A földcsuszamlás nyomai
Fotó: Szakáts István
A felmérések szerint túl sok hulladékot halmoztak fel a kolozsvári pataréti szeméttelepen, a túlsúly miatt következett be a földcsuszamlás. Az is kiderült, hogy az egészségre és a környezetre igen veszélyes csurgalék folyik szabadon a szeméthegyből.
2017. november 07., 21:062017. november 07., 21:06
2017. november 07., 21:102017. november 07., 21:10
Túl sok szemetet halmoztak fel a kolozsvári pataréti szeméttelepen, a túlsúly miatt következett be a földcsuszamlás, s a szeméthalom stabilizálásához a súlyfölösleget el kell hordani – ez derül ki többek közt a temesvári Expert Kft. szakértői tanulmányából, amelyet Szakáts István civil aktivista tett közzé közösségi oldalán.
A szeméthalom alatt folyó csurgalék mélysége három méter. Egyébként több szeméthalom is tornyosul egymás mellett a Pataréten: a megyei önkormányzat kezeli a most bezárás alatt levő szeméttelepet, de attól nem messze működik a kolozsvári önkormányzat ideiglenes tározója is.
A kolozsváriak elleni „mocskos játéknak” nevezte Alin Tişe Kolozs megyei tanácselnök a pataréti szeméttelep ügyében nyár óta zajló – inkább politikai, mint környezetvédelmi jellegű – vitát.
A gond jelenleg a megyei önkormányzathoz tartozó, lezárás alatt levő szemétlerakónál van. A szeméthegyet eredetileg 22 hektáron szétterítették, majd összehúzták és felhalmozták egy 18 hektáros területen, ennek az lett a következménye, hogy túlterhelték a domboldalt, amely így megcsúszott.
Csurgaléktó alakult ki a szeméttelep alatt
Fotó: Szakáts István
A szakértők tanácsa az, hogy el kell vinni a többletföldet, de nincs ahova vigyék” – mutatott rá a civil aktivista a baj forrására. Arról van szó ugyanis, hogy egy négy hektáron szétterülő „szeméttengert” kellene elhordani.
Szakáts ugyanakkor közölte: megkapta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) munkatársaitól a patéréti csurgalék és a mögötte folyó patak vegyi elemzését is, amelyet az egyetem munkatársai baráti szívességből végeztek el számára.
A számok meglehetősen beszédesek. A csurgaléktó klórtartalma 1920 milligramm literenként, a pataké 5359, miközben egy tisztának nevezhető folyóban ez az érték 1 és 10 közötti, meg az ivóvíz felső klórtartalom-határértéke 250 milligramm literenként. Szulfátból „csak” a megengedett határérték alig több mint hatszorosa található meg ammóniumból azonban négy ezerszer több van egy liter vízben a megengedettnél. Az ivóvízben ugyanis literenként legfeljebb 0,5, azaz egy fél milligramm ammónium lehet, ehhez képest a csurgalék tóban 313, a patakban 2025 milligramm ammóniumot mutattak ki.
Nem járult hozzá a megyei készenléti bizottság, hogy a Kolozs megyei önkormányzat kérésére riadóállapotot hirdessenek a pataréti hulladéklerakónál, ahol az utóbbi időben földcsuszamlások voltak.
Mint arról több ízben beszámoltunk: az ügyben ádáz politikai csata folyik már hónapok óta Alin Tişe liberális megyei tanácselnök és Aurel Cherecheş szociáldemokrata prefektus között, hogy a kialakult helyzetért ki a felelős. Szakáts István korábban ebben a kérdésben a Krónikának úgy értékelt: mindenki ludas a Kolozsvár melletti pataréti szeméttelep ügyében kirobbant politikai és környezetvédelmi csörtében, csak épp a lényegre nem figyel senki, vagyis arra, hogy a tározó mellett több száz ember él.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!