Jóváhagyta a jászvásári püspök a pusztinai rendszeres magyar misét – nem mindenki örül neki

A július 23-i audiencián azonban Iosif Păuleț püspök nagyon kedvesen fogadta a pusztinai küldöttséget.

„Elmondta, hogy ő nem ellenzi a magyar nyelvű miséket. Kérhetünk bármilyen időpontot, csak ne a nagymise időpontja legyen. Azt is mondta, hogy minden vasárnap lehet magyar mise” – idézte fel a beszélgetést a közösségi vezető. Kérdésünkre elmondta: írásos dokumentumot nem kaptak a püspöki ígéretről.

„A papunk a templomban is elmondta: azt az utasítást kapta Jászvásárból, hogy azonnal hívja össze a tanácsot. Itt régóta nem volt tanácsválasztás. Úgy hívták össze a vasárnapi gyűlést is, hogy aki részt akar venni a tanácsban, az jelenjen meg. A tanácskozás szavazással végződött, amelynek a végén kiderült: 15-en nem akarják, 24-en akarjuk a magyar misét. Igaz, a pap azt is elmondta, hogy bármit szavazunk, úgyis az lesz, amit ők akarnak. A püspök viszont azt ígérte, amikor helyben megtörténnek a szükséges lépések, írásos választ fogunk kapni Jászvásárból” – idézte fel az eseményeket Nyisztor Tinka.

„Borzalmas, hogy 35 évvel a rendszerváltás után is hangosak” – tette hozzá. Elmondta: az ellenzők elsősorban azzal érvelnek, hogy a csángó nyelv nem azonos a magyarral, ezért nem indokolt magyarul misézni.

„Hogy csillapodjon a hangulat, végül elfogadtuk, hogy indulásból havonta csak egy mise legyen. Hiába hangoztatta a pap, hogy ne legyen diszkrimináció, mert az így is van a mise időpontja miatt. A pap azt javasolta, hogy a hónap első vasárnapján délután három órától legyen a magyar mise” – közölte.

Nyisztor Tinka felidézte, a több mint három évtized alatt, amióta elkezdték a harcot a pusztinai magyar misékért, majdnem két generáció halt ki a faluban.

„Lehet, hogy fele sem él azoknak, akik az első kérvényt aláírták. Akik annyira vágytak a magyar misékre, mint például az én anyukám, már nincsenek közöttünk. A fiatalok viszonyulása másabb. Sokan közben magyar állampolgárságot is szereztek. Ma mintha politikai alapon oszlana az identitás. A PSD a magyar misék ellen agitál. Az RMDSZ színeiben viszont először jutott be önkormányzati képviselő a pârjoli tanácsba” – jelentette ki.

A legtöbb ilyen misének éppen az ő udvaruk volt a helyszíne. Ezeket a szertartásokat nem engedték be az egyetlen Szent István királynak felszentelt moldvai templomba. 2002 és 2004 között zajlott azonban a jászvásári zsinat, amelyiknek a zárórendezvényén nyilvánosan is felolvasták a pusztinai magyar misék kérését. Ennek lett a következménye, hogy 2006-tól már alkalmanként a templomban is misézhettek magyarul. Ha magyar turistacsoportok érkeztek a faluba, és pap is volt velük, a vendégeknek tarthattak magyar misét. Ezeket az alkalmakat nyilván a helyi közösség is magáénak érezte.

2013-ban történt újabb előrelépés. Ekkortól rendszeressé vált, hogy a bukovinai Kacsikán Nagyboldogasszony ünnepén tartandó búcsú előtti napon zarándokmisét tartanak Pusztinában, amelyre más csángó falvak hívei is ellátogattak. Az augusztus 14-i zarándokmiséket rendszeresen magyarországi püspökök celebrálták magyar nyelven. Szintén 2013-ban engedték meg az egyházi elöljárók azt is, hogy a Nyisztor Tinka által vezetett Szent István Gyermekei imacsoport péntekenként 15 órától a templomban gyülekezzen, és ott magyar nyelven mondjon keresztutat. Ezeken az imákon azonban a pap nem vesz részt.

Pár hónappal Ferenc pápa látogatása előtt, 2019 januárjában engedélyezte a püspökség, hogy Bákóban tartsanak havonta egy magyar misét a moldvai csángóknak. Éppen öt évvel ezelőtt, 2019. augusztus 6-án szentelték püspökké Iosif Păulețet, aki nyitottabbnak bizonyult a csángók kérése iránt. Petru Gherghel korábbi püspök – aki 1978 óta vezette az egyházmegyét – azt az álláspontot képviselte, hogy csak akkor engedélyezi a magyar misét, ha megbizonyosodik róla, hogy a hívek legkevesebb két százaléka nem érti a román nyelvet. Később arra hivatkozva utasította el a kérést, hogy a csángó nyelv nem magyar nyelv.

Nyisztor Tinka az előzmények közé sorolta azt is, hogy március 10-én Székely János szombathelyi püspök misézett magyarul Pusztinában. Az alkalomra zsúfolásig megtelt hívekkel a templom, és utána agapét is tartottak a helyi magyar ház udvarán. Ott volt alkalom panaszkodni János püspöknek.

„Elmondtam:

Akkor János atya látta, hogy milyen szép misénk volt, látta, hogy tudunk imádkozni, tudunk énekelni, a misét is el tudjuk mondani magyarul. Arra gondolok, hogy ez a találkozás is hozzájárult ahhoz, hogy most az egyik érsek Budapestre megy, a másik meg jön Kacsikára” – értelmezte a helyzetet.