Simon Judit Gyöngyi: a cél egy olyan átfogó háló és élettér kialakítása, amely létszükséglet sorstársaink számára
Fotó: HIFA
Újabb lendületre lenne szüksége a marosvásárhelyi HIFA Románia – Segítség Mindenkinek Egyesület grandiózus projektjének, melynek keretében 75 mozgássérült személy számára építenének ki a Maros megyei Pókakeresztúron egy lakóparkot. Finanszírozási lehetőségek hiányában a hat évvel ezelőtt elindított terv teljesen megtorpant.
2018. augusztus 21., 16:202018. augusztus 21., 16:20
Előtanulmányok, egy kéthektáros terület, rajta egy kalákával megépített befejezetlen, kapusfülkével és gépházzal – jelen pillanatban így fest a HIFA Románia – Segítség Mindenkinek Egyesület évekkel ezelőtt beindított pókakeresztúri projektje. Több mint ötmillió euró hiányzik az álom valóra váltásához. A támogatók kezdeti lelkesedése után a nagylélegzetű terv sajnálatos módon teljesen megfeneklett.
Idén harmincezer eurót kellene előteremteni az építkezési tervre, de a jelek szerint ennek megrendelését a HIFA vagy tovább halogatja, vagy egy olyan műépítészcsapatot keres, amely a piaci áron alul hajlandó dolgozni. A pénz megszerzése egyelőre legyőzhetetlen akadálynak tűnik.
– jegyezte meg Simon Judit Gyöngyi, a 2000-es évek elején létrehozott civil szervezet vezetője.
Míg számos velük együtt érző személy támogatta a mozgássérültek régóta dédelgetett álmát, akadt olyan is, aki anyagi hasznot igyekezett húzni belőle. A terv ötletgazdája szerint lenne egy kompromisszumos megoldás: társulni az állammal, de a HIFA semmiképp nem szeretne ebbe az akár csapdákat is rejtegető ajánlatba belemenni. A mozgássérültek attól tartanak, hogy a hatóságok teljesen eltérítenék az eredeti elképzelést, és valami mást valósítanának meg a védett lakások helyett.
A HIFA-park 75, fogyatékkal élő személy számára biztosítana életteret akadálymentesített, kellemes környezetben és munkahelyet védett műhelyekben.
„A tulajdonképpeni cél egy olyan átfogó háló és élettér kialakítása, amely létszükséglet jogosultjaink és sorstársaink számára. Az általunk megvalósítani kívánt központ megakadályozná az elmagányosodást, elszigetelődést a hozzátartozók elhunyta után valamelyest megoldódna számukra a munkavállalás, illetve foglalkoztatás. Ugyanakkor csökkenne a szociális és kulturális szegregáció” – sorolja a terv mellett szóló érveit Simon Judit Gyöngyi, aki maga is tolókocsiban éli az életét.
Az elképzelések szerint a bentlakók elsősorban a saját részhozzájárulásukból, valamint önkormányzati és állami támogatásokból, illetve szponzorok segítségével tartanák fenn a lakóparkot. Bevételi forrást jelentene ugyanakkor az épületegyüttes bizonyos részeinek bérbeadása, valamint a lakók munkáinak értékesítése.
Szüleik elöregedésével az érintettek egyre inkább veszélyben érzik magukat. Attól tartanak, hogy előbb-utóbb eljön az az idő, amikor kihalnak azok a családtagok, akik évtizedek óta lelkiismeretesen gondozták, segítették őket.
Simon Judit, aki özvegy édesanyjával lakik egy fedél alatt, a közelmúltban megtapasztalta, mit jelent, ha a legfőbb támasza nincs mellette. „Az utóbbi tizennyolc évben egyetlen napot nélkülöztem az édesanyámat, akkor is azért, mert elutazott egy tolókocsiért. Nemrégiben viszont kórházba került, az én életem pedig teljesen átalakult, lelassult. Nem tudtam azt az aktív életet élni, amit addig. A HIFA legtöbb tagja tolókocsiban is aktív ember, aki nem ágyban tengeti a napjait, ehhez azonban személyre és állapotra szabott gondozásra és napi programra van szükség” – állítja a szervezet elnöke. Ugyanakkor
„Az idő nem nekünk dolgozik, de reménykedünk tervünk és álmunk megvalósulásában. Lehet a terv grandiózus, miközben olyan létszükségletet fed, amely nemcsak a fogyatékkal élők életét, illetve ezen emberek közvetlen hozzátartozóinak életét tenné jobbá, hanem egy egész társadalom életminőségén javítana. Egy ilyen álom megvalósulása nem pénzben mérhető” – vallják.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!