad-hegyaljai borásszal forgatott interjút a Székelyhon TV stábja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Széll Lőrinc eddigi alprefektus személyében magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében.
Milyen lehetőségek nyílhatnak a majdnem egy évvel ezelőtti parajdi bányakatasztrófa után a térség turizmusának tovább éltetésére? Parajd jócskán megcsappant idegenforgalmának potenciális lehetőségeiről dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!