
Eladná a szatmárnémeti Pannónia Szállót az ingatlan tulajdonosa, miután a szakszerűtlenül végzett felújítási munkálatok révén az épület omlásveszélyes állapotba került, vevő azonban egyelőre nem jelentkezett.
2013. június 30., 20:362013. június 30., 20:36
Dorel Coica polgármester elmondta, az önkormányzat visszavásárolná a szatmári megyeszékhely emblematikus épületének számító egykori hotelt, azonban – a tulajdonjogi kérdések tisztázatlansága miatt – egyelőre a forráskereséshez sem fogtak hozzá. Mint mondta, saját erőből nem tudnák kifizetni a magyar szecesszió remekeként nyilvántartott, eredetileg közpénzből felhúzott szálló árát.
Amint arról már több alkalommal írtunk, az 1902-ben felavatott Pannóniát (jelenlegi nevén Dacia Szálló) a rendszerváltás után a kommunizmus idején benne működő megyei turisztikai vállalat munkatársai privatizálták, majd eladták. A vevő, Vasile Ţânţaş avasi vállalkozó, illetve a tulajdonában levő Dacia Rt. kezdte el 2006-ban a szakértők által sokat kritizált felújítási munkálatokat.
Az ingatlan privatizálását sokan kifogásolták, az épületet ugyanis közpénzből húzták fel, így többek véleménye szerint nem magánkézbe, hanem a városi önkormányzat tulajdonába kellett volna kerülnie. Értesüléseink szerint Ţânţaş eredetileg 14 millió eurót kért az ingatlanért, melynek felújítására állítása szerint 6 millió eurót költött, becslései szerint pedig további 8–10 millió euró szükségeltetne a restaurációs munkálatok befejezéséhez. Nem hivatalos információk alapján a vételár 1,5 millió euró volt.
A tervezett vásárlás kapcsán Radu Roca alpolgármester lapunknak elmondta: a források felkutatásához csak azt követően látnak hozzá, hogy lezárulnak a bálteremmel kapcsolatos ügyek, mivel pontosan kell tudniuk, mekkora ingatlanrész megszerzése szükséges ahhoz, hogy az épületegyüttes ismét a városé, illetve a megyéé lehessen. Hozzátette: ha sikerrel járnak, azt tervezik, hogy – szintén EU-s alapok bevonásával – felújítják az ingatlant, majd kulturális központot alakítanak ki benne. A Pannónia jelenlegi tulajdonosa egyébként a restauráció elkezdésekor négycsillagos szállodát kívánt volna kialakítani a főtéri műemlék épületben, a munkálatok költségei az előzetes számítások szerint elérték volna a tízmillió eurót. Lapunk úgy értesült, a vállalkozó anyagilag nem tudta egy idő után fedezni a beavatkozásokat, ezért maradt félbe a felújítás.
Hányatott sorsú ingatlan
Dorel Coica, a város polgármestere néhány hete sajtótájékoztatón számolt be a főtéri ingatlan helyzetéről. Mint elmondta: elsősorban Szabó István volt megyei tanácselnököt, valamint Ilyés Gyula volt polgármestert hibáztatja azért, amiért a Pannónia Szálló magántulajdonba került. Kifejtette: Szabó közreműködött abban, hogy a városi közpénzen épült ingatlan Vasile Ţânţaş avasi vállalkozó tulajdonába kerüljön, holott jogutódnak az önkormányzat számított volna. Ilyés kapcsán pedig azt rótta fel, hogy a volt elöljáró nem tett meg mindent annak érdekében, hogy semmissé nyilvánítsák a privatizációt.
Azt is kifogásolta, hogy említettek nem akadályozták meg azt sem, hogy az épületkomplexum részét képező bálterem, melyet a szatmárnémeti filharmónia használ évek óta, a hotellel együtt a vásárló tulajdonába kerüljön. Ezt ugyanis soha nem használta a megyei turisztikai vállalat, így nem képezhette volna privatizáció tárgyát. A bálterem egyazon helyrajzi számon szerepelt a szállóval, és – mivel sem a magánosításkor, sem az eladáskor nem választották le topográfiailag – automatikusan az említett vállalkozó tulajdonába került. Szabó István úgy nyilatkozott lapunknak, hogy 60–70 tulajdonostársával közösen valóban eladták az ingatlant, azonban nem ő volt az épület adminisztrátora, így nem érzi magát hibásnak azért, mert a szállóval együtt a filharmónia koncerttermét is elvesztette a város.
Aggódnak a helybeliek
A Pannónia sorsát egyébként komoly aggodalmakkal figyelik a szatmáriak: többen már a restaurációs munkálatok kezdetén hangot adtak agodalmuknak, mivel fenntartásaik voltak a beavatkozások szakszerűségét illetően. Egyenesen közfelháborodást váltott viszont ki az, amikor félig beépítették az épülethez tartozó Ruha István-átjárót. Körülbelül három éve mintegy 300-an tüntettek a szálló előtt annak érdekében, hogy ne csúfítsák el a filharmóniához vezető, a városközpont egyik jellegzetes építészeti elemének számító boltíves átjárót. Aláírásgyűjtésre is sor került, mellyel egy beadványt nyomatékosítottak, amiben Kelemen Hunor akkori kulturális minisztert arra kérték a szatmáriak, hogy lépjen közbe, vizsgáltassa felül a restaurálási munkálatokat. A beadványt közel háromezren írták alá, de hivatalos válasz nem érkezett a minisztériumtól.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
szóljon hozzá!