2011. augusztus 17., 07:352011. augusztus 17., 07:35
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) tegnapi közleményéből kiderül: Illés Zoltán levelében a romániai kollégája figyelmét arra hívta fel, hogy Magyarország számára elfogadhatatlan a cianidos technológia, a zagytározó potenciális veszélye és azok a modellek is, amelyekkel azt próbálták elemezni, milyen szennyezés érheti el Magyarországot. A közlemény emlékeztet, hogy a határokon átnyúló szennyezési kockázatok miatt Romániának kötelessége kikérni a környező országok álláspontját is az úgynevezett Espooi egyezmény keretében, de az állásfoglalások Bukarestet nem kötelezik semmire a tudomásulvételen kívül. Mint beszámoltunk, Magyarország februárban kapta meg a több mint ezer oldalas tanulmányt a verespataki bányanyitásról. A dokumentumok tanulmányozása után alakította ki a magyar kormány a hivatalos álláspontját – tájékoztatott a VM. A tárca közleménye felidézi, hogy a kanadai–román vegyes vállalat, a Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) összesen 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni a helyszínen.
A külszíni fejtéssel három hegy tűnne el Verespatak környékéről, és az érc feldolgozása után összesen 275 millió tonna, mérgező cianidvegyületeket tartalmazó zagy gyűlne össze egy új és egy ismét megnyitott tározóban – olvasható a dokumentumban, amely szerint a szakértők attól tartanak, hogy baleset esetén a szennyezés a környező patakokból az Aranyos folyóba, onnan a Marosba, majd a Tiszába folyna. A cég egymilliárd dolláros bevétellel számol, 2014-ben várható a bányanyitás, és tizenöt év alatt 215 millió tonna ércet dolgoznának fel közel 200 ezer tonna cianid felhasználásával.
A VM kitér arra is, hogy Áder János európai parlamenti képviselő kezdeményezésére az Európai Parlament 2010 januárjában nagy többséggel elfogadta azt az állásfoglalást, melyben a testület felszólította a Bizottságot, hogy kezdeményezze a cianidos bányászati technológiák teljes betiltását az Európai Unióban. A Bizottság azonban a hatályban lévő jogszabályokra hivatkozva nem tiltotta be a cianidos bányászatot, mert álláspontja szerint a technológiának egyelőre nincs alternatívája.
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.