Liviu Dragnea: nem lesz önálló székely régió

 „Nem hiszem, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye egyike lenne Románia régióinak. Remélem, hogy az elemzések nem ezt igazolják majd, hiszen ez etnikai alapú régió kialakítását jelentené, amivel nem értünk egyet” – mondta a tárcavezető a régióátszervezés elkezdését bejelentő sajtótájékoztatóján. Kifejtette, a két székely megyének „nem kell elmennie Romániából”, azonban hangsúlyozta, hogy a régióátszervezés se nem politikai, se nem etnikai alapú folyamat. Szociológiai, történelmi, demográfiai, gazdasági elemzések alapján döntik el, milyen megyék alkotnak egy régiót.

„Hargita és Kovászna megye egy régió része lesz, nem mondhatom el, hogy fog kinézni, azonban biztos, hogy sokkal nagyobb lesz, mint a két székely megye” – fogalmazott Liviu Dragnea. A miniszter hangsúlyozta, nem biztos, hogy a jelenlegihez hasonlóan továbbra is nyolc fejlesztési régió lesz, ezek számáról az elemzési időszak lejártával döntenek. Elmondta, a felmérések júliusra készülnek el, ekkora zárulnak le az egyeztetések is, melyeket az ország valamennyi régiójában, megyéjében megrendeznek. Júliusban a kormány asztalára kerülhetnek a régiók átszervezésére vonatkozó dokumentumok, és ezt követően húzzák meg az új fejlesztési régiók határait. A miniszter szerint az új törvénycsomagot az alkotmány módosítása után fogadják majd el.

Liviu Dragnea a rendszerváltás utáni Románia legnagyobb projektjének nevezte a közigazgatási átszervezést. Kifejtette, ez nem kerül pénzbe, sőt az alkalmazottak és a közszolgáltatások átszervezése költségmegtakarítást eredményez. Kifejtette, a régióátszervezés céljai között szerepel a decentralizáció is, a jelenleginél nagyobb szerep jutna a helyi önkormányzatoknak, hiszen ezek vannak a legközelebb a lakosokhoz. A miniszter hangsúlyozta, hogy a közigazgatási átszervezés során egyetlen megye vagy más közigazgatási egység sem szűnik meg, így a lakosságnak sem kell kicserélnie személyi iratait. Hangsúlyozta, a régióátszervezés a bürokrácia csökkenését is maga után vonja, hiszen senkinek sem kell Bukarestbe utaznia, ha szüksége van egy okmányra.

A jelenleg a különböző minisztériumok alárendeltségébe tartozó közintézmények ugyanis átkerülnek a helyi vagy regionális hatóságokhoz. Liviu Dragnea arra is felhívta a figyelmet, hogy a régióknak nem lesznek „fővárosaik”, hiszen az föderalizációt jelentene, amivel a kormány nem ért egyet, a régióknak „székhelyeik” lesznek. Elmondta, ezekről csak a felmérések elkészülte után döntenek, az eddigi javaslat az, hogy valamenynyi megyeszékhely annak minősüljön bizonyos szakterületre vonatkoztatva. A régiók méretére vonatkozóan a miniszter kijelentette: ezeknek elég nagyoknak kell lenniük ahhoz, hogy nagyarányú fejlesztési projekteket lehessen kidolgozni rájuk, azonban eléggé kicsik ahhoz, hogy ne távolodjanak el a helyi problémáktól.

A regionalizációs folyamatról a fejlesztési miniszter elmondta, ez három szakaszban párhuzamosan zajlik majd: az alkotmány módosítása, a szeptember–októberben esedékes népszavazás és a felmérések összegzése, elemzése és ennek eredményeként a területi átszervezés. A folyamat év végére zárulna le, ekkorra jelölnék ki a régiók vezetőségét is: a regionális tanácsot és az elnököt. Ezek részleges mandátuma 2016-ig szólna, amikor az önkormányzati választásokkal egyszerre új vezetőséget választanának. A prefektusok hatásköre a miniszter szerint nem változna számottevően, ezeket azonban a régiók szintjén nevezik ki. A régiók költségvetése hasonló lesz a jelenlegi helyi vagy megyei önkormányzatok büdzséjéhez, a költségvetési forrásokat a következő időszakban azonosítják, tette hozzá a miniszter.

Mint ismeretes, az RMDSZ és a többi magyar alakulat azt szeretné, ha a régióátszervezés során a székelyföldi megyék külön régiót alkotnának.  Az RMDSZ olyan tervezetet dolgozott ki, amelynek nyomán kisebb régiók jönnének létre, köztük két, magyar szempontból kedvező összetételű entitással: a Hargita, Kovászna és Maros megyéből álló székelyföldivel, valamint a Bihar, Szatmár és Szilágy megyéből álló partiumival.