Fotó: Jakab Mónika
Példát mutat többnyelvűségből a Magyar Unitárius Egyház, mely a napokban négy nyelven helyezett ki többnyelvű tájékoztató feliratot Kolozsváron Dávid Ferenc köztéri szobra mellé.
2020. szeptember 17., 14:122020. szeptember 17., 14:12
2020. szeptember 17., 14:262020. szeptember 17., 14:26
A többnyelvű tájékoztatás megoldása is újszerű, és tökéletesen illeszkedik az alkotás koncepciójába: a szobor talapzatával azonos termésköveken magyar, román, német és angol nyelven olvasható, kinek is állít emléket a tavaly felállított műalkotás.
– szól a magyar szöveg, melynek fordítása román, német és angol nyelven is megjelenik a két terméskő egy-egy, a járókelők felé eső oldalán.
Fotó: Jakab Mónika
Ennek talapzatán a következő egyszerű felirat olvasható: Dávid Ferenc (1520?–1579) Reformátor, első unitárius püspök.
Fotó: Jakab Mónika
Dávid Ferenc egész alakos szobrát tavaly augusztusban avatták fel a kincses városban. Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész alkotását a belvárosi unitárius templom és a János Zsigmond Unitárius Kollégium között kialakított kis téren állították fel, amelyet az unitárius egyház telkéből metszettek ki, és megnyitottak az utca felé.
Az egyházalapítóról, akinek a tordai országgyűlés 1568-as vallásbékét hirdető határozata is köszönhető ugyanis nem maradt fenn korabeli ábrázolás.
Fotó: Jakab Mónika
Fotó: Jakab Mónika
Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök ünnepi beszédében felidézte: Dávid Ferenc szász apától született Kolozsváron. Magyarul, németül és latinul is prédikált. Az ő nevéhez kötődik a vallásszabadság szellemi vívmánya, amelyet a világon először az 1568-as tordai országgyűlés fogalmazott meg úgy, hogy „hitéért senkit üldözni nem lehet”.
Mint ismeretes, Kolozsváron évek óta folyik a harc a többnyelvű feliratozásért, a Musai–Muszáj civil kezdeményezés számos akcióval hívta fel erre a városvezetés figyelmét, a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezését pedig csak bírósági perrel sikerül elérni.
Felavatták Dávid Ferencnek, az unitárius egyház alapítójának egész alakos szobrát szombaton Kolozsváron.
Újabb magyar szoborral gazdagodik Kolozsvár belvárosa, az unitárius templom és kollégium közötti kis téren augusztus 17-én felállítandó Dávid Ferenc-szobor egyik különlegessége, hogy ez a vallásalapító püspök első egész alakos szobra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elrajtolt a tanév, és ezzel együtt az az időszak is, amikor a gyerekek nagyobb valószínűséggel „szednek össze” valamilyen betegséget az óvodában vagy az iskolában. Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvossal beszélgettünk.
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!