Fotó: Rostás Szabolcs
Stabil kormánytöbbségre van szüksége Romániának, ezt pedig a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ közösen tudná ellátni – állapította meg Kelemen Hunor hétfő este Kolozsváron a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) ülését követően, bejelentve egyúttal, hogy a szövetség Elena Lasconit támogatja az államfőválasztás második fordulójában.
2024. december 02., 19:342024. december 02., 19:34
2024. december 02., 20:432024. december 02., 20:43
A szövetség elnöke azután állt az újságírók elé az alakulat kolozsvári ügyvezető elnökségén, hogy kiderült: az alkotmánybíróság érvényesítette az államfőválasztás november 24-ei első fordulójának eredményét. Kelemen Hunor úgy értékelt: a vasárnapi parlamenti választáson a a magyar közösség meggyőződött arról, hogy szolidárisnak kell lennie, legyőzte az apátiát és a félelmet, ebben rejlett a magas részvétel titka.
A politikus emlékeztetett, hogy az RMDSZ soha nem támogatott államfőválasztáson magyarellenes politikust, vagy olyan jelöltet, aki magyarellenes erőkkel szövetkezik. Közölte, ez történt 2000-ben is, amikor Ion Iliescu és Corneliu Vadim Tudor közül kellett választani. Hozzátette, 2004-ben az RMDSZ nem támogatta Traian Băsescut az államelnök-választáson, a magyarok egy része viszont igen, ezután azonban Kelemen szerint megbánták a döntésüket. Ugyanúgy, ahogy Klaus Iohannis magyar támogatói is.
A szélsőjobboldali pártok jelentősen előretörtek, de messze vannak a kormányképes többségtől – derül ki a vasárnapi romániai parlamenti választás voksainak közel százszázalékos feldolgozottsága nyomán.
„Konzekvensek maradunk, ezért nem támogatunk fasiszta, legionárius eszméket valló személyt. Azt tanácsoljuk a romániai magyar embereknek, hogy ne támogassák a szavazatukkal Călin Georgescut, hanem válasszák a kisebbik rosszat, és szavazzanak Elena Lasconira” – jelentette ki Kelemen Hunor. A szövetségi elnök felrótta az államfőválasztás első fordulóját megnyerő független jelöltnek, hogy szövetkezett a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR), majd azt ajánlotta a romániai magyaroknak: képzeljék el azt az országot, ahol a botrányairól elhíresült Diana Șoșoacă a kormányfő. „Nem tudunk ilyesmit támogatni” – szögezte le Kelemen.
A lehetséges kormányzati felállás, koalíciókötés kapcsán Kelemen Hunor leszögezte: kizárt, hogy az RMDSZ szélsőséges pártokkal vállalja a hatalomgyakorlást. Véleménye szerint stabil kormánytöbbségre van szüksége az országnak, ugyanakkor meggyőződése, hogy ezt a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az USR és az RMDSZ alkotta széles körű koalíció képes biztosítani. „Ez a legstabilabb koalíciós többség, egyúttal a legtörékenyebb is. Mindenkinek otthon kell hagynia az önérzetéből, büszkeségéből, maga mögé kell tudnia helyezni a kampányban elhangzott sértéseket” – fogalmazott a politikus, aki szerint a koalíciós tárgyalásokra december 8-a után kerül sor, a demokratikus erőknek számító román pártok vezetőivel vasárnap este udvariassági megbeszélést folytatott, gratuláltak egymásnak a választási eredményekért.
Kelemen szerint a kisebbségi kormány nem jelentene megoldást a jelenlegi helyzetben, mert fél év múlva megbuknak, ugyanakkor káoszba sodorná az országot; szerinte széles támogatottsággal rendelkező kormánytöbbség kialakítására van szükség.
Az RMDSZ elnöke kitért arra is, hogy a szövetség várhatóan egy szenátori és egy képviselői mandátummal többet szerzett a törvényhozási megmérettetésen a négy évvel ezelőtti eredményéhez képest. Mindez azt jelenti, hogy 22 képviselője lesz az alsóházban és tíz szenátora a felsőházban. Hogy pontosan hol szerzi meg a mandátumokat, ennek kapcsán nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, bizonyosnak nevezte ugyanakkor, hogy a Hargita és Kovászna megyei képviselői és szenátori helyeket „tokkal-vonóval viszi” a szövetség.
A román alkotmánybíróság hétfőn érvényesnek nyilvánította az államfőválasztás november 24-ei első fordulóját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!