Hirdetés

Levizsgáztatná a végzősöket a miniszter, a szakértők szerint egyetlen, jól megszervezett érettségi kell

•  Fotó: Barabás Ákos

Fotó: Barabás Ákos

Egy harmadik érettségi szesszió bevezetésével javítaná az átmenési arányt Liviu Pop oktatási miniszter. A szakértők szerint elég lenne egyetlen, jól megszervezett vizsga.

Pap Melinda

Molnár Rajmond

2017. november 15., 11:402017. november 15., 11:40

2017. november 16., 12:162017. november 16., 12:16

Újabb megosztó ötlettel állt elő Liviu Pop oktatási miniszter, aki szerint a tanügyi rendszer reformja jegyében a jelenlegi kettő mellett egy harmadik érettségi szessziót is kellene tartani „talán decemberben, de az is lehet, hogy inkább február környékén”. Az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban

a tárcavezető azzal indokolta az elképzelést, hogy drasztikusan visszaesett az egyetemre jelentkezők száma, a harmadik szesszió révén pedig szerinte javítani lehetne a mutatókat.

Hirdetés

Pop ezenkívül az elmúlt években ugyan folyamatosan valamennyit javuló, de így is meglehetősen aggasztó érettségi eredmények javításának kulcsát is a harmadik vizsgaidőpontban látja. A miniszter ötletét – ahogyan általában a javaslatait – máris számos bírálat érte.

Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő a Krónikának úgy értékelt: évente egyetlen érettségi vizsgára lenne szükség, azt azonban jól meg kellene szervezni. Szerinte ez inkább hatna motiváló erővel,

hiszen a diákok tudnák, hogy ha megbuknak, „ellustálkodják a vizsgát”, csak egy év múlva próbálkozhatnak újra. Kiss Imre arra is felhívta a figyelmet: a tanév végi és az őszi szesszió között alig egy hónap telik el, ráadásul akkor van a nyári vakáció, így a végzősnek komoly kihívás, hogy felkészüljön a pótérettségire, azaz a nyarat tanulásra áldozza.

Kiss Imre főtanfelügyelő •  Fotó: Vargyasi Levente Galéria

Kiss Imre főtanfelügyelő

Fotó: Vargyasi Levente

Ellenpélda akad, Háromszéken is sok olyan fiatal van, akik nyáron megbuktak román nyelv és irodalomból, de a pótérettségin már sikerrel szerepeltek, a főtanfelügyelő szerint viszont nem ez a jellemző. "Legtöbben próba szerencse alapon próbálkoznak az őszi vizsgán” – magyarázta.

Kiss Imre szerint nehezen elképzelhető, hogy a megbukott diákok az őszi helyett szívesebben jelentkeznek a decemberi vagy februári vizsgára,

sőt inkább az valószínű, hogy időközben munkát vállalnak, vagy külföldön próbálnak szerencsét, a vizsgáról pedig lemondanak. A szakember hangsúlyozta: minden diáknak adott a lehetőség, hogy válasszon, gimnáziumba megy, és érettségizni fog, vagy szakmát akar tanulni, ha pedig előbbi mellett dönt, akkor már eleve tudatosan kellene készülnie az érettségire.

Idézet
„Ne legyen ez is olyan, mint a jogosítványért folyó vizsga: háromhavonta megyünk és vizsgázunk, és egyszer majd csak sikerül”

– példálózott.

„Hatékonyabb lenne a gimnáziumi felvételi bevezetése”

Kiss Imre elismerte, hogy minden évben jelentős a bukási arány, de szerinte ez komplex folyamat eredménye. „Korábban nehezebb tételek voltak, mégis többen mentek át. A 2012 óta bevezetett megfigyelőkamerás rendszer miatt volt egy mélypont, azóta évről évre javulnak az eredmények.

Idézet
A diákok is rájöttek, hogy csalni nem lehet, így készülni kell, de a tételek is jóval könnyebbek”

– magyarázta. Ugyanakkor úgy vélte: a megbukottak magas aránya annak is tulajdonítható, hogy 9. osztályba úgy juthatnak be a diákok, hogy nem számít a képességvizsgán elért eredmény.

„Nincs beléptetőrendszer, mindenkit beengedünk. Igaz, hogy az erős iskolákba a legnagyobb általánossal lehet bejutni, de aki gimnáziumba jelentkezik, annak készülnie kell az érettségire. És nem mindenki érkezik olyan tudással, hogy négy év múlva megállja a helyét, és megírja a minimális hatos átlagot” – részletezte a főtanfelügyelő.

Hozzátette: ha például visszavezetnék a gimnáziumi felvételit, annak biztosan jól érzékelhető lenne az eredménye.

A szakember szerint olyanok is bekerülnek a középiskolai oktatásba, akik „műkedvelőként” járják ki a négy évet csak azért, mert nem volt ínyükre a szakiskola. "Nem egészséges maga a rendszer: engedékenyek vagyunk, amikor belépnek 9. osztályban, és utána mérjük, elemezgetjük, ki hogyan teljesít” – összegzett Kiss Imre.

•  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Fotó: Gecse Noémi

Liviu Pop szerint egyébként a harmadik szesszió ügyében „már zajlanak az egyeztetések”, az elképzelés pedig már a következő tanévben megvalósulhat.

A miniszter azzal érvelt: az elmúlt tíz évben közel 2 millióan végezték el a tizenkettedik osztályt, de a diákoknak csak mintegy fele, „800 ezer és valamennyi” fiatal érettségizett le.

Pop úgy fogalmazott: a júliusi érettségitől a decemberi vagy februári harmadik szesszióig „bőven van idejük tanulni”.

Már februárban megtartják a szóbeliket

Az érettségi ugyanakkor már ettől a tanévtől módosul, a 2017/2018-as vizsganaptár szerint ugyanis a szóbeli megmérettetések már február 12-én elkezdődnek. Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő hasznosnak tartja az oktatási tárca által hozott intézkedést, szerinte így a végzősöknek több idejük marad készülni a jóval nehezebb és nagyobb téttel bíró írásbelikre.

Idézet
A szóbeliket eddig minden évben néhány héttel az írásbelik előtt szerveztük meg. A diákok mostantól már februárban leteszik ezeket, így jobban tudják hasznosítani a fennmaradó idejüket a tanulásra”

– vélekedett. A szóbeliző tizenkettedikeseknek a februári vizsgák alatt nem kell részt venniük a tanórákon, az iskoláknak ugyanakkor kisebb fejtörést fog okozni, hogy félév közben, tanítás alatt kell lebonyolítani a megmérettetést.

Galéria

A főtanfelügyelővel ellentétben Varga László, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium igazgatója nem tartja hatékonynak az intézkedést, szerinte

„ez is egy kísérlet a sok közül”. Rámutatott, noha az előrehozott szóbelik nem jelentenek különösebb megterhelést, de az órarendeket mindenképp át kell szervezni.

Azt is megjegyezte, ahogy véget érnek a szóbeli vizsgák, néhány hétre rá kezdődik a próbaérettségi, amelyet szintén tanítási időben szerveznek. Varga ugyanakkor egyetért abban, hogy így több idő marad készülni az írásbelire.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 25., péntek

Pedofília gyanújával vettek őrizetbe egy huszonéves bánsági férfit

Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.

Pedofília gyanújával vettek őrizetbe egy huszonéves bánsági férfit
Hirdetés
2026. szeptember 25., péntek

Csalók hálójában: 95 ezer lejes hitelt vetettek fel egy marosvásárhelyi nővel

Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.

Csalók hálójában: 95 ezer lejes hitelt vetettek fel egy marosvásárhelyi nővel
2026. szeptember 25., péntek

Diákkori büntetése és a MAKOSZ tiltakozása miatt nem támogatja a kötelező egyenruhaviselést az RMDSZ elnöke

Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.

Diákkori büntetése és a MAKOSZ tiltakozása miatt nem támogatja a kötelező egyenruhaviselést az RMDSZ elnöke
2026. szeptember 25., péntek

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok

Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok
Hirdetés
2026. szeptember 24., csütörtök

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is
2026. szeptember 24., csütörtök

„Nagy bravúr” a szórványban: kezdődik a Temesvári Magyar Napok

A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.

„Nagy bravúr” a szórványban: kezdődik a Temesvári Magyar Napok
2026. szeptember 24., csütörtök

Medvék miatt forró a drót: több mint kétszer annyi bejelentés érkezett az egyik székelyföldi megyében

Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.

Medvék miatt forró a drót: több mint kétszer annyi bejelentés érkezett az egyik székelyföldi megyében
Hirdetés
2026. szeptember 24., csütörtök

Hosszúra nyúlt a lezárás: végre megújulhat Brassó legendásan keskeny utcája

Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.

Hosszúra nyúlt a lezárás: végre megújulhat Brassó legendásan keskeny utcája
2026. szeptember 24., csütörtök

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt

A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt
2026. szeptember 23., szerda

Hónapok óta zárva a lippai fürdőtelep ingyenes ásványvízkútja

A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.

Hónapok óta zárva a lippai fürdőtelep ingyenes ásványvízkútja
Hirdetés
Hirdetés