Nem aludhat ki a láng. A fával fűtés teljes kizárása lehetetlen, jelenleg nincs lehetőség arra, hogy mindenhol kiépüljön a gázhálózat
Fotó: Beliczay László
„Több millió románt sokkoló” hírként tálalta néhány bukaresti sajtóorgánum, hogy Romániának 2023-ig le kell mondania a fával való fűtésről. A hír természetesen félretájékoztatás: Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter a Krónikának leszögezte, az országos helyreállítási tervben csupán egy tanulmány elkészítését vállalták az említett határidőig.
2021. december 02., 13:252021. december 02., 13:25
Románia az országos helyreállítási tervben (PNRR) csupán azt vállalta, hogy 2023-ig elkészít egy tanulmányt, amelyben azt elemzi, milyen módszerekkel, megoldásokkal tudja csökkenteni a biomassza használatát a háztartások fűtésében – szögezte le a Krónikának Tánczos Barna. A környezetvédelmi minisztert a bukaresti sajtóban megjelent, igencsak megdöbbentő hírekre reagáltattuk, miszerint Románia vállalta, hogy 2024-re „kioltja a tüzet a kályhákban”, és megreformálja az ország fűtési rendszerét.
Az Evenimentul Zilei cikkében úgy fogalmaz, az ország azt vállalta a helyreállítási tervben, hogy 2023-ig lemond a fával fűtésről, és jelenleg erre keresik a megoldásokat.
A ProTv már árnyaltabban taglalja a témát: úgy összegez, hogy Romániának a következő két évben el kell kezdenie a tüzelőfa-használat visszaszorítását. A bukaresti sajtó ugyanakkor Marius Budăi munkaügyi minisztert is idézte, aki szerint
Szó sincs arról, hogy betiltanák a biomassza fűtésre történő használatát – jelentette ki lapunknak Tánczos Barna. A környezetvédelmi miniszter szerint lehetetlen lenne ezt egyik napról a másikra megvalósítani Romániában. Az Európai Unió célkitűzései között szerepel a fosszilis energiahordozók használatának a csökkentése, Romániát ezért a helyreállítási tervben valóban arra ösztönözték, hogy 2023-ig elemezze, milyen megoldásokkal tudja ezt megvalósítani.
– részletezte a tárcavezető.
Az RMDSZ politikusa hozzátette, alternatívák biztosítása nélkül semmit nem lehet betiltani, tehát csak akkor és ott lehet kivezetni a fával való fűtést, ahol az önkormányzat vagy az állam megteremti a lehetőséget arra, hogy ezt valamivel kiváltsák. Tehát földgázhálózatot kell építeni, lehetővé kell tenni másfajta energia használatát, ám az kizárt, hogy bármilyen megszorítással ellehetetlenítsék a háztartások fűtését a téli időszakban, „megnyomorítsák az embereket”.
Kérdésünkre, mikor tartja megvalósíthatónak, hogy Romániában teljesen megszűnjön a fával való tüzelés, Tánczos Barna kifejtette, a teljes megszüntetés lehetetlen, hiszen nincs lehetőség arra, hogy minden településen kiépüljön a gázhálózat. A vállalás arról szól, hogy Románia elkészíti a tanulmányt, milyen ütemben tudja csökkenteni a fűtésre használt biomassza-mennyiséget, és erre milyen alternatívákat tud biztosítani az állampolgároknak – hangsúlyozta a miniszter.
Égető probléma. A romániai háztartások szinte felében tűzifával fűtenek
Fotó: Barabás Ákos
Az Európai Bizottság jelentése szerint a biomassza-tüzelés jelenleg évente több mint 350 millió tonna szén-dioxid kibocsátásáért felelős a tagállamok területén, ami azt jelenti, hogy a teljes uniós szén-dioxid-kibocsátás egytizede ebből a forrásból származik. Közép- és Kelet-Európában nehéz erre megnyugtató megoldást találni, hiszen a vidéki háztartások nagy részében a tűzifahasználat az egyetlen fűtési lehetőség. Bulgáriában 2012-ben készült erről jelentés, ami arról szól, hogy az ország a fűtés egyharmadát biomasszával oldja meg. Romániában utoljára 2011-ben készült ebben a témában tanulmány, amely szerint 3,5 millió háztartásban fűtenek tűzifával. Ez azt jelenti, hogy
A helyzet tíz év alatt nem sokat javult, hiszen a földgázhálózat kiépítése csigatempóban halad Romániában, tavaly mindössze 3 százalékkal bővült a rendszer, és így elérte a 43 500 kilométert. Az elmúlt hat évben évente átlag 700 kilométer földgázvezetéket fektettek le.
A helyreállítási tervben ugyanakkor szerepelnek összegek a hő- és villamos energia előállítására egyaránt alkalmas, úgynevezett kogenerációs erőművek fejlesztésére; a berendezéseket – amelyek több ezer háztartás kiszolgálására alkalmasak – 2026-ig kellene üzembe helyezni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
Függő sétányt alakítanak ki a Resicabánya központja felett átívelő egykori ipari drótkötélpályából. Az egykori ipari létesítmény több mint 700 méter hosszú, gyalogosoknak és kerékpárosoknak szánt sétálóutcává alakul át a város fölött 30 méteren.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!