Fotó: Krónika
A történelem begyorsult, és a nem túl távoli jövőbe vetített sötét jövőkép még közelebb került hozzánk, hangzott el a Krónika Live műsorában, amelynek vendége Sayfo Omar migrációkutató volt.
2021. november 02., 19:592021. november 02., 19:59
Mi innen Közép-Európából megtehetjük azt, hogy általában Nyugatról és általában vett iszlámról beszélünk, de ez egy politikai narratíva, közelebbről nézve nagyon vegyes közösségekről van szó, fogalmazott Sayfo Omar migrációkutató és politológus, akit Rédai Attila és Szőke László kérdezett a Krónika Live legfrissebb, kedd esti műsorában.
Az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének kutatója szíriai származású édesapja révén került kapcsolatba a muszlim kultúrával, s bár ő debreceni reformátusként nevelkedett, az iszlám világa kutatási területévé vált. Véleménye szerint Székelyföld és Erdély vonatkozásában joggal felmerülő párhuzam és félsz a migráció témájában, hogy a betelepülők átvehetik az uralmat is egy adott terület fölött, a mai Nyugat-Európában jelentős különbség, hogy a különböző muszlim bevándorlócsoportok mögött nincs államhatalom, és ők maguk sem egységesek sem etnikai, sem kulturális-társadalmi vonatkozásban.
Sayfo Omar ugyanakkor úgy véli, hogy bár különböző okok váltották ki a történelem folyamán a különböző migrációs hullámokat, és ma inkább a gazdasági motivációk állnak a háttérben, ugyancsak a történelem taníthat meg minket arra, hogy ha van akarat, akkor meg is lehet állítani ezeket a hullámokat. Ráadásul van is értelme, hisz minden nagyobb tömegű migrációs csoport megjelenése egy adott társadalomban megváltoztatja fő kurzust, így van racionalitás abban, hogy a szóban forgó társadalom meg akarja védeni magát, mint ahogy az sem ellentétes a racionalitással, hogy a migránsok a jobb élet reményében megpróbáljanak új életet kezdeni valahol.
A kutató rámutatott ugyanakkor arra a felemás helyzetre, hogy miközben Magyarország kormánya világosan és határozottan kommunikálja azt, hogy ők keresztény Európát szeretnének, és azért az unió feketebárányává vált, több Nyugat-Európai országban a magyarhoz hasonló szigorítást vezetett be a bevándorlási politikában, de szépen, „eurokonform” módon becsomagolva, szakpolitikai szinten dolgozva, és ezért semmilyen retorzió nem éri őket.
A teljes adás a Krónika Facebook-oldalán és a Médiatér Youtube-csatornáján nézhető vissza.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
szóljon hozzá!