Hirdetés

Létezett a kitaláltnak vélt római császár egy erdélyi aranyérme tanúsága szerint

Az aranyérmén Sponsianusnak, a  harmadik században élt római császárnak az arcképe látható •  Fotó: Brukenthal National Museum / Facebook

Az aranyérmén Sponsianusnak, a harmadik században élt római császárnak az arcképe látható

Fotó: Brukenthal National Museum / Facebook

Samuel von Brukenthal bárónak, Erdély kormányzójának hagyatékában is megtalálható, római kori aranyérme alapján bizonyították be tudósok, hogy valóban élt az eddig kitaláltnak hitt harmadik századi római császár, Sponsianus. A felfedezés nagy jelentőséggel bír Erdély és Románia történelme kapcsán, de általában az európai történelem szempontjából is. 

Krónika

2022. november 24., 14:442022. november 24., 14:44

2022. november 24., 16:532022. november 24., 16:53

Tudósok egy Erdélyben talált ókori aranyérme segítségével bebizonyították, hogy valóban élt az eddig kitaláltnak hitt harmadik századi római császár, Sponsianus – olvasható csütörtökön a BBC brit műsorszolgáltató honlapján. A Sponsianus nevét és képmását viselő érmét néhány másikkal együtt több mint háromszáz éve fedezték fel Erdély területén, amelynek a nyugati és déli része az i. sz. II. és III. században a Dacia nevű római tartományhoz tartozott.

Miután hamisítványnak vélték, az érmét egy múzeum szekrényébe zárták. A tudósok most azt mondják, az érmén mikroszkóp segítségével felfedezhető karcolások azt bizonyítják, hogy kétezer évvel ezelőtt forgalomban volt.

Hirdetés

A kutatást vezető Paul Pearson professzor, a londoni University College tanára a BBC-nek elmondta, hogy valósággal megdöbbentette a felfedezés. „Valójában egy császárt találtunk. A szakértők eddig kitalált személynek hitték, és »kiírták« a történelemből. Úgy véljük azonban, hogy valós személy volt, és szerepet játszott a történelemben” – mondta a professzor.

Az érme, amely körül a kutatás folyt, egy kisebb kincslelet része volt, amelyet 1713-ban fedeztek fel. A 19. század közepéig eredeti római érmének hitték, majd az egyszerű kialakítása miatt feltételezték, hogy korabeli hamisítók műve. A „végső csapást” Sponsianus pénzére Henry Cohen, a Francia Nemzeti Könyvtár (BNF) vezető érmeszakértője mérte, aki szerint ezek a római érmék nemcsak újkori hamisítványok, de szegényesen kidolgozottak és „nevetségesen megtervezettek”. Más szakértők is egyetértettek ezzel, és Sponsianus mindmáig kikerült a szakirodalomból.

Pearson professzor viszont, aki a Római Birodalom történetéről szóló könyvéhez folytatott kutatása közben látta az érméről készült fényképeket, feltételezte, hogy az érmén lévő karcolások arról tanúskodnak, hogy valamikor forgalomban volt. Kapcsolatba lépett a Glasgow-i Egyetem gondozásában működő Hunterian Múzeummal, ahol az érmét egy szekrényben őrizték az eredeti kincsből származó másik hárommal együtt, és kérte, hogy kutatásokat folytathasson az ottani kollégákkal. A kutatók nagy felbontású mikroszkóppal megvizsgálták a négy érmét, és megerősítették a PLOS One című tudományos folyóiratban megjelent írásukban, hogy valóban vannak karcolások az érmén, és azok megfelelnek annak a mozgásnak, amelynek az érmék az erszényben voltak kitéve. Vegyi elemzés segítségével sikerült bebizonyítani azt is, hogy az érmék több száz évig voltak a földben – mondta el Jesper Ericcson, a múzeum numizmatikai kurátora, aki együttműködött Pearson professzorral a kutatásban.

A kutatók feltételezik, hogy Sponsianus katonai parancsok volt, aki megkoronáztatta magát a távoli tartomány, Dacia császárának.

Régészeti kutatások megállapították, hogy 260 táján Dacia el volt vágva a Római Birodalom többi részétől. Járványok és polgárháború miatt széttöredezett a birodalom. Ellenségektől körülvéve és Rómától elvágva, Sponsianus feltehetően a káosz és a polgárháború idején magához vonta a legfelsőbb parancsnokságot, és védelmezte Dacia katonáit és polgári lakosságát, amíg helyre nem állt a rend, és Aurelianus császár uralkodása alatt a római légiók és a közigazgatás ki nem vonult a tartományból – vélekedik Jesper Ericsson.

•  Fotó: Brukenthal National Museum / Facebook Galéria

Fotó: Brukenthal National Museum / Facebook

„A mi értelmezésünk szerint az ő feladata volt az ellenőrzés fenntartása a katonaság és a polgári lakosság védelme felett, mert körül voltak kerítve és teljesen el voltak vágva (Rómától – szerk. megj.). A provincia működő gazdasága érdekében úgy döntöttek, hogy saját pénzt veretnek” – mondta.

Ez az elmélet adhat magyarázatot arra, miért különböznek a vizsgált érmek a Rómában szokásos pénzektől. „A polgárháború miatt nemigen tudták, éppen ki volt a császár” – mondta Pearson, aki szerint a tényleges római hatalom híján szükség volt legfelsőbb katonai parancsnokra, Sponsianus pedig átvette a parancsokságot, amikor kellett.

Miután a kutatók megállapították, hogy az érmék hitelesek, s felfedezték az elveszettnek hitt római császárt, értesítették az erdélyi Nagyszebenben működő Brukenthal Múzeum kutatóit is, ahol szintén őriznek egy Sponsianus-érmét.

Az érme Samuel von Brukenthal bárónak, Erdély kormányzójának, a múzeum alapítójának a hagyatékában szerepelt. A báró halála óráján is az érmét tanulmányozta, és a szájhagyomány szerint az utolsó cselekedete az volt, hogy lejegyezte: „eredeti”. A többi tudóshoz hasonlóan a Brukenthal múzeum kutatói is hamisítványnak tartották az érmét, de megváltoztatták a véleményüket a brit kutatások eredménye láttán.

Alexandru Constantin Chituță, a Brukenthal Nemzeti Múzeum ügyvezető igazgatója szerint a felfedezés nagy jelentőséggel bír Erdély és Románia történelme kapcsán, de általában az európai történelem szempontjából is.

„Ha ezeket az eredményeket a tudományos közösség elfogadja, újabb fontos személyiség szerepel majd a történelemben” – jelentette ki. Az érmék jelenleg a glasgow-i Hunterian Múzeum kiállításán tekinthetők meg.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 19., vasárnap

25 éve ünneplik Kalotaszentkirályon a Föld napját

A kalotaszentkirályi iskolában a környezeti nevelés nem csupán egy tantervi elem, hanem 25 éve tartó közösségi küldetés. A történet egy bátor pedagógiai döntéssel indult: néhány helyi oktató felismerte, hogy a jövő záloga a természet tisztelete.

25 éve ünneplik Kalotaszentkirályon a Föld napját
Hirdetés
2026. április 19., vasárnap

Itt az igazi tavasz, már lehet csónakázni, vízibiciklizni a kolozsvári tavakon

Itt a tavaszi jó idő, immár újra várják a kikapcsolódni vágyókat Kolozsváron a Sétatéri és a Györgyfalvi negyedi tavakon a csónakázási lehetőségek.

Itt az igazi tavasz, már lehet csónakázni, vízibiciklizni a kolozsvári tavakon
2026. április 18., szombat

Ételmérgezés miatt került kórházba 27 személy Aradon (FRISSÍTVE)

Vizsgálat indult, miután 25 tinédzser, egy bukaresti labdarúgócsapat tagjai, valamint két felnőtt, az edzőik szombaton az aradi sürgősségi osztályra kerültek, miután feltehetően ételmérgezést kaptak.

Ételmérgezés miatt került kórházba 27 személy Aradon (FRISSÍTVE)
2026. április 18., szombat

Tömeges szabálysértések az erdészeti ágazatban, naponta bírságol a rendőrség

Hiába a folyamatos hatósági ellenőrzések, továbbra is rendszeresen derülnek ki szabálytalanságok a faanyag-kitermelés és -szállítás terén. A Brassó megyei razzia során a rendőrség az erdészet képviselőivel közösen bírságokat szabtak ki.

Tömeges szabálysértések az erdészeti ágazatban, naponta bírságol a rendőrség
Hirdetés
2026. április 18., szombat

Alig tudott elmenekülni a medve elől egy motoros az egyik erdélyi megyében

Motoros fiatalembert üldözött a medve Beszterce-Naszód megyében, a férfire sokkos állapotban találtak rá, kórházba szállították.

Alig tudott elmenekülni a medve elől egy motoros az egyik erdélyi megyében
2026. április 18., szombat

A Magyar Polgári Erő a Magyarországon ellenzékbe került pártok mellett marad

Az erdélyi Magyar Polgári Erő a választói akarat maradéktalan érvényesüléseként értékeli és tudomásul veszi az április 12-i országgyűlési választások eredményét, ugyanakkor a Magyarországon ,,ellenzékbe kényszerült nemzeti pártok” mellett marad.

A Magyar Polgári Erő a Magyarországon ellenzékbe került pártok mellett marad
2026. április 18., szombat

Premontrei-ügy: Böcskei tiltakozik a megosztottság, az erőszak látszatát keltő megnyilvánulások ellen

Közleményt adott ki szombaton Böcskei László nagyváradi megyéspüspök a premontrei-ügyben.

Premontrei-ügy: Böcskei tiltakozik a megosztottság, az erőszak látszatát keltő megnyilvánulások ellen
Hirdetés
2026. április 18., szombat

Emberi maradványokra bukkantak egy erdélyi város egykori kórházának elhagyatott épületében

Emberi holttestek maradványaira, valamint egy formalinba helyezett csecsemő tetemére bukkantak a brassói óvárosban található egykori bőrgyógyászati kórház egyik elhagyatott épületében.

Emberi maradványokra bukkantak egy erdélyi város egykori kórházának elhagyatott épületében
2026. április 18., szombat

Traktorprogram-botrány: a vállalkozók léptek, az állam visszalépett

Alapvető hiba, és elfogadhatatlan, hogy az állam programokat ígérjen, a vállalkozók lépéseket tegyenek, majd ezek végül ne valósuljanak meg – jelentette ki pénteken a gazdasági, digitalizációs, vállalkozásügyi és turisztikai miniszter, Irineu Darău.

Traktorprogram-botrány: a vállalkozók léptek, az állam visszalépett
2026. április 18., szombat

Márton Áron 130: az emlékévről is egyeztetett a gyulafehérvári érsek Kolozsvár polgármesterével

A 130 éve született Márton Áron püspök emlékévének kincses városi eseményeiről is egyeztetett Emil Boccal, Kolozsvár polgármesterével dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek.

Márton Áron 130: az emlékévről is egyeztetett a gyulafehérvári érsek Kolozsvár polgármesterével
Hirdetés
Hirdetés