
2008. november 10., 13:462008. november 10., 13:46
A diplomata a hétvégén két napot töltött Szatmár megyében, ahol a helyi és megyei elöljárókkal találkozott. Kifejtette, a tapasztalatszerzés és az ismerkedés a látogatása célja, amelyet nem szeretett volna új évig halogatni.
„Magyarországnak fontos, hogy Románia mihamarabb csatlakozzon a schengeni térséghez, és ezt mi minden fórumon támogatjuk is” – hangsúlyozta a konzul. Kifejtette, követendőnek tekinti a szatmári fejlesztéseket, valamint a város- és megyeszervezést. „Példaszerű a megye közigazgatása, figyelmébe ajánlom a többi vegyes lakosságú megyének és európai országnak is. Dicséretesnek tartom, hogy a magyar mellett a többi nemzeti kisebbséget is egyenrangú félként kezelik a helyhatóságok” – mondta a konzul. Szilágyi dicséretesnek nevezte, hogy Ilyés Gyula polgármester háromnyelvű ügyfélszolgálati irodát nyitott a szatmárnémeti polgármesteri hivatalban. Külön kiemelte, hogy 2008-ban Szatmár megye első helyen volt az európai eszközök lehívásában, és az utóbbi években a térség is jelentős fejlődést mutat. Úgy vélte, tehetséges szakemberek és városvezetők vannak a megyében, akikkel jó diplomáciai együttműködést tudnak kialakítani. Hangsúlyozta, fontosnak tartja, hogy mihamarabb kiépüljön a gyorsforgalmi köz- és vasút a megyében, hiszen Románia többi része számára is ez teszi majd elérhetővé Nyugat-Európát.
A konzul bemutatkozó munkalátogatása során Tasnád, Nagykároly és Szatmárnémeti vezetőivel az energetikai források kihasználhatóságáról, régiófejlesztésről és a két ország közötti összeköttetésről értekezett. „Fontos, hogy az élet minden területén ezer szállal kapcsolódjon egymáshoz a két szomszédos ország, egymást inspirálva fejlődhetnek együtt. Ugyanakkor fontos odafigyelni a szórványban élő kisebbségekre is, hiszen nekik is meg kell őrizniük nyelvi, vallási és kulturális identitásukat” – szögezte le Szilágyi. A konzul helyzetértékelésében a visszaszolgáltatott ingatlanok és a magyar egyetem ügyére is kitért. Kifejtette: a magyar egyetem kérdése folyamatosan a kapcsolatok napirendjén van, egy stratégiai cél, amely nem zárja ki azt, hogy a meglévő, jól működő struktúrákat tovább kell fejleszteni.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.