
Fotó: Veres Nándor
„Helyit vásárolunk, mert helyin az eszünk” – vallja a székelyföldi vásárlók többsége, ám egy közös értékesítési rendszer és helyi sertésfarmok hiányában, az alacsony támogatások és az egyre nagyobb külföldi konkurencia mellett nehezen tudják ezt egyben olcsó áron is biztosítani a hazai hústermelők.
2015. december 23., 13:232015. december 23., 13:23
„Sok terméket kínálnak helyiként, ám legtöbb esetben nem kizárt, hogy az valójában lengyel húsból készült\" – véli Orbán Ferenc székelyföldi szakács, aki ismert séfek mellett, külföldön tanulta szakmáját.
Szerinte a helyinek mondott, vagy a székely megnevezés ellenére nem lehet tudni, honnan és milyen minőségű alapanyagok kerülnek a kereskedelemben megvásárolható hústermékekbe. Úgy véli, az európai uniós előcsatlakozási időszakban a Székelyföldön temérdek vágóhidat, élelmiszer-szállításra alkalmas gépparkot, valamint modern konyhai felszereléseket és tudást kellett volna importálni külföldről, ahhoz, hogy a helyi húsfeldolgozók és hentesek érvényesülni tudjanak a piacon, ám ehelyett az élelmiszer-adalékok piaca nőtt meg. Szerinte ma már Székelyföldön is inkább pácolt és adalékanyagokkal dúsított termékeket állítanak elő a nagyobb húsgyártók, mintsem minőségit, azért, hogy a külföldről származó importkészítményekéhez hasonló árkategóriában tudják felkínálni termékeiket a hazai vásárlóknak.
A szakács szerint az átlagvásárló is azt nézi elsősorban, hogy hány kiló húst kap a pénzéért, ám azt már nem veszi számításba, hogy a vízmegkötő adalékanyagok miatt nyomnak többet a mérlegen az olcsóbb termékek. „Miközben külföldön feltüntetik, hogy egy kiló hústermék másfél kiló nyers húsból készül, addig nálunk ez rendszerint fordítva történik. Másfél kiló terméket csinálunk egyből\" – mondja Orbán Ferenc.
Hús helyett pótlék
Van igény itthon is a hagyományos módszerekkel készített termékekre, ám azt rendszeresen csak egy szűk réteg tudja megvásárolni – véli az egyik udvarhelyszéki húsfeldolgozó vállalat tulajdonosa. Elmondta, ők adalékanyag-mentes termékeket gyártanak, prémium minőségűnek a füstölt, hagyományos módszerekkel készített termékeik számítanak. A húsfeldolgozó vezetője szerint a hazai húsból is lehet minőségi portékát előállítani, ám a székelyföldi húst nehéz beszerezni, ipari mennyiségben pedig egyenesen lehetetlen. Mint elmondta, ő többé-kevésbé tud helyi alapanyagot vásárolni, de csak azért, mert kisvállalkozása van.
Helyi termék külföldi alapanyagból
„Országosan a sertéshús több mint hatvan százalékát más európai uniós országokból importálják, ez Hargita megyére is érvényes, hiszen nincs egyetlen engedélyezett sertésfarm sem a megyében, az előállított hús mind magángazdaságokból származik\" – mutatott rá Püsök László, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság szóvivője. Hozzáfűzte, Hargita megye ráadásul nem gabonatermesztő vidék, így itt eleve kevesebb a disznótenyésztők száma is. Közfogyasztásra csak akkor kerülhet parasztgazdaságból származó hús, ha az állatot vágóhídon dolgozzák fel, ám a megyében mindössze egy vágóhíd működik – Gyergyóban –, de ott is főként külföldi, illetve más megyékből származó sertéseket vágnak le – tudtuk meg Püsök Lászlótól.
Ellenőrizetlen a minőségi besorolás
A hazai élelmiszergyártásban egyébként a termékek minőségi besorolása sem ellenőrzött, nem szakhatóság tesz különbséget az „átlagos\" és a „prémium\" minőségű termékek között: gyakorlatilag a gyártó határozza meg, hogy termékét milyen minőségűnek nevezi. Ez alól csupán néhány hagyományos termék képez kivételt, amelyeknek az összetételét és az előállítását a mezőgazdasági minisztérium felügyeli. Püsök szerint a helyi hústermelésnek csak akkor van jövője, ha a felnevelt állatokat a vágás után, a tenyésztő dolgozza fel és értékesíti, hiszen így nem a kereskedő zsebébe vándorol a haszon.
Támogatásokból kellene megélniük a gazdáknak
Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke úgy látja, EU-s támogatások kellenek ahhoz, hogy nagyobb mennyiségben lehessen húst termelni Székelyföldön. Úgy véli, megfelelő minőségű a székelyföldi hús, probléma az értékesítésével van, ugyanakkor a vásárlókat is tudatos fogyasztásra kellene nevelni.
Sebestyén szerint érthető, hogy olcsóbban tudják eladni a húst azok a külföldi termelők, akiknek a jövedelmét kilencven százalékban a támogatások teszik ki, így a hazai hústermelők esetében is a nagyobb európai uniós támogatások hoznának megoldást: tetemesebb támogatással a gazda is jobb áron értékesíthetné állatait és kevésbé lenne kiszolgáltatott helyzetben. Szerinte ha ez megvalósulna, akkor a piacon megvásárolható hústermékek alapanyaga is minőségi, hazai hús lenne.
A marhahúsnak nincs helyi piaca
A gazdák kiszolgáltatottságát és a hús értékesítésének nehézségeit tekintve összecseng a szakemberek véleménye. „Jelenleg is hiányzik az a rendszer, amely révén egyenesen a polcokra juttathatnák a gazdák a megtermelt húst. Amíg nem lesz valamiféle feldolgozáson alapuló termelés, addig teljesen ki vagyunk szolgáltatva a kupeceknek, akik olyan áron vásárolják fel az állatokat, amilyenen akarják\" – hívta fel a figyelmet a Csíki Hírlapnak adott interjújában Tánczos Barna szenátor.
Megjegyezte, ebből a helyzetből nagyon nehéz kitörni, főleg a szarvasmarhatartóknak, ugyanis a prémium minőségű marhahúsnak nincs hazai piaca, így szerinte csak külföldi értékesítésben gondolkodhatnak a gazdák. A teljes rendszer átszervezésére lenne szükség, és egy olyan rendszer kialakítására, amely révén több száz, illetve ezer állatot lehetne külföldi piacra eladni.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
Valamivel éjfél utánra sikerült a tűzoltóknak eloltaniuk a Nagyváradhoz tartozó Biharpüspökiben található hulladélerakónál kiütött tüzet.
Utolsó útjára kísérték kedden a kolozsvári Házsongárdi temetőben a 71 éves korában, tragikus hirtelenséggel elhunyt Takács Csabát. Az RMDSZ egykori ügyvezető elnökétől többek között Kelemen Hunor jelenlegi és Markó Béla volt szövetségi elnök búcsúztatta.
Heves tűz tombol a Nagyváradhoz tartozó Biharpüspökiben kialakított hulladéklerakóban – a gomolygó füst miatt a közelben tartózkodókat Ro-Alert üzenetben figyelmeztette kedden a katasztrófavédelem.
Egyedülálló avar kori sírleletre bukkantak Temesvár közelében: a gazdag mellékletekkel és lóval eltemetett harcos nyughelye újabb fontos adatokkal szolgálhat a kora középkori Bánság történetéről.
Autóbuszokat, mikrobuszokat, valamint egyéb személy- és áruszállításra szolgáló járműveket állítanak meg a közlekedési rendőrök országszerte. Az egy hétig tartó ellenőrzéseket az Európai Unió valamennyi tagállamában egy időben
Hamarosan teljesen elkészül a Mária-út félezer kilométeres szakaszának kijelzése, előkészítése, – mondta el a Krónika megkeresésére Péterfi Attila Csongor, a Romániai Mária Út Egyesület vezetője.
Felmelegedés várható az egész országban a következő két hétben, a nappali hőmérséklet egyes térségekben eléri a 28 Celsius-fokot, az éjszakai minimumok helyenként 12-13 fokig emelkednek, május 6. után pedig szinte naponta lehet záporokra számítani.
A Babeș-Bolyai Tudományegyetem kolozsvári magyar tagozatos közgazdász hallgatói egy győzelemmel és egy második hellyel zárták idén a Kárpát-medence legrangosabb magyar nyelvű esettanulmány-versenyét, az Országos Esettanulmány Versenyt (OEV).
szóljon hozzá!