A diplomata tegnap Nagyváradon kifejtette: a legfontosabb célkitűzések egy továbbképző központ kialakítása a közalkalmazottak számára, illetve a határ menti közúti és vasúti hálózat kibővítése. Mint mondta, ezek rövid távú tervek, amelyek a 2011–2012-es időszakban megvalósulhatnak. „Jól tudjuk, hogy együtt sokkal több európai uniós pénzt vagyunk képesek lehívni, hiszen ott vannak a eurórégiós alapok” – mutatott rá Füzes Oszkár.
A nagykövet szerint ezért van szükség a Nagyváradon létrehozandó központra, ahol a köztisztviselők az uniós pénzek lehívását sajátíthatják el. Az együttműködés fontosságát hangsúlyozta szombati szatmárnémeti látogatása alkalmával is, ahol ígéretet is kapott erre Ovidiu Silaghi minisztertől, Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnöktől és Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármestertől. Füzes Oszkár Nagyváradon arról is beszámolt, hogy a határ menti út- és vasúthálózat kibővítése az október 21-én tartandó román–magyar közös kormányülés napirendjén is szerepel majd, ennek keretében a kisebb települések összekötéséről, illetve a Nagyvárad–Debrecen, Szatmárnémeti– Nyíregyháza vasútvonal létrehozásáról tárgyalnak. A nagykövet szerint az EU-s tapasztalat azt mutatja, hogy az infrastruktúra fejlesztése révén a határ menti települések jelentős gazdasági pontokká válnak. „Az az elképzelésünk, hogy Nagyvárad és Debrecen között Közép-Európa egyik központját hozzuk létre” – mondta Füzes. Biró Rozália nagyváradi alpolgármester arra hívta fel a figyelmét, hogy Bihar–Hajdú-Bihar eurorégió révén már elkezdődött az együttműködés a két megye, illetve város között.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.