Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke (jobbról) és Farkas Emőd főgondnok (balról) leleplezi a szobrot
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Felavatták Dávid Ferencnek, az unitárius egyház alapítójának egész alakos szobrát szombaton Kolozsváron.
2019. augusztus 17., 16:022019. augusztus 17., 16:02
2019. augusztus 17., 19:232019. augusztus 17., 19:23
Gergely Zoltán szobrászművész alkotását a belvárosi unitárius templom és a János Zsigmond Unitárius Kollégium között kialakított kis téren állították fel, amelyet az unitárius egyház telkéből metszettek ki, és megnyitottak az utca felé.
Újabb magyar szoborral gazdagodik Kolozsvár belvárosa, az unitárius templom és kollégium közötti kis téren augusztus 17-én felállítandó Dávid Ferenc-szobor egyik különlegessége, hogy ez a vallásalapító püspök első egész alakos szobra.
Az ünnepség szónokai közül többen is megemlítették, az egyházalapítóról, akinek a tordai országgyűlés 1568-as vallásbékét hirdető határozata is köszönhető, nem maradt fenn korabeli ábrázolás.
Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök a szobor mellett elmondott ünnepi beszédében felidézte: Dávid Ferenc szász apától született Kolozsváron. Magyarul, németül és latinul is prédikált. Az ő nevéhez kötődik a vallásszabadság szellemi vívmánya, amelyet a világon először az 1568-as tordai országgyűlés fogalmazott meg úgy, hogy „hitéért senkit üldözni nem lehet”.
Az unitárius püspök szerint Dávid Ferenc a reformáció igazi mintaembere volt, akinek életében a a reneszánsz igazságeszménye ötvöződik a protestantizmus lelkiismeret-központúságával. „Nincs nagyobb esztelenség, sőt lehetetlenség, mint külső erővel kényszeríteni a lelkiismeretet, a lelket, aki felett hatalommal csak a teremtője bír” – idézte az egyházalapítótól a püspök.
„Nézzünk az iskolára és a templomra, és kérjük a gondviselő istent, hogy adjon erőt megközelítőleg úgy követni a krisztusi tanítást, ahogy Dávid Ferenc tette” – fogalmazott a püspök.
A templomban mondott beszédében Tőkés László volt református püspök úgy fogalmazott, hogy Dávid Ferenc előkészítője volt a modern kori vallási és lelkiismereti szabadságnak, amelynek tényleges és teljes megvalósulása a posztkommunista Romániában és a keresztényüldözések sújtotta nagyvilágban, mindmáig várat magára. Tőkés reményét fejezte ki, hogy a magyar Országgyűlés példáját követve Románia parlamentje és az Európai Parlament is a vallásszabadság napjának nyilvánítja január 13-át, a vallásszabadság tordai kihirdetésének napját.
A hálaadó istentiszteleten prédikáló Rácz Norbert Zsolt kolozsvári belvárosi lelkész megemlítette: az unitárius egyházban 150 évvel ezelőtt fogalmazódott meg a kolozsvári szoborállítás szándéka, és e másfél évszázad alatt ez sokszor tűnhetett „kacagnivaló viccnek”. De mindig voltak, akik hittek benne, és ez meghozta az eredményt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia teljes síterülete összességében akkora, mint egyetlen síközpont Ausztriában vagy Franciaországban.
Jelenleg a külső medencék építése folyik a nagyszalontai Toldi Aquaparkban, amely várhatóan jövő nyáron fogadhatja az első vendégeket. Az Arany János Toldi-trilógiájának címszereplőjéről elnevezett élményfürdő építésével „adósságot” ró le a helyhatóság.
Migránscsempészet gyanújával őrizetbe vettek egy, a Máramaros megyei Havasmezőn élő testvérpárt, miután több száz euróért motokrossz motoron illegálisan szállítottak ukránokat a határon át – közölte vasárnap a határrendészet.
Jogosítvány nélküli vezetésen érték Paul Pintea szociáldemokrata párti (PSD) szenátort a rendőrök Zilahon pénteken este.
Ügyelet közben meghalt egy orvos a kolozsvári gyermekkórház gyermekgyógyászati klinikáján.
„Ha elkezdjük tanulmányozni az idén 800 éves Naphimnuszt, azon keresztül megközelíthető Szent Ferenc lelkülete, a ferences lelkiség” – mondta el a Krónikának Urbán Erik, a Kisebb Testvérek Szent István Királyról elnevezett Rendtartományának vezetője.
A magyar kultúra egysége nem földrajzi, hanem lelki valóság, túlmutat a térképen jelölt országhatárokon – hangoztatta Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár pénteken Nagyszebenben.
A kolozsvári városi tanács pénteki ülésén megszavazta a városközpontban álló Telefonpalota megvásárlását 3,23 millió euróért. Az önkormányzat az egykori telefonközpontként működő épületben múzeumot hozna létre.
Visky András új regénye, az Illegalisták nemcsak korábbi műve, a Kitelepítés világát bontja tovább, hanem új megvilágításba helyezi a 20. század első felében működő erdélyi betanista közösség történetét és a hatalom működésének mechanizmusait is.
Őrizetbe vettek a székelyhídi rendőrök egy 32 éves férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy részegen bántalmazta az édesanyját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!