A földcsuszamlás nyomai
Fotó: Szakáts István
A felmérések szerint túl sok hulladékot halmoztak fel a kolozsvári pataréti szeméttelepen, a túlsúly miatt következett be a földcsuszamlás. Az is kiderült, hogy az egészségre és a környezetre igen veszélyes csurgalék folyik szabadon a szeméthegyből.
2017. november 07., 21:062017. november 07., 21:06
2017. november 07., 21:102017. november 07., 21:10
Túl sok szemetet halmoztak fel a kolozsvári pataréti szeméttelepen, a túlsúly miatt következett be a földcsuszamlás, s a szeméthalom stabilizálásához a súlyfölösleget el kell hordani – ez derül ki többek közt a temesvári Expert Kft. szakértői tanulmányából, amelyet Szakáts István civil aktivista tett közzé közösségi oldalán.
A szeméthalom alatt folyó csurgalék mélysége három méter. Egyébként több szeméthalom is tornyosul egymás mellett a Pataréten: a megyei önkormányzat kezeli a most bezárás alatt levő szeméttelepet, de attól nem messze működik a kolozsvári önkormányzat ideiglenes tározója is.
A kolozsváriak elleni „mocskos játéknak” nevezte Alin Tişe Kolozs megyei tanácselnök a pataréti szeméttelep ügyében nyár óta zajló – inkább politikai, mint környezetvédelmi jellegű – vitát.
A gond jelenleg a megyei önkormányzathoz tartozó, lezárás alatt levő szemétlerakónál van. A szeméthegyet eredetileg 22 hektáron szétterítették, majd összehúzták és felhalmozták egy 18 hektáros területen, ennek az lett a következménye, hogy túlterhelték a domboldalt, amely így megcsúszott.
Csurgaléktó alakult ki a szeméttelep alatt
Fotó: Szakáts István
A szakértők tanácsa az, hogy el kell vinni a többletföldet, de nincs ahova vigyék” – mutatott rá a civil aktivista a baj forrására. Arról van szó ugyanis, hogy egy négy hektáron szétterülő „szeméttengert” kellene elhordani.
Szakáts ugyanakkor közölte: megkapta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) munkatársaitól a patéréti csurgalék és a mögötte folyó patak vegyi elemzését is, amelyet az egyetem munkatársai baráti szívességből végeztek el számára.
A számok meglehetősen beszédesek. A csurgaléktó klórtartalma 1920 milligramm literenként, a pataké 5359, miközben egy tisztának nevezhető folyóban ez az érték 1 és 10 közötti, meg az ivóvíz felső klórtartalom-határértéke 250 milligramm literenként. Szulfátból „csak” a megengedett határérték alig több mint hatszorosa található meg ammóniumból azonban négy ezerszer több van egy liter vízben a megengedettnél. Az ivóvízben ugyanis literenként legfeljebb 0,5, azaz egy fél milligramm ammónium lehet, ehhez képest a csurgalék tóban 313, a patakban 2025 milligramm ammóniumot mutattak ki.
Nem járult hozzá a megyei készenléti bizottság, hogy a Kolozs megyei önkormányzat kérésére riadóállapotot hirdessenek a pataréti hulladéklerakónál, ahol az utóbbi időben földcsuszamlások voltak.
Mint arról több ízben beszámoltunk: az ügyben ádáz politikai csata folyik már hónapok óta Alin Tişe liberális megyei tanácselnök és Aurel Cherecheş szociáldemokrata prefektus között, hogy a kialakult helyzetért ki a felelős. Szakáts István korábban ebben a kérdésben a Krónikának úgy értékelt: mindenki ludas a Kolozsvár melletti pataréti szeméttelep ügyében kirobbant politikai és környezetvédelmi csörtében, csak épp a lényegre nem figyel senki, vagyis arra, hogy a tározó mellett több száz ember él.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Hagyományok Háza jelentős könyvadománnyal gyarapította a Sapientia Egyetem Csíkszeredai Campusának egyetemi könyvtárát. A magánadományokból és gyűjtésből álló Hagyományok Háza-könyvcsomagot ünnepélyes keretek között adták át az intézmény székházában.
Természeti károkra hivatkozva törvénytelenül igényelt kártérítések miatt nyomoz a rendőrség Bihar megyében; egy önkormányzat két vezető beosztású alkalmazottja mintegy 1,3 millió lejes kárt okozott az államkasszának.
Leprás megbetegedést diagnosztizáltak két ázsiai vendégmunkásnál Kolozsváron. Dr. Tar Gyöngyi tisztifőorvos a Krónikának elmondta, a lepra lassan terjedő, ma már jól kezelhető betegség, a legnagyobb kárt a kór kapcsán a társadalmi megbélyegzés okozhatja.
Mezőbándról származó tolvajokat vett őrizetbe a marosvásárhelyi rendőrség. A zsebtolvajok tömegközlekedési eszközökön és üzletekben loptak el táskákat.
Az RMDSZ határozott álláspontja szerint a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem önállósága megőrzendő, minden olyan felvetés, amely az intézmény beolvasztására vagy alárendelésére irányul, rossz irányba mutat – szögezi le a szövetség Maros megyei szervezete.
A népi környezet és kultúránk továbbörökítése volt az elsődleges szempont Tulogdy László számára a kalotaszentkirályi művelődési ház tervezésekor. A kolozsvári építésszel és Póka András György polgármesterrel beszélgettünk a látványos épületről.
A nemzeti kisebbségi közösségek védelemét napirenden kell tartani – jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa kedden Temesváron.
Széles körű magyar részvétel körvonalazódik az Oktatási és Kutatási Minisztérium kísérleti líceumi kerettanterv programjában.
A közegészségügyi hatóság kiterjedt járványügyi vizsgálatot indított Kolozsváron, miután két leprás megbetegedést is megerősítettek egy wellnessközpontban.
A MOGYE beolvasztása után a román többségű marosvásárhelyi „mamutegyetem” soraiba kívánja olvasztani a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemet is. Az egyetemi egyesítés hírét keményen bírálja az Erdélyi Magyar Szövetség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!