
Fotó: Veres Nándor
„Helyit vásárolunk, mert helyin az eszünk” – vallja a székelyföldi vásárlók többsége, ám egy közös értékesítési rendszer és helyi sertésfarmok hiányában, az alacsony támogatások és az egyre nagyobb külföldi konkurencia mellett nehezen tudják ezt egyben olcsó áron is biztosítani a hazai hústermelők.
2015. december 23., 13:232015. december 23., 13:23
„Sok terméket kínálnak helyiként, ám legtöbb esetben nem kizárt, hogy az valójában lengyel húsból készült\" – véli Orbán Ferenc székelyföldi szakács, aki ismert séfek mellett, külföldön tanulta szakmáját.
Szerinte a helyinek mondott, vagy a székely megnevezés ellenére nem lehet tudni, honnan és milyen minőségű alapanyagok kerülnek a kereskedelemben megvásárolható hústermékekbe. Úgy véli, az európai uniós előcsatlakozási időszakban a Székelyföldön temérdek vágóhidat, élelmiszer-szállításra alkalmas gépparkot, valamint modern konyhai felszereléseket és tudást kellett volna importálni külföldről, ahhoz, hogy a helyi húsfeldolgozók és hentesek érvényesülni tudjanak a piacon, ám ehelyett az élelmiszer-adalékok piaca nőtt meg. Szerinte ma már Székelyföldön is inkább pácolt és adalékanyagokkal dúsított termékeket állítanak elő a nagyobb húsgyártók, mintsem minőségit, azért, hogy a külföldről származó importkészítményekéhez hasonló árkategóriában tudják felkínálni termékeiket a hazai vásárlóknak.
A szakács szerint az átlagvásárló is azt nézi elsősorban, hogy hány kiló húst kap a pénzéért, ám azt már nem veszi számításba, hogy a vízmegkötő adalékanyagok miatt nyomnak többet a mérlegen az olcsóbb termékek. „Miközben külföldön feltüntetik, hogy egy kiló hústermék másfél kiló nyers húsból készül, addig nálunk ez rendszerint fordítva történik. Másfél kiló terméket csinálunk egyből\" – mondja Orbán Ferenc.
Hús helyett pótlék
Van igény itthon is a hagyományos módszerekkel készített termékekre, ám azt rendszeresen csak egy szűk réteg tudja megvásárolni – véli az egyik udvarhelyszéki húsfeldolgozó vállalat tulajdonosa. Elmondta, ők adalékanyag-mentes termékeket gyártanak, prémium minőségűnek a füstölt, hagyományos módszerekkel készített termékeik számítanak. A húsfeldolgozó vezetője szerint a hazai húsból is lehet minőségi portékát előállítani, ám a székelyföldi húst nehéz beszerezni, ipari mennyiségben pedig egyenesen lehetetlen. Mint elmondta, ő többé-kevésbé tud helyi alapanyagot vásárolni, de csak azért, mert kisvállalkozása van.
Helyi termék külföldi alapanyagból
„Országosan a sertéshús több mint hatvan százalékát más európai uniós országokból importálják, ez Hargita megyére is érvényes, hiszen nincs egyetlen engedélyezett sertésfarm sem a megyében, az előállított hús mind magángazdaságokból származik\" – mutatott rá Püsök László, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság szóvivője. Hozzáfűzte, Hargita megye ráadásul nem gabonatermesztő vidék, így itt eleve kevesebb a disznótenyésztők száma is. Közfogyasztásra csak akkor kerülhet parasztgazdaságból származó hús, ha az állatot vágóhídon dolgozzák fel, ám a megyében mindössze egy vágóhíd működik – Gyergyóban –, de ott is főként külföldi, illetve más megyékből származó sertéseket vágnak le – tudtuk meg Püsök Lászlótól.
Ellenőrizetlen a minőségi besorolás
A hazai élelmiszergyártásban egyébként a termékek minőségi besorolása sem ellenőrzött, nem szakhatóság tesz különbséget az „átlagos\" és a „prémium\" minőségű termékek között: gyakorlatilag a gyártó határozza meg, hogy termékét milyen minőségűnek nevezi. Ez alól csupán néhány hagyományos termék képez kivételt, amelyeknek az összetételét és az előállítását a mezőgazdasági minisztérium felügyeli. Püsök szerint a helyi hústermelésnek csak akkor van jövője, ha a felnevelt állatokat a vágás után, a tenyésztő dolgozza fel és értékesíti, hiszen így nem a kereskedő zsebébe vándorol a haszon.
Támogatásokból kellene megélniük a gazdáknak
Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke úgy látja, EU-s támogatások kellenek ahhoz, hogy nagyobb mennyiségben lehessen húst termelni Székelyföldön. Úgy véli, megfelelő minőségű a székelyföldi hús, probléma az értékesítésével van, ugyanakkor a vásárlókat is tudatos fogyasztásra kellene nevelni.
Sebestyén szerint érthető, hogy olcsóbban tudják eladni a húst azok a külföldi termelők, akiknek a jövedelmét kilencven százalékban a támogatások teszik ki, így a hazai hústermelők esetében is a nagyobb európai uniós támogatások hoznának megoldást: tetemesebb támogatással a gazda is jobb áron értékesíthetné állatait és kevésbé lenne kiszolgáltatott helyzetben. Szerinte ha ez megvalósulna, akkor a piacon megvásárolható hústermékek alapanyaga is minőségi, hazai hús lenne.
A marhahúsnak nincs helyi piaca
A gazdák kiszolgáltatottságát és a hús értékesítésének nehézségeit tekintve összecseng a szakemberek véleménye. „Jelenleg is hiányzik az a rendszer, amely révén egyenesen a polcokra juttathatnák a gazdák a megtermelt húst. Amíg nem lesz valamiféle feldolgozáson alapuló termelés, addig teljesen ki vagyunk szolgáltatva a kupeceknek, akik olyan áron vásárolják fel az állatokat, amilyenen akarják\" – hívta fel a figyelmet a Csíki Hírlapnak adott interjújában Tánczos Barna szenátor.
Megjegyezte, ebből a helyzetből nagyon nehéz kitörni, főleg a szarvasmarhatartóknak, ugyanis a prémium minőségű marhahúsnak nincs hazai piaca, így szerinte csak külföldi értékesítésben gondolkodhatnak a gazdák. A teljes rendszer átszervezésére lenne szükség, és egy olyan rendszer kialakítására, amely révén több száz, illetve ezer állatot lehetne külföldi piacra eladni.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Az illetékes hatóságokhoz fordult Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, a jelenségért felelős cégtől pedig bocsánatkérést vár, miután elviselhetetlen bűz lepte el a kincses várost.
A múlt emlékeit őrző és a jövőnek szóló üzeneteket egyaránt magukban foglalják azok az új időkapszulák, amelyeket augusztus 13-án, Csíksomlyón helyeztek el a kegytemplom új toronygombjaiban.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt az 50 éves férfit, aki kedd este Brassó belvárosában autóval elgázolt három gyalogost, akik közül ketten a helyszínen életüket vesztették, a harmadik pedig súlyos állapotban került a megyei kórház intenzív osztályára.
szóljon hozzá!