A „Választunk vagy szavazunk?\" vita során Tõkés László kampánystábjának részérõl Rokaly József nyugalmazott tanár, a Gyergyószentmiklósi Székely Tanács elnöke volt Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnökének vitapartnere. Petres ismételten kihangsúlyozta, hogy a november 25-i európai parlamenti képviselõ-választáson „éles helyzetben markáns opciók ütköznek egymással\". Rokaly József történelmi kitérõkkel fûszerezett érvelése idõnként indulatosra sikeredett, például arrogánsnak és ostobának minõsítette az RMDSZ „Új honfoglalás\" szlogenjét. Kijelentette: nem hisz abban, hogy az RMDSZ képes belülrõl megújulni. Érdekes matematikai feladványt kapott Petres Sándor, ki kellett ugyanis számítania, milyen arányban kell részt vennie a magyarságnak a november 25-i választáson, hogy bejuttathassa az Európai Parlamentbe mind a független jelölt Tõkés Lászlót, mind a két listavezetõ RMDSZ-jelöltet, Frunda Györgyöt és Sógor Csabát. Az alelnök 50 százalékos országos részvételi arányból kiinduló kalkulációjából kiderült: ha a románság 46 százalékban vesz részt a választáson, de a magyarság legalább 61 százalékban, akkor van rá esély, hogy mindkét tábor jelöltjei mandátumhoz jussanak. Gyergyóremetén a humor is társul szegõdött a rendezvényhez, amelyet frappáns beszólásaikkal a helybéliek hoztak. Egyik olvasónk kifogásolta, hogy írásainkban bíráló hangnemet használunk az RMDSZ-szel szemben, Csinta Samu felelõs szerkesztõ viszont a pozitív diszkrimináció elvét hozta fel ellenérvként. Mint mondta, az RMDSZ eszközökkel rendelkezik, ezzel szemben az MPSZ nem, a számonkérést is ehhez kell méretezni. A vitafórum érdekes fejleményeket produkált, kiderült, hogy számos olyan közös érintkezési felület van, ahol a két ellentábor érdekei találkoznak. „Célok tekintetében egyformán gondolkodunk, csak az eszközeink mások\" – hangoztatta Petres. Rokaly elismerõen szólt a Gyergyó területi RMDSZ viszonyulásáról, amelyet az autonómia-népszavazás idején tanúsított. Marosludason szûk körben, családias hangulatban zajlott a Krónika olvasótalálkozója, melyen nagyobbrészt a Krónikáról szólt a beszélgetés. Szép Sándor Béla nyugalmazott erdész olyan írások közlését kérte, amelyek egy kicsit „felnyomják\" a magyar önérzetet. Hozzátette, cikksorozatot lehetne közölni a magyar feltalálókról, a magyarok nagyasszonyairól. Az eseményen a kampánystábok nem képviseltették magukat, így a választások elõtti magyar–magyar verseny csak kisebb mértékben tematizálta a beszélgetést. Tzirmay Levente református lelkész borúlátóan beszélt a magyar jelöltek bejutási esélyeirõl. Úgy vélte, mindenképpen meg kellett volna egyezni a jelöltállításról. Sajnálatosnak tartotta a megosztottságot Kiss Ibolya festõmûvész, a helyi RMDSZ-szervezet tiszteletbeli elnöke is, aki szerint a kis lépések politikája sok eredményt hozott a közösségnek. Más véleményen volt viszont Szép Sándor Béla. Õ úgy látta, az RMDSZ vezetõ politikusait megszédítette a hatalom, eltávolodtak közösségüktõl. Az ákosfalvi találkozót az utolsó pillanatban le kellett mondani. A református gyülekezet presbitériuma úgy döntött, mégsem adja a gyülekezeti termet egy olyan rendezvényre, amelyen politikai vélemények is elhangzanak. Osváth Csaba polgármester pedig arról tájékoztatott: a mûvelõdési házban cserélik az ablakokat, így az a helyszín nem alkalmas a találkozásra. A polgármester azt is hozzátette, a választási kampány idõszakában nem kívánatos a Krónika jelenléte a településen. Amikor arról kérdeztük, miért gondolja ezt így, kijelentette: nem az ügyészségen van, hogy minden kérdésre válaszoljon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Látogatottsági adatok