2011. augusztus 04., 07:392011. augusztus 04., 07:39
A tiltakozók szerint a bányaterv nem valósulhat meg, amennyiben Románia biztosítja polgárai alkotmányos jogát a tiszta és egészséges környezethez.
A Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) ciántechnológiás bányatervét ellenzők arra figyelmeztetnek: a beruházó az üzemeltetés 15 éve alatt 215 millió tonna ércet dolgozna fel közel 200 ezer tonna cianid felhasználásával, a 360 hektáron elterülő zagytározóban felhalmozott veszélyes hulladék pedig gátszakadás esetén példa nélküli katasztrófát okozhat. Emlékeztetnek, civil szervezeteknek évekkel ezelőtt peres úton sikerült leállítaniuk a dévai Minvest (az RMGC állami társtulajdonosa) által a Kirnyik-hegyen folytatott bányászatot. Sőt a civileknek 2007-ben ugyancsak a bíróságon sikerült kiharcolniuk a kulturális tárca kibocsátotta régészeti mentesítési bizonylat semmissé nyilvánítását, miután a Brassói Törvényszék ismét védettség alá helyezte a verespataki hegyet, garantálva az ott található régészeti leletek és római kori bányajáratok épségét.
A magyar szervezetek felháborítónak tartják, hogy Kelemen most ismét kiadta a mentesítési engedélyt, értesüléseik szerint ugyanis az RMGC-vel kötött megállapodás értelmében az RMGC azzal a feltétellel fordít műemlékvédelemre 140 millió dollárt, hogy a bányaprojekt elindításához szükséges jóváhagyásokat 2011 végéig végleges és megfellebbezhetetlen formában megkapja. (A társaság vállalta, hogy 70 millió dollárral finanszíroz romániai, ugyanennyivel pedig verespataki műemlékek, régészeti leletek restaurálását, megmentését.) „Felháborító, hogy Kelemen ezzel a dollármilliós ügylettel próbálja eltakarni és jó színben feltüntetni egy műemlékvédelmi terület megszüntetését, azt hangsúlyozva: csak így lehetséges a verespataki kulturális örökségünk megőrzése (…) A romániai magyarság képviseletét felvállaló RMDSZ elnökeként és az RMDSZ színeiben miniszteri tisztséget viselő politikusként hozzáállása a kétes verespataki bányaprojekthez, ennek megvalósulását támogató döntése elfogadhatatlan és szégyenteljes, amelytől teljes mértékben elhatárolódunk. Kelemen Hunor az egész romániai magyar közösséget kompromittálta, ezért kijelentjük: ebben az ügyben nem a mi álláspontunkat képviseli” – szerepel a 77 magyar szervezet állásfoglalásában.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Az illetékes hatóságokhoz fordult Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, a jelenségért felelős cégtől pedig bocsánatkérést vár, miután elviselhetetlen bűz lepte el a kincses várost.
A múlt emlékeit őrző és a jövőnek szóló üzeneteket egyaránt magukban foglalják azok az új időkapszulák, amelyeket augusztus 13-án, Csíksomlyón helyeztek el a kegytemplom új toronygombjaiban.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt az 50 éves férfit, aki kedd este Brassó belvárosában autóval elgázolt három gyalogost, akik közül ketten a helyszínen életüket vesztették, a harmadik pedig súlyos állapotban került a megyei kórház intenzív osztályára.
szóljon hozzá!