Fotó: Gecse Noémi
Évekbe telhet, míg a csíksomlyói búcsúnak a szellemi világörökségi listára való felvétele ismét napirendre kerülhet az UNESCO illetékes bizottsági ülésén. Az RMDSZ ismét mulasztással vádolja a kulturális minisztériumot.
2017. december 13., 10:172017. december 13., 10:17
A parlament UNESCO-bizottsága írásban kérte számon a művelődési minisztériumon, hogy miért nem szerepelt a csíksomlyói pünkösdi búcsú szellemi világörökségi listára történő felterjesztése a világszervezet december 4–9. között Dél-Koreában tartott ülésének napirendjén – mondta el a Krónikának Novák Csaba szenátor.
Ellenben szerepelt a Románia által koordinált, Bulgáriával, a Moldovai Köztársasággal és Macedóniával közösen felterjesztett dosszié, melyben március elseje megünneplésének hagyományát (mărţişor) ajánlották a testület figyelmébe, és melyet az el is fogadott.
– mondta lapunknak kedden Novák Csaba.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a parlamenti bizottságnak közvetítő, koordinációs szerepe van, nem dönthet ilyen ügyekben, ellenben kiállhat bizonyos, UNESCO-val kapcsolatos kérdések, problémakörök mellett, illetve kezdeményezhet is. Hozzátette, most a korábban beindított projektek kerültek a nemzetközi testület elé, Csíksomlyó esetében a tavalyi elutasítás után újra kellett volna indítani a jelölési procedúrát.
Ezt Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke is megerősítette lapunknak, aki Kelemen Hunor minisztersége idején kulturális államtitkárként indítványozta és felügyelte a csíksomlyói búcsú felterjesztését, mely mellett végül a kérdés tavaly decemberi napirendre kerülésekor nem állt ki teljes mellszélességgel az aktuális Cioloş-kormány képviselője.
Fotó: Gecse Noémi
Az UNESCO testülete ugyanis formai hibát talált a dossziéban – melyet szakértők szerint a felterjesztő kérésére később is ki lehetett volna egészíteni –, de Románia nem élt a lehetőséggel, így 2016-ban csupán a Moldovai Köztársasággal közösen jelölt moldvai faliszőttesek váltak az UNESCO szellemi világörökségének részévé, a csíksomlyói búcsút elutasította a bizottság.
Ezt szép magyar szóval hazugságnak neveztük” – emlékeztetett Hegedüs Csilla. Rámutatott, nem hiába kérte Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Cioloş-kormány kulturális miniszterének azonnali lemondását, hiszen, mint a napokban bebizonyosodott:
Hozzátette, bár örül a márciuskának, felháborítónak tartja, hogy a kormány továbbra sem lép a magyar érték ügyében. „Nem véletlen, hogy a csíksomlyói búcsú dossziéját akkor adtuk le, mikor Kelemen Hunor volt a kulturális miniszter. Egyelőre sajnos senki nem vállalja fel a mi kulturális örökségünknek a védelmét, annak a bemutatását a világban, csak mi” – jelentette ki a volt államtitkár.
Kérdésünkre, hogy tekintettel a jövő évi centenáriumra, van-e esély, hogy az erdélyi magyar érték felterjesztésre újra napirendre kerüljön, Hegedüs Csilla úgy vélte, ha többes számban, „évekről” beszélünk, van.
„Semmit nem veszített a fontosságából a csíksomlyói búcsú szellemi világörökséggé való nyilvánítása. Az erdélyi magyarság, sőt a Kárpát-medencei magyarság nagyon fontos kulturális értékéről van szó, éppen ezért folytatjuk a munkát. Felvettük az erdélyi magyar értéktárba, a magyar értéktárba is felterjesztettük, és fel is vették, és hungarikummá fogják jelölni” – sorolta az eddigi eredményeket a politikus. Hangsúlyozta, az RMDSZ mindent megtesz a védelméért, bár szerencsére nincs veszélyben. Rámutatott,
Kérdésünkre, hogy Magyarország nem vehetné-e át a felterjesztő szerepét, elmondta: erdélyi értékként csak közös jelölésről lehetne szó, az pedig, hogy Románia terjeszti fel vagy csatlakozik a jelöléshez, már „részletkérdés”. Elismerte ugyanakkor, hogy a román hatóságok „egyelőre minden szinten bojkottálják” a projektet. „De nem fogjuk hagyni. El fogunk jutni oda, hogy a csíksomlyói búcsú szellemi világörökség lesz” – jelentette ki az ügyvezető alelnök, elismerve, hogy erre csak egy újabb RMDSZ-kormányzás lenne a garancia.
Fotó: Veres Nándor
„Biztonságosabbnak tartanám azt, ha ugyanúgy, mint a múltkori felterjesztéskor, most, az újabb felterjesztéskor is teljes ellenőrzésünk van a folyamat fölött” – mondta az RMDSZ ügyvezető alelnöke, hangsúlyozva, hogy az általuk készített dosszié „minden egyes vesszője” egyeztetve volt a ferences renddel, a csíkszeredai és Hargita megyei illetékesekkel. „Nem látom annak a garanciáját, hogy a román állam olyan tisztelettel állna a csíksomlyói búcsú kulturális és örökségi értékeihez, mint ahogy mi álltunk.
– fogalmazott Hegedüs Csilla arra vonatkozó kérdésünkre, hogy az RMDSZ – mely együttműködik a parlamentben a kormánypártokkal – nem tűzte-e napirendre a témát.
Arra, hogy Románia az UNESCO-jelölés kapcsán nem támogatja, sőt diszkriminálja az erdélyi magyarok épített és kulturális örökségét, pár hete Novák Csaba is felhívta a parlament UNESCO-bizottságának figyelmét a nemzetközi szervezet megalapítására emlékező ülésen.
A magyarság többszázados erdélyi múltja okán gazdag szellemi és épített kulturális örökséggel rendelkezik, értékeink közül számos méltán megérdemelné, hogy felkerüljön az UNESCO világörökségi listáira” – idézte a szövetség hírlevele a Maros megyei szenátor november közepén elmondott beszédét, melyben Csíksomlyó jelölésének bojkottjára emlékeztetett.
Fotó: Gecse Noémi
Lapunknak elmondta,
Azt szorgalmazta, hogy a munkacsoportban erdélyi magyar szakemberek is kapjanak helyet. Az UNESCO 1945. november 16-i létrehozásának évfordulója kapcsán a szenátus plénumában is kijelentette: míg a szervezet rövid távú prioritása a háború által tönkretett iskolák, könyvtárak, múzeumok újjáépítése volt, Romániában most mentalitásváltásra, új értékrend kiépítésére van szükség.
Hegedüs Csilla úgy véli, a Csíksomlyó bojkottjához hasonló esetek is rámutatnak:
Mint mondta, erre az európai kulturális örökség évének múlt heti lisszaboni megnyitóján is kitért előadásában, de megnyitóbeszédében Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kultúráért, sportért és ifjúságért felelős biztosa is ezt hangsúlyozta. „Az Európai Bizottságnak feladata, hogy olyan európai törvényt hozzon, amely biztosítja az őshonos nemzeti kisebbségek jogait az Európai Unióban. Az anyanyelvhasználathoz, a kultúrához, a hagyományaik szabad gyakorlásához való jogot, amiről a Minority SafePack is szól” – részletezte.
erről a Romániát a nemzetközi szervezetben képviselő Adrian Cioroianu is beszámolt közösségi oldalán, akárcsak a román és moldovai kormány képviselői. Monica Babuc, a chişinăui kabinet kulturális minisztere szerint az UNESCO „nagyvonalú” volt, hogy a faliszőttesek tavalyi győzelme után idén a tavaszváró ünnepet is a szellemi világörökség részévé nyilvánította.
Fotó: Boda L. Gergely
Március elsejének megünneplését a balkáni népeknél a 20. század elején említették először írásban a néprajzkutatók, akik szerint a román, moldovai, bolgár, macedón és albán nép körében egyaránt fellelhető ünnep a mezőgazdasági év kezdetéhez köthető, az ehhez kapcsolódó népszokásoknak betegségűző és szerencsehozó szerepük volt.
Patkóra, kéményseprőkre, katicabogarakra, virágokra hasonlító ajándéktárgyakat ajándékoznak, melyek a szerencse, a jókedv szimbólumai. A zsinór piros színe a szerelmet, a fehér a tisztaságot jelképezi. A márciuska ajándékozásának szokását részben az erdélyi magyarok is átvették, a Mezőségen és más szórványközösségekben is fellelhető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A jelek szerint az uniós intézmények és az európai bíróság által elutasított Minority SafePack sorsára juthat a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) polgári kezdeményezése is.
Másodszor is visszautasította a jogalkotást Erdélyből indult, a nemzeti kisebbségek védelmét célzó európai polgári kezdeményezés esetében az Európai Bizottság – közölte szerdán Vincze Loránt EP-képviselő.
A kalotaszegi falusi turizmust akarta felkarolni a 2010-es évek végén Inaktelkén épült, a néhai televíziós újságíró nevét viselő Csép Sándor Kulturális Központ. A Gazdaszemmel újabb videós riportja a kalotaszegi falusi turizmus útkeresését járja körül.
Kolozsvárt rendezik meg idén a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét az RMPSZ és az unitárius egyház társszervezésével.
Igazi kulturális csemegével várja a kicsiket és nagyokat szeptember 13-án a torockói Duna-Ház, ahol színes programokkal nyitják meg az új évadot. Az esemény egyik kiemelt pontja a Mesélő múlt – torockói képeslapok című tárlat megnyitója lesz.
A napraforgótermést mintegy hatvan, a kukoricát körülbelül nyolcvan százalékban tette tönkre az aszály – közölte a Krónikával Zágoni-Szabó András, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke.
A természetközeli vidéki élet minőségét nemcsak a táj szépsége határozza meg: a falvak biológiai sokfélesége, a városok közelsége, a zöldterületek és a mezőgazdasági területek aránya egyaránt befolyásolja az ott élők jólétét.
Halálra gázolt egy kamion kedden három munkást, akik az útburkolati jelek felfestésén dolgoztak az A1-es jelzésű autópályán – közölte a Szeben megyei rendőr-főkapitányság.
A kolozsvári nemzetközi repülőtér lesz az első Romániában, amely feloldja a kézipoggyászban szállítható folyadékokra vonatkozó korlátozásokat.
Szóbeli és fizikai agresszió ért egy magyar férfit a Kolozsvár közeli Szászfenesen amiatt, hogy a feleségével anyanyelvén beszélt egy zöldségesben. Az áldozat a Krónikának elmondta, nem tett feljelentést az incidensről, mert „nem hiányzik neki a cirkusz”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!