Másfél évtized alatt, 1998 óta alig több mint a felét sikerült kézhez kapni azoknak a szekusdossziéknak, amelyeket a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságtól (CNSAS) igényelt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) belső átvilágító bizottsága – mondta el hétfői sajtótájékoztatóján Antal János előadótanácsos, kutatóbizottsági tag.
2013. április 29., 17:082013. április 29., 17:08
Mint ismeretes, a KRE még Tőkés László püspöksége alatt indította el az átvilágítási folyamatot, amelynek során eddig több mint 90, lelkipásztorokról szóló iratcsomót kért ki a CNSAS-tól, ebből 47-et kapott máig kézhez.
Antal János felidézte: az iratcsomók kikérése 1999-ben, a CNSAS megalakulásakor kezdődhetett meg. „Az, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület az átvilágítást elsőként vállalta fel a romániai egyházak közül nem azt jelenti, hogy csak a mi egyházkerületünk kebelében voltak ügynökök, informátorok – a vizsgált dokumentumok alapján kijelenthető, hogy ennek épp az ellenkezője igaz. Ráadásul az erdélyi magyar közvélemény legalább annyira kíváncsi az RMDSZ politikai vezetőinek aktáira, mint bármelyik egyház tisztségviselőinek múltjára” – fogalmazott Antal János. Hozzátette: természetes, hogy a közvélemény az egyházi besúgókhoz másképp viszonyul, hiszen az egyháznak egyfajta erkölcsi tartása is van.
Az átvilágítás jelenleg két tagozaton működik az egyházkerületben – tájékoztatott Antal János. Létrejött egy, öt lelkészi tagból Átvilágító Bizottság, amelynek munkáját egy négytagú, úgynevezett Kutató Bizottság segíti – ez utóbbinak feladata a levéltári kutatás. „Voltak esetek, amikor kutatásaink során egy-egy személy megfigyelési dossziéjához jutottunk hozzá, de ha bizonyos idő után ismét kértük az illető személy fellelhető dokumentumait, előkerült a hálózati dosszié is, így már egész más színben tűnt fel az adott lelkész szerepvállalása.
Más esetekben kiderült, hogy olyan lelkészeknek képeztek hálózati dossziét, akik egyetlenegy információs anyagot sem szolgáltattak” – részletezte az előadótanácsos. Mint kiderült, bár csak 47 dosszié került az átvilágító bizottság birtokába, a CNSAS által kiadott igazolások alapján 55 esetben született döntés. Hat esetben bizonyosodott be, hogy valamely királyhágómelléki lelkipásztor együttműködött a kommunista titkosszolgálattal. Az ellentmondásos és/vagy felderítetlen esetek száma ennél nagyobb.
Tőkés László, a KRE korábbi püspöke ugyanakkor elmondta: évek óta hiába kéri a magyar kormánytól, hogy az Erdélyből áttelepült, bizonyítottan besúgómúltú lelkipásztorok átvilágítását kezdje meg, megkereséseire mindmáig nem érkezett válasz.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
szóljon hozzá!