A magyar egyházak vezetői fontosnak nevezték a munka megfelelő összehangolását, és a menekülteken túl igyekeznek odafigyelni az Ukrajnában maradt emberekre is
Fotó: Kiss Gábor/Református.ro
Az ukrajnai háború miatti segítségnyújtás lehetőségeiről egyeztettek hétfőn délután Szatmárnémetiben az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői és az egyházi segélyszervezetek képviselői.
2022. március 07., 22:022022. március 07., 22:02
2022. március 08., 15:262022. március 08., 15:26
A tanácskozást követő sajtótájékoztatón a vendéglátó Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyés püspök elmondta: elsősorban tájékozódni kívántak, hogy a megfelelő segítséget nyújthassák. A püspök az imádság erejét is kiemelte. Mint fogalmazott: „A béke Isten ajándéka, ezt nem lehet kierőszakolni politikai nyomással, csak imádsággal”. A kárpátaljai helyzetről beszámoló Popovicsné Palojtay Márta, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye válságstábjának vezetője elmondta:
A magyar közösség egy része elmenekült, és Ukrajna legnyugatibb megyéjében más vidékekről érkezett menekültek torlódtak fel. Egyre kevesebb az üzletekben az élelmiszer, fogy az üzemanyag, nem működnek a bankautomaták, bezártak az iskolák, általános a szorongás, a létbizonytalanság érzése. Aki otthon maradt, állandóan amiatt vívódik, hogy ha marad, holnap el tud-e még menni, nem záródnak-e el a menekülési útvonalak. Az MTI jelentése szerint a válságstábvezető azt kérte, hogy senki ne induljon el Erdélyből segélyekkel anélkül, hogy előzetesen felvette volna a kapcsolatot a segélyszervezetekkel, és megtudta volna, hogy éppen mire van szükség.
„Félelem van. Az emberekben nagy a szorongás, hogy mi fog történni, mikor lőnek, nálunk is vannak szirénapróbák, ami most már nemcsak játék, hanem adott esetben azt próbálja ki, hogy mi lesz éles helyzetben” – idézte a Református.ro Popovicsné Palojtay Mártát. Hozzátette, folyamatos a kapcsolattartás a kárpátaljai és magyarországi segélyszervezetek között, a határátkelőknél ugyanannak a segélyszervezetnek az egységei adják át egymásnak az embereket.
Fotó: Szatmári római katolikus egyházmegye
Csaknem valamennyi egyházi vezető a tapasztalt szolidaritási hullámról számolt be. Elmondták, hogy pénzgyűjtésbe kezdtek a bajbajutottak megsegítésére, és összeírták az egyházi szálláshelyeket, ahová menekülteket fogadhatnak be. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke azt tartotta kihívásnak, hogy jól tudjanak segíteni. Közölte: a drága üzemanyagköltségek mellett nem érdemes belső Erdélyből élelmiszert szállítani Kárpátaljára, inkább a pénzt kell eljuttatni, és a határ közelében kell megvásárolni mindazt, amire szükség van. Emellett összeírták a szálláshelyeiket, hogy ha tovább mélyül a válság, pontosan tudják, Erdélyben hova irányíthatnak menekülteket.
Kovács István unitárius püspök fontosnak tartotta, hogy ne csak a menekülőket, hanem az otthon maradókat is segítsék. Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök elmondta: tolmácsokat, fordítókat próbálnak toborozni, hogy szót tudjanak érteni a menekülőkkel. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület részéről Csűry István püspök elmondta, az első pillanattól fogadták a menekülőket. A nagytarnai ifjúsági házat menhellyé alakították, Máramaros és Szatmár megyében pedig az egyházmegyék tartják a kapcsolatot a határ túloldalán levő egyházmegyékkel.
Fotó: Szatmári római katolikus egyházmegye
Az evangélikus egyház is teljes mellszélességgel kapcsolódik be az együttműködésbe – jelentette ki Adorjáni Dezső Zoltán püspök. Elmondta, igyekeznek hosszú távú megoldásokat találni, hiszen a kezdeti hullám, lelkesedés után még nagyobb szükség lesz a segítségre, és próbálnak már most az újjáépítésre is gondolni. Kerekes László gyulafehérvári római katolikus segédpüspök a hívek és lelkipásztorok hatalmas segítőkészségéért adott hálát, majd Ferenc pápa tanácsára hívta fel a figyelmet, hogy aki szeretné azonnal kivenni a részét a segítségnyújtásból, imádkozzon, böjtöljön, ne induljon el szervezetlenül segíteni. A főegyházmegyékben pénzgyűjtést rendelt el Kovács Gergely érsek, a Caritas pedig eljuttatja a segélyszállítmányokat a megfelelő helyekre.
A sajtótájékoztató végén Popovicsné Palojtay Márta arra kérte a jelenlévőket, hogy imádkozzanak a békéért, azért, hogy a háború sújtotta emberek szívében is megszülessen a béke, hogy a családok együtt lehessenek, hogy a gyermekek minél kevesebb lelki sérüléssel vészeljék át a nehéz időket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Az Edutus Egyetem – a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával – meghirdeti a Répás Zsuzsanna Ösztöndíj Programot.
Első fokon kimondta a bíróság 19 műemlék államosítását Herkulesfürdőn, ám a döntés még nem jogerős. A polgármester és a civilek szerint hosszú jogi út áll előttük, és a végső ítélet dönti el, új korszak kezdődhet-e a Krassó-Szörény megyei fürdővárosban.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere 412 napot hiányzott az általa vezetett intézményből a 2020 októbere és 2025 júniusa közötti 1180 munkanapból – világított rá egy oknyomozó portál számítása.
Átadták szerdán a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház felújított járóbeteg-rendelőintézetét, az egészségügyi intézmény új szakrendelőkkel és korszerű felszereléssel is bővült – közölte a Hargita megyei önkormányzat.
A tűzoltók beavatkozására volt szükség a karánsebesi városi kórháznál, miután kedden késő este a műszaki helyiségben kigyulladt egy elektromos kapcsolótábla.
Szerdára virradóra megérkezett a tél Hargita megyébe: Csíkszeredából is látványos havas fotókat posztoltak a közösségi médiában az ott élők, Hargitafürdőn pedig még vastagabb hóréteg képződött.
Megújult a református templom és parókia épülete a Fehér megyei Verespatakon. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónikának elmondta, a turistaforgalom lehet a kapaszkodó, amely hosszú távon életben tarthatja a szórványban működő egyházközséget.
Miután összeomlott Brassó mellett annak az épületnek a fala, amelyen egy Salamon királyt ábrázoló falfestmény volt látható, a város vezetése bejelentette: a tulajdonos a „hely szellemét” megőrző új létesítményt tervez a helyszínen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!