
Fotó: Barabás Ákos
Egy harmadik érettségi szesszió bevezetésével javítaná az átmenési arányt Liviu Pop oktatási miniszter. A szakértők szerint elég lenne egyetlen, jól megszervezett vizsga.
2017. november 15., 11:402017. november 15., 11:40
2017. november 16., 12:162017. november 16., 12:16
Újabb megosztó ötlettel állt elő Liviu Pop oktatási miniszter, aki szerint a tanügyi rendszer reformja jegyében a jelenlegi kettő mellett egy harmadik érettségi szessziót is kellene tartani „talán decemberben, de az is lehet, hogy inkább február környékén”. Az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban
Pop ezenkívül az elmúlt években ugyan folyamatosan valamennyit javuló, de így is meglehetősen aggasztó érettségi eredmények javításának kulcsát is a harmadik vizsgaidőpontban látja. A miniszter ötletét – ahogyan általában a javaslatait – máris számos bírálat érte.
hiszen a diákok tudnák, hogy ha megbuknak, „ellustálkodják a vizsgát”, csak egy év múlva próbálkozhatnak újra. Kiss Imre arra is felhívta a figyelmet: a tanév végi és az őszi szesszió között alig egy hónap telik el, ráadásul akkor van a nyári vakáció, így a végzősnek komoly kihívás, hogy felkészüljön a pótérettségire, azaz a nyarat tanulásra áldozza.
Kiss Imre főtanfelügyelő
Fotó: Vargyasi Levente
Ellenpélda akad, Háromszéken is sok olyan fiatal van, akik nyáron megbuktak román nyelv és irodalomból, de a pótérettségin már sikerrel szerepeltek, a főtanfelügyelő szerint viszont nem ez a jellemző. "Legtöbben próba szerencse alapon próbálkoznak az őszi vizsgán” – magyarázta.
sőt inkább az valószínű, hogy időközben munkát vállalnak, vagy külföldön próbálnak szerencsét, a vizsgáról pedig lemondanak. A szakember hangsúlyozta: minden diáknak adott a lehetőség, hogy válasszon, gimnáziumba megy, és érettségizni fog, vagy szakmát akar tanulni, ha pedig előbbi mellett dönt, akkor már eleve tudatosan kellene készülnie az érettségire.
– példálózott.
Kiss Imre elismerte, hogy minden évben jelentős a bukási arány, de szerinte ez komplex folyamat eredménye. „Korábban nehezebb tételek voltak, mégis többen mentek át. A 2012 óta bevezetett megfigyelőkamerás rendszer miatt volt egy mélypont, azóta évről évre javulnak az eredmények.
– magyarázta. Ugyanakkor úgy vélte: a megbukottak magas aránya annak is tulajdonítható, hogy 9. osztályba úgy juthatnak be a diákok, hogy nem számít a képességvizsgán elért eredmény.
„Nincs beléptetőrendszer, mindenkit beengedünk. Igaz, hogy az erős iskolákba a legnagyobb általánossal lehet bejutni, de aki gimnáziumba jelentkezik, annak készülnie kell az érettségire. És nem mindenki érkezik olyan tudással, hogy négy év múlva megállja a helyét, és megírja a minimális hatos átlagot” – részletezte a főtanfelügyelő.
A szakember szerint olyanok is bekerülnek a középiskolai oktatásba, akik „műkedvelőként” járják ki a négy évet csak azért, mert nem volt ínyükre a szakiskola. "Nem egészséges maga a rendszer: engedékenyek vagyunk, amikor belépnek 9. osztályban, és utána mérjük, elemezgetjük, ki hogyan teljesít” – összegzett Kiss Imre.
Fotó: Gecse Noémi
Liviu Pop szerint egyébként a harmadik szesszió ügyében „már zajlanak az egyeztetések”, az elképzelés pedig már a következő tanévben megvalósulhat.
Pop úgy fogalmazott: a júliusi érettségitől a decemberi vagy februári harmadik szesszióig „bőven van idejük tanulni”.
Az érettségi ugyanakkor már ettől a tanévtől módosul, a 2017/2018-as vizsganaptár szerint ugyanis a szóbeli megmérettetések már február 12-én elkezdődnek. Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő hasznosnak tartja az oktatási tárca által hozott intézkedést, szerinte így a végzősöknek több idejük marad készülni a jóval nehezebb és nagyobb téttel bíró írásbelikre.
– vélekedett. A szóbeliző tizenkettedikeseknek a februári vizsgák alatt nem kell részt venniük a tanórákon, az iskoláknak ugyanakkor kisebb fejtörést fog okozni, hogy félév közben, tanítás alatt kell lebonyolítani a megmérettetést.
A főtanfelügyelővel ellentétben Varga László, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium igazgatója nem tartja hatékonynak az intézkedést, szerinte
Azt is megjegyezte, ahogy véget érnek a szóbeli vizsgák, néhány hétre rá kezdődik a próbaérettségi, amelyet szintén tanítási időben szerveznek. Varga ugyanakkor egyetért abban, hogy így több idő marad készülni az írásbelire.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
szóljon hozzá!