Fotó: Máthé Éva
2008. december 17., 09:192008. december 17., 09:19
Míg a marosvásárhelyi önkormányzatot amiatt bírálják a civil szervezetek, valamint a környezetvédők, hogy a megyeszékhelyen fejetlenül csonkítják az út menti fákat, a zöldövezeteket parkolókká alakítják, és késik a beígért kerékpárút elkészítése, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen a hulladéktárolás okoz fejtörést. „Hol vannak azok az európai uniós pályázatok? Mutasson valaki, bár egyet” – mondta Antal Attila csíkszeredai alpolgármester. „Csíkszereda megnyert két pályázatot, de azokat a környezetvédelmi minisztérium írta ki. Uniós pénzekről, pályázatokról egyelőre nincs tudomásunk” – tette hozzá.
A város a pályázati pénzből a Mikó-vár előtti zöldövezetet rendezi újra, ez 80 százalékban már el is készült. Ennek a programnak további része a Mikó-vár teljes környékének, több hektár területnek a rendbetétele, parkosítása is, amelybe a Falumúzeum és a hősök temetője is beletartozik, összefüggő, a város életébe zöldövezetként visszacsatolt területként. A felújítási munkákra most kötik a szerződéseket. A városi, ezen belül kiemelt helyen a központi park rendbetételére az integrált városfejlesztési stratégia egyik projektjeként írtak ki pályázatot. „Reméljük, olyan pályázók lesznek, akik nem csak a fejlesztési stratégia egyik kötelezően abszolválandó feladatának tekintik a parkok felújítását. Mi kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a zöldövezetek szerves részei legyenek a városnak” – mondta Antal Attila.
Szerinte Csíkszereda követendő példa azért is, mert a lakossági elégedetlenkedés ellenére is fenntartja a városi távfűtési rendszert. „Sokan morgolódnak, de nem fogadtuk el, hogy ahány lakás, annyi kémény legyen Csíkszeredában, ezért nem támogattuk a leválásokat. Jelenleg tizenötezer lakást szolgál ki a rendszer, és túl fogja élni ezt a „mindenki le akar válni” időszakot.” A város a préselt fahulladék, úgynevezett pelletfűtésű kazánokban látja a jövőt, mert környezetbarát, olcsóbb mint a gáz, és a rendszer automatizálható. Az sem elhanyagolható szempont, hogy helyi feldolgozóktól származhat a város fűtését biztosító nyersanyag, Csíkszereda környékén ugyanis már több tíz hektáros energiafűz ültetvények vannak, az eladhatatlan burgonya helyett tehát megtermelik a téli tüzelő, a pellet alapanyagát.
„A gondok másik forrása a hulladéktárolás, amit regionálisan kell megoldani, de egyelőre Udvarhely akadékoskodása miatt holtvágányon van, de remélem, megtaláljuk a közös megoldást” – mondta Antal Attila. Mint ismeretes, a Cekend-tetőn, magánberuházásból, székelyudvarhelyi területen felépített modern hulladéktároló regionális használatáról a megyei tanács igyekszik egyeztetni a felekkel. „Mi a magunk részéről igyekszünk a szelektív hulladékgyűjtés, szétválogatás, csomagolás révén előkészülni arra, hogy csak azt küldjük oda, amit valóban nem lehet újrahasznosítani.” Csíkszeredát és az alcsíki régiót a Csíkszentsimonban felépülő hulladékválogató fogja kiszolgálni, erre már megkötötték a kisrégiós együttműködési megállapodást.
Sepsiszentgyörgy városa a központi Erzsébet park korszerűsítésére és a Mihai Viteazul tér átalakítására, zöldövezetesítésére nyert pályázatot a környezetvédelmi minisztériumnál. Sztakics Éva alpolgármester megkeresésünkre elmondta: elsősorban városfejlesztésre, az infrastruktúra korszerűsítésére, szociális és turisztikai programokra pályáztak. A Mihai Viteazul tér zöldövezetesítésére a lehívható legnagyobb összeget, 1,5 millió lejt kaptak a környezetvédelmi minisztériumtól. Az eddig nagy felületen márvánnyal borított téren sok zöldövezet lesz, padokkal, szökőkúttal és lámpákkal. A terv kivitelezése összesen 5,6 millió lejbe kerül. A téren tavaly kezdték el a munkálatokat, a víz és a csatornázási rendszer elkészült, lefektették a villamos vezetékeket. A tér alatt összegyűlt hatalmas mennyiségű talajvizet átpumpálják a város esővíz-csatorna rendszerébe.
A pumpát az öntözőkocsiba is be lehet kötni, így szükség esetén a vizet az utak és a zöldövezet öntözésére tudják hasznosítani. A központi Erzsébet park korszerűsítésére 500 ezer lejt kapott a város a környezetvédelmi minisztériumtól, és 700 ezer lejt különítettek el a helyi költségvetésből. A munkálatokat két hónapos késéssel az év végéig fejezik be. A parkban is felújították a vezetékeket, elrejtették a kábeleket, kővel burkolták a sétányokat, új bútorzatot, lámpákat és padokat vásároltak, mesterséges tavat alakítottak ki, és rengeteg új növényt ültettek. Antal Árpád polgármester korábban elmondta, elégedetlen a munkálatok ütemével, a szerződésben vállalt határidőt nem tartották be, ezért a kivitelező cégnek nem fizetik vissza a letétbe helyezett garanciapénzt.
Marosvásárhely „zöldesítése” még gyermekcipőben jár, a környezetvédő szervezet képviselői szerint még csak nem is jó irányban. A fák tavaszi megcsonkítása, illetve kivágása, a zöldövezetek parkolókká alakítása, a kerékpársávok hiánya miatt állandó vita folyik a környezetvédők és a polgármesteri hivatal között. A zöld ügyekkel foglalkozó Bálint István tanácsos sok mindenben igazat ad a jogosan háborgó civileknek. Amint a Krónikának részletezte, önkormányzati képviselőként ő maga sem értett egyet azzal a módszerrel, ahogy a Vársétányon meg a Bradului utcában elkezdték a fákat nyirbálni. Nem szabadna durván beavatkozni a történelmi városrészek arculatába. Út- és járdajavítások esetében óvni kellene a fák gyökereit, törzseit. Oda kellene figyelni, hogy a kivágott fák helyébe mit ültetünk. Minden esetben konzultálnunk kellene a környezetvédőkkel és főleg a lakossággal” – vázolta a legfontosabb teendőket a városi tanácsos. Bálint szerint ugyanakkor nem a fák koronáját kellene a villanyhuzalokhoz igazítani, hanem a kábeleket kellene a föld alá helyezni. A városatya reméli, hogy a tavasz folyamán Marosvásárhely legalább egyik lakónegyedében sikerül tájépítészeti terv alapján kialakítani egy parkot.
A zöldstratégia része az alternatív fűtéstechnológia bevezetése. Dorin Florea polgármester lapunknak elmondta, hogy egyre komolyabban foglalkoztatja az energianövény-termesztés és -felhasználás. A város hőszolgáltatója, az Energomur a nyáron a biomassza hasznosításáról érdeklődött Németországban. Kézzelfogható eredményt leghamarabb a szeméttelepről kitermelt biogáz hozhat. A tervek szerint az Energomur jövő évtől ebből pótolná a földgázt a kövesdombi kazánházakban. Bota Edit, a vállalat sajtószóvivője elmondta, hogy a napenergia hasznosításának lehetőségét is tanulmányozzák.
A nagyváradi önkormányzat több zöldprojekttel is foglalkozik jelenleg – tudtuk meg Delorean Gyula RMDSZ-es városi tanácsostól. Az egyik nagyszabású terv a várkert teljes parkosításáról szól. A dendrológiai park kialakítását már elkezdték a környezetvédelmi alap anyagi támogatásával, és benyújtották a pályázatot a második lépcsőfokra, a teljes vársánc parkosítására. A pályázat értéke 1,7 millió euró, az önkormányzat ennek elbírálására vár. A másik nagyszabású terv a Chimprod volt hulladéklerakójának a felszámolása. A 90 hektáros területről elszállítanák a vegyi hulladékot, és a területet ipari célokra használnák fel, mondta Delorean. A 6,5 millió euró értékű pályázatot hamarosan benyújtják, a strukturális alapokból szeretnék fedezni a finanszírozást. Szintén a strukturális alapból pályáznak márciusban a régi hulladéktároló környezetbaráttá tételére, ehhez 1,5 millió euróra lenne szükség. Az újrahasznosítható hulladékok válogatására és raktározására, valamint egy gázkinyerő építésére az Eco Bihor Kft. nyert támogatást. A teljes projekt értéke 7,6 millió euró, ezt a környezetvédelmi minisztérium és a magáncég fele-fele arányban fedezni. A helyi büdzséből finanszírozzák majd Nagyvárad zöldövezeti, illetve faleltárának elkészítését – ezek hosszabb lefutású tervek, tájékoztatott a tanácsos.
Az aradi Szabadság-szobor egyik alakjának kezéből hiányzik a tőr pengéje. Megpróbáljuk beazonosítani a vandalizmus időpontját, választ keresünk arra, hogy mikor állítják helyre az alkotást, és számba vesszük, hány ízben volt támadás célpontja a szobor.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.