Krónika-karaván: Az újság tájékoztasson és szórakoztasson

Ezt a kiábrándultságot hangoztatta a többi hozzászóló is, hiszen rendre az újság ismeretterjesztő, szórakoztató funkcióit kérték számon. Elhangzott, szívesen olvasnának egészségügyi tanácsokat, örömmel vennék, ha többet írnánk a népszokásokról, a magyar kultúráról, piros betűs nap a naptárban, amikor Betűző keresztrejtvény-mellékletet is visz a lapkihordó az újsággal. Kiss Benedek olvasónk fölöslegesnek tartja a szolgáltatás oldal némely rovatát. Szerinte akkor lenne hasznosabb a Krónika, ha a jegyzet és a körkérdés helyett a gazdálkodók pályázati lehetőségeiről adna részletes tájékoztatást.

Tordaszentlászlón a Krónika kiegyensúlyozottságát méltányolta Boldizsár Zeyk Zoltán. Elmondta, előfordult már, hogy a Krónikából olvasott fel az iskolában, amikor a publicisztikai műfajt tanította. A községháza tanácstermében tartott beszélgetésen nagyobb hangsúlyt kaptak a közéleti kérdések. Szóba került az egyház és a politika viszonya is, szinte valamenynyi jelenlévő amellett érvelt, hogy az egyháznak a közéleti kérdésekben is állást kell foglalnia, mert „azzal is politizál, ha nem politizál”. Ez esetben viszont a rossz oldalon foglal állást. Tamás Gebe András polgármester kijelentette, az lett volna a tisztességes, hogy megegyezzenek a magyar szervezetek az európai parlamenti jelöltlista-állításról.

„Nem én szóltam közbe szeptember 6-án, tehát nem rajtam múlt, hogy a Tőkés Lászlót támogató polgári oldal és az RMDSZ közötti megállapodás elmaradt” – jelentette ki a Krónika baróti találkozóján Szász Jenő. A Magyar Polgári Szövetség elnöke kérdésre válaszolva hozzátette: a megállapodás azon bukott el, hogy az RMDSZ képtelen volt elfogadni a Tőkés László által támasztott feltételeket. „Tőkés az 1993-as brassói RMDSZ-kongresszuson elfogadott elvekhez való visszatérést sürgette: az igazi belső demokrácia érvényesülését, a belső választásokat, a háromszintű autonómiát, amelynek a megvalósítására a kolozsvári Szent Mihály templomban az RMDSZ felső vezetése és parlamenti képviselete a kongresszust követően esküt tett” – részletezte Szász Jenő. Szerinte azért sem jöhetett létre a megállapodás, mert míg Tőkés László egyértelműen rendszerváltást sürget az RMDSZ-ben, a szövetség megelégszik a pillanatnyi megoldáskereséssel. Ennek kapcsán jegyezte meg a baróti RMDSZ választmányi tagja, Szőcs Mihály mérnök, hogy a felek nem is akartak megegyezni, hiszen jól tudták, hogy a november 25-i európai parlamenti választás az utolsó alkalom az erőviszonyok felmérésére. „Amúgy az RMDSZ-nek minden kétséget kizáróan meg kell újulnia, mégpedig alulról, alapjaiból” – ecsetelte Szőcs, aki a kiábrándultság alátámasztásaként elmondta, hogy a baróti RMDSZ több mint kétezres tagságából hatan fizetnek tagsági díjat, a szervezet legutóbbi tisztújító közgyűlésén pedig mindöszsze huszonhárman vettek részt.

A kedd esti találkozón felszólalók úgy vélték: rossz üzenetet hordoz, hogy nem jött létre az RMDSZ és a Tőkés Lászlót támogató szervezetek közötti megállapodás, hiszen a november 25-i EP-választás esetleges elbukása a jövő évi romániai parlamenti választásokra lehet igen rossz hatással. „Sőt – tette hozzá Boda Levente nyugalmazott technikus –, az EP-választások körüli vitában háttérbe szorul a Traian Băsescu államelnök által az egyéni választások bevezetéséről szóló népszavazás. Holott utóbbi sokkal nagyobb veszélyeket rejteget a magyarság számára, hiszen, ha az államfő akarata érvényesül, a romániai magyarság parlamenti mandátumainak akár háromnegyedét is elveszítheti”. A felszólaló szerint „november 25-e lezár egy korszakot, de el is kezd egy újat. Újítani kell, mindenekelőtt az RMDSZ-en belül, de az sem lenne jó, ha évek múlva a körvonalazódó polgári pártról is ilyen bírálatokat kellene majd elmondani”.