Krónika-karaván: Hazaépítésre van szükség

Petres sajnálatosnak nevezte a történteket, annál is inkább, mivel az RMDSZ tarthatott a gimnáziumban kampányülést.

Az elmúlt hétvégén a csíkszéki településeken karavánozó Krónika és az RMDSZ kampánystábja esetenként egymást váltotta, így az érdeklõdõk többnyire már a 25-i választások témájára hangolódva ültek be a Krónika-olvasótalálkozóra. Csíkdánfalván olvasóink azt javasolták, jobban figyeljünk a vidéki értelmiségre, iskoláinkra. Márton István polgármester szerint a széthúzás miatt a jelöltek mindkét részrõl kölcsönösen elveszítik esélyeiket. „A széthúzás a demokrácia lényege”– válaszolta erre Szondy Zoltán, a független EP-képviselõjelölt küldötte. A Tõkés-kampánystáb képviselõi szerint a hazai magyarság nincs felkészülve, hogy ezúttal választania kell, hiszen 17 év alatt erre nem volt szüksége, illetve lehetõsége. Csíkkarcfalván és Csíkszentkirályon elsõsorban azt latolgatták hogyan lehetne mozgósítani az otthonmaradókat. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke szerint a parttalan viták miatt távolodtak el az emberek a politikától, az RMDSZ-ben viszont fokozatosan cserélõdnek az emberek, ez képes lesz visszahozni a népszerûséget, a csendes munka pedig meghozza a gyümölcsét. „A csendes munka nem elég, az RMDSZ tevékenysége nem javított az életminõségen. Az Új honfoglalás szlogen pedig egyenesen sértõ, hiszen van nekünk honunk. Hazaépítésre van szükség” – hangzott el Tõkés-párti Soós Klára részérõl Csíkszentsimonban. „A választások lényege valójában a támogatottság felmérése – vélte Böjte József csíkszentkirályi alpolgármester. – November 25-e után kiderül, le kell-e ülni újra, ki kell-e mégis egyezni.” A választás eredményei viszont egyik fél képviselõi szerint sem használhatók fel a támogatottság felmérésére. A kérdésre, hogy vállalnák-e a visszalépést, átadva az esélyt a másik félnek, hogy ezáltal biztosított legyen a romániai magyar képviselet, mindkét fél nemleges választ adott.

„Sajnos választani kell, amikor a szívem szerint mindkét félre szavaznék” – állapította meg Brendus Gyula sebész fõorvos, volt parlamenti képviselõ a Krónika-karaván nagyenyedi állomásán. A szinte valamennyi megszólaló hangjában érzékelt aggódás, a nyugodt hangnemben felsorakoztatott érvek és ellenérvek arról árulkodtak: Nagyenyeden nem az indulatok, hanem az értelem határozza meg a magyar közéletet. Mindkét félnek jutott bírálat is, dicséret is, ezeket azonban mértékkel osztották a megszólalók. Tõkés Lászlónak a programját hiányolta Bakó Botond nyugalmazott tanár, Brendus Gyula arra hívta fel a figyelmet, a püspök nem csapatember, Kovács Krisztián alpolgármester pedig azt jegyezte meg, hogy Tõkés elõre menekül, mert az egyházi kánon szerint nem szerezhet újabb püspöki mandátumot. Elhangzott azonban az is róla, hogy õ képviseli az RMDSZ igazi programját, melynek lényeges elemei csak a választási kampányok idején jutnak a szövetség vezetõi eszébe. Õ az, akit biztosan nem fog a bukaresti hatalom pórázon vezetni, ha brüsszeli mandátumhoz jut. Dicsérve bírálta az RMDSZ-t Kónya Tibor kollégiumi lelkész, aki megjegyezte, nem csodálkozik azon, hogy sokan kiábrándultak az RMDSZ-bõl, hiszen a szövetség Maros megyei vezetésében korábban maga is szemtanúja volt a kíméletlen leszámolásoknak. „Az ellenzéki szervezetek a szövetség kifizetetlen számlái” – állapította meg a lelkész. Király Edit helyi EMKE-elnök mondta ki a leghangsúlyosabban: nem szabadott volna választás elé állítani a magyar közösséget, a vezetõknek kötelességük lett volna a megegyezés. A beszélgetésen a Krónikát Brendus Gyula ellenzéki lapként vette számba. Györfi Dénes könyvtáros megjegyezte, amelyik újság csak dicsér, az hazudik. Szõcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója fogalmazta meg véleményét a leghízelgõbb módon. Kijelentette: hiányérzete támad, ha nem érkezett meg a Krónika.

Partiumi olvasóink többsége elsõsorban azt kérte a Krónika munkatársaitól, hogy több tudósítás, riport jelenjen meg a lapban a régióról. Érmihályfalván Kovács Zoltán polgármester megosztotta a hallgatósággal személyes tájékozódási szokásait, majd az erdélyi magyar belpolitikai helyzetre reflektálva, úgy vélekedett: nem lehet katasztrófának nevezni az európai parlamenti választásokra kialakult magyar–magyar versenyhelyzetet. Duka István agrármérnök bevallotta: nyolc éve elõfizetõje a lapnak, amelynek ezáltal többek között egy dioptriát is köszönhet, a nemzettudatot erõsítõ cikkeket, Bokor Apor pedig a magyarságnak a közéletbõl való kiszorítását célzó román nacionalista törekvések elítélését szorgalmazta. Elhangzott az is: hasznos volna átfogó riport keretében feltárni az erdélyi ortodox expanziót. Margittán ugyancsak jó hangulatú, kötetlen beszélgetés alakult ki lapunk szerkesztõi és a meghívottak között. Az olvasói szokások, igények ismertetésén túlmenõen kiderült: a margittai magyarság körében nem váltott ki ellenségeskedést a választásokat megelõzõ kampány, az egymással ellentétes véleményeket civilizáltan, humorral fûszerezett vita során sikerült ütköztetni. Pocsaly Zoltán polgármester arra intett: Budapestrõl és Bukarestbõl egyaránt tapasztalni az erdélyi magyarság szétverését célzó kezdeményezéseket, ugyanakkor Csuzi István, a Magyar Polgári Egyesület elnöke arról biztosította a hallgatóságot, hogy az RMDSZ és Tõkés László püspök között a választások után folytatódnak a tárgyalások. Nagyszalontán szûk körû, de ugyancsak építõ jellegû vita folyt a részvevõk között közéleti-politikai kérdésekrõl, a hajdúvárosihoz hasonlóan ugyanakkor a bihari karaván utolsó állomására, a nagyváradira is az nyomta rá a bélyegét, hogy az RMDSZ képviselõi nem tartották fontosnak megjelenni lapunk fórummal egybekötött olvasói találkozóján. Nagyváradi olvasóink egyaránt véleményt nyilvánítottak az erdélyi magyar sajtó helyzetérõl, de választási esélylatolgatásba is bocsátkoztak, megállapítva: Tõkés László egyáltalán nem vág neki esélytelenül a megmérettetésnek.