Nagyvárad szívesen egyesülne a magyar többségű szomszédos községekkel is – jelentette ki Ilie Bolojan polgármester.
2015. május 05., 19:132015. május 05., 19:13
Az elöljáró a Bihari Napló keddi számában közölt interjúban megpróbálta eloszlatni a magyarok azzal kapcsolatos aggályát, hogy a város egyesülése a többségében románok által lakott Váradszentmárton községgel – amiről vasárnap tartanak népszavazást – a magyarság arányának a romlásához, hosszabb távon a húszszázalékos küszöb alá szorulásához vezet.
A polgármester úgy vélte, hogy a Nagyváraddal szomszédos települések többsége azért idegenkedik a fúziótól, mert ez példátlan az 1989 utáni Romániában, és azért is, mert ezáltal megszűnik a bekebelezett települések saját önkormányzata. A magyar többségű települések pedig úgy gondolják, jobb, ha ők maguk irányítják a dolgaikat, mondta. Ilie Bolojan szerint a fejlődés követelménye teszi szükségessé a várossal szomszédos községek bekebelezését.
Nagyváradon és a várossal szomszédos Váradszentmárton községben vasárnap tartják a népszavazást a két település egyesüléséről. A váradi magyarság attól tart, hogy a fúzióval a magyarság aránya veszélyesen csökken. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezete ezért távolmaradásra buzdítja a magyarokat.
Csomortányi István, a szervezet elnöke rámutatott, hogy a referendum csak akkor lesz érvényes, ha mindkét településen a választók legalább 30 százaléka leadja voksát. A politikus szerint a támogató szavazatok győzelme azt eredményezné, hogy a létrejövő közigazgatási egységben a magyarság részaránya 24,5 százalékról 22 százalékra esne vissza. Az elmúlt 25 év demográfiai adatait tekintve valószínű, hogy a 2021-es népszámlálásig az arány 20 százalék alá csökken. Ez azért is aggasztó, mert több kisebbségi jog ehhez az arányhoz köthető – jelentette ki Csomortányi István.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke az MTI kérdésére csak annyit mondott, hogy a szövetség képviselői a referendum kiírásáról döntő nagyváradi tanácsülésen a referendum ellen érveltek és szavaztak.
A 2011-es népszámlálás adatai szerint a 183 ezres Nagyváradon közel 45 ezer magyar él. A délre fekvő, a várossal csaknem összenőtt Váradszentmárton községhez a községközpont mellett Váradcsehi, Hájó, Rontó, Betfia, Kardó falvak, valamint Félixfürdő és Püspökfürdő tartoznak. A mintegy 8800 lakost számláló községben 2011-ben csupán 337-en vallották magukat magyarnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Emil Boc vészharangot kongat: több mint 20 ezer Európai Unión kívüli személy él Kolozsváron, és „ez kezd problémává válni”. Kolozsvár polgármestere nyelvi tesztet, a beilleszkedés minimális szintjének betartását javasolja.
Az Agent Green pénteken bírálta az „orvvadászat olcsóbbá tételét”, miután az RMDSZ parlamenti képviselői által a szenátusba benyújtott tervezet 40 000 euróról 500 euróra csökkenti a kvótán felül, illegálisan kilőtt medvék után fizetendő kártérítést.
Olyan érzéseket, nehézségeket is megjeleníthetnek a gyerekek a játékban, amelyeket még nem tudnak vagy nem mernek szavakba önteni – többek között erre teremt lehetőséget a gyermekpszichodráma, októbertől Kolozsváron is.
Új fejezet kezdődött a romániai magyar oktatásban: a 2026–2027-es tanévtől a IX. osztály számára már nem román nyelvű tankönyvek magyar fordításai készülhetnek, hanem magyar szakemberek által magyarul megírt tankönyvek kerülhetnek az oktatásba.
Alig öt évvel a felépítése után szinte teljesen tönkretették az aradi Maros-parton kialakított panorámagát üvegtábláit. A mintegy 300 edzettüveg-panelből már csak néhány maradt épen.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) elmúlt 25 éve Magyarország és az erdélyi magyarság közös eredménye, sikere – hangsúlyozta Tonk Márton rektor a magyar magánegyetem jubileumi tanévének megnyitóján pénteken Marosvásárhelyen.
Továbbra is súlyos állapotban ápolják a kolozsvári sürgősségi kórház intenzív osztályán azt a 22 éves fiatal nőt és 77 éves magyar fogorvos nagyapját, akik súlyos sérüléseket szenvedtek vasárnap este Kolozsvár Donát (Grigorescu) negyedében.
Hozzájárult a közbeszéd megváltoztatásához és a polgárcentrikus közigazgatás bevezetéséhez. Interjúnk első részében többek között az 1989-es hangulatról, a magyar–román viszonyról, a Szabadság-szobor visszaállításáért folytatott küzdelemről mesél.
A brassói városháza arra kéri a lakosokat, hogy ne etessék többé a kóbor állatokat, mert az utcán hagyott étel vonzza a medvéket – számolt be a BZB helyi portál.
Kiköltözött az MCC a kolozsvári Belvedere Szállodából, és megszűnt a diákoknak ingyenes lakhatást biztosító kollégium is – erősítette meg a Krónikának Talpas Botond, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) erdélyi igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!