
A csucsai Boncza-kastély főépülete
Jogerősen a Kolozs megyei önkormányzatnak ítélte a legfelsőbb bíróság kedden a csucsai Boncza-kastélyt, véget vetve ezáltal a másfél évtizedes pereskedésnek. A bukaresti bírák elutasították Veturia Goga örököseinek óvását, így a Goga- és Ady-múzeumnak is otthont adó épület köztulajdonban marad.
2020. december 09., 15:182020. december 09., 15:18
2020. december 09., 15:492020. december 09., 15:49
Másfél évtizedes pereskedésnek vet véget a legfelsőbb bíróság keddi döntése, melyben kimondta, hogy a csucsai Boncza-kastély a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában marad. A Goga- és Ady-múzeumoknak is otthont adó műemlék épületet a volt román miniszterelnök feleségének, Veturia Gogának az örökösei próbálták megszerezni.
A megyei önkormányzat szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint a Goga-örökösöknek a megyei tanács perköltségeit is meg kell téríteniük.
Alin Tișe tanácselnök a közleményben hatalmas győzelemnek nevezte a bukaresti bírósági döntést, rámutatva, hogy az egykoron Octavian Goga otthonául szolgáló csucsai kastély „a nemzeti örökség része”, melynek nemcsak anyagi, de szimbolikus értéke is óriási. Emlékeztetett, hogy a román költő maga is azt akarta, hogy az ingatlan köztulajdonba kerüljön, és ezen szándékát próbálta érvényesíteni az őt túlélő felesége, Veturia Goga is.
Az egykoron Ady Endre költőnek és feleségének, Csinszkának is otthonául szolgáló csucsai kastélyért számos per zajlott az elmúlt másfél évtizedben, csak tavaly háromban döntött a megyei önkormányzat javára a Kolozs megyei táblabíróság.
A fehér ház, ahol Ady Endre és Csinszka is élt
Fotó: Panoramio
Többek között 2019. november 20-ai ítéletében is visszautasította Veturia Goga örököseinek fellebbezését, és fenntartotta korábbi ítéletét, miszerint az ingatlan az államot illeti meg.
Goga halála után a költő özvegye, Veturia Goga rendezett be Goga-múzeumot és Ady-kiállítást a telken álló épületekben. A birtokot az özvegy 1966-ban a román államnak adományozta azzal a feltétellel, hogy élete végéig ott maradhasson. 41 évvel élte túl férjét, 1979-ben halt meg 96 éves korában. A birtok az 1989-es rendszerváltozás után a múzeumot fenntartó Kolozs megyei önkormányzat tulajdonába került.
Az oldalági örökösödési pert indító Florin Mureşannak és Marius Pompiliu Mureşannak 2015 októberében sikerült elérni, hogy a legfelsőbb bíróság érvénytelenítette a dokumentumot, visszaszolgáltatási kérésüket azonban elutasította, így újabb pert indítottak.
Ady és Csinszka Csucsán
Vákár István, a Kolozs megyei önkormányzat alelnöke tavaly a Krónikának úgy nyilatkozott, hogy
A két per közül az egyiket 2017-ben jogerősen megnyerte a megyei tanács, míg a másikban másodfokon hozott ítélet a legfelsőbb bíróságra került.
A pereskedés ideje alatt a megyei tanács karbantartási munkálatok címén próbálta meg korszerűsíteni az épületet, magyarázta akkor lapunknak Vákár, aki szerint a kiállításoknak otthont adó kastélyban jó állapotok vannak, csupán az egykori istállóban helyet kapó irodákban adódnak kisebb-nagyobb gondok.
A csucsai kastélyt Boncza Miklós építtette feleségének, aki kilenc nappal azután, hogy világra hozta gyermekét, Boncza Bertát – Ady Endre későbbi feleségét –, meghalt, így a férfi Budapestre költözött és bezárta a kastélyt. Miután 1914-ben Ady feleségül vette Csinszkát, Csucsán éltek, a főépület melletti fehér házban, mely napjainkban Ady-emlékkiállításnak ad helyet.
Az Ady-emlékkiállítást pár éve anyaországi segítséggel újították fel
Fotó: Biró István
A birtokot a trianoni döntést követően az özvegy eladta Octavian Goga román költőnek, későbbi miniszterelnöknek.
Az állandó tárlatnak otthont adó két szoba Ady Endre és Boncza Berta kapcsolatát, a Boncza-kastélyt és a családot mutatja be. A kiállítás részeként olyan versek kéziratai is láthatók, amelyeket Ady Csucsán írt, de magyarul és román fordításban is meghallgathatók költeményei.

Köztulajdon marad az egykor Ady Endre által is lakott csucsai Boncza-birtok, miután a bíróság jogerősen az Octavian Goga Emlékmúzeumot működtető Kolozs Megyei Tanácsnak ítélte azt a Goga özvegyének rokonai által indított perben.
A Maros megyei rendőrök március 6–9. között több mint ezer gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából a megye közútjain.
Tizennégy településen fejlesztik a víz- és csatornahálózatot a székelyföldi Hargita megyében egy egymilliárd lejt meghaladó óriásprojekt keretében, a finanszírozási szerződést hétfőn írták alá Bukarestben.
Négy személy megsérült abban a közúti balesetben, amely hétfő délután történt az Apahidát elkerülő kolozsvári útszakaszon. A rendőrség előzetes adatai szerint egy kisteherautó áttért a szembejövő sávba, ahol egy utasokat szállító kisbusszal ütközött.
Országszerte meleg időre számíthatunk a következő két hétben, kevés csapadékkal – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) március 9. és 23. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Szolgálati jellegű bűncselekmények és hamisítás gyanújával indult eljárás Ramona Lile, az aradi Aurel Vlaicu Állami Egyetem korábbi rektora ellen – közölte a városi ügyészség.
A szamosújvári Téka Alapítvány három évtized alatt a mezőségi magyar közösség egyik legfontosabb intézményhálózatát építette fel: művelődési központot, szórványkollégiumot, iskolát, népzeneiskolát, kézművesházat és lovardát.
Kigyulladt egy mikrobusz vasárnap este az aradi körgyűrű mellett, a régi hőerőmű szomszédságában.
Varga Nándor eddigi ügyvezető elnök személyében új elnöke lett az RMDSZ Brassó megyei szervezetének. A tisztségre a tavaly botrányba keveredett Toró Tamás, a Brassó Megyei Magyar Napok főszervezője is pályázott.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
szóljon hozzá!