
Halottak napja körül megszépülnek a sírok a Házsongárdi temetőben
Fotó: Orbán Orsolya
Apáczai Csere Jánostól Janovics Jenőig az erdélyi magyar művelődéstörténet kiemelkedő alakjai nyugszanak a kolozsvári Házsongárdi temetőben, amely minden év november elsején mécsesek és gyertyák fényében ragyog. A több évtizedes hagyományt követő halottak napi séták apropóján Sipos Dávid, a Házsongárd Alapítvány titkára kalauzolta a Krónikát a 440 éves sírkertben, bemutatva a szervezet negyedszázados értékmentő munkáját is.
2025. november 01., 14:232025. november 01., 14:23
2025. november 01., 14:242025. november 01., 14:24
Minden év november elsején fénybe borul a kolozsvári Házsongárdi temető. Ilyenkor családok, barátok és távolabbról érkező látogatók egyaránt ellátogatnak ide: van, aki virágot helyez el szerettei sírján, mások a nemzeti panteon híres nyughelyeit keresik fel. A több évtizedes hagyományra visszatekintő halottak napi séták apropóján Sipos Dávid, a Házsongárd Alapítvány titkára vezetett végig bennünket a műemlék sírok között, és számolt be az alapítvány negyedszázados értékmentő munkájáról.
Sipos Dávid elmondta, egy temető és egy város története mindig szorosan összefügg, ugyanis a temető a település tükre, csak éppen fél évszázadnyi késéssel. Ez Kolozsvár esetében sincs másként: ahogyan Kolozsvár fejlődött, gyarapodott, és mind nagyobb szerepet kapott nemcsak Erdély, hanem a teljes Kárpát-medence életében, úgy nőtt a temető jelentősége is.
Az idén 440 éves Házsongárd Erdély, sőt Európa egyik legrégebbi, ma is működő temetője, az évszázadok során szinte mindenkit ide temettek – szegényt és gazdagot, közembert és nemest egyaránt.
„Az évszázadok során a temető így nemcsak Kolozsvár tükre lett, hanem az egész erdélyi művelődéstörténet és kultúra emlékhelyévé vált. Sírjai között ott találjuk az erdélyi magyar szellemi élet legnagyobb alakjait, Apáczai Csere Jánostól Bánffy Miklósig” – mutatott rá a Házsongárd Alapítvány titkára.
Fotó: Orbán Orsolya
Sipos Dávid elmondta, a magyar történelem és kultúra számos kiemelkedő alakja nyugszik a Házsongárdi temetőben. Közülük talán legismertebb Apáczai Csere János, a 17. századi pedagógus, filozófus és teológus, az első magyar nyelvű enciklopédia, a Magyar Encyclopaedia szerzője. Bár Apáczai pontos sírhelye ismeretlen, emlékhelyét Nagy Géza író sírkertjében állították fel, amelyre Áprily Lajos verseinek sorait vésték: „Tudtam, hogy itt ringatja rég az álom…, s tudtam, elmúlt nevét már nem találom.”

Gyertyagyújtással és népzeneszóval emlékeznek a kolozsvári Házsongárdi temetőben azok sírjánál, akik gazdagították az erdélyi magyar kultúrát.
Szintén ikonikus síremlék Brassai Sámuelé, az utolsó erdélyi polihisztoré, akinek sírja a régi temetőrész utolsóként felavatott sírja, 1911-ből. Brassai sokoldalú tudós volt: világelső összehasonlító nyelvészeti folyóiratot alapított, létrehozta a kolozsvári botanikus kertet, és matematikával, zenével is foglalkozott – csellója ma is megszólal koncerten. Mint mondta,
A Házsongárd legismertebb síremlékei közé tartozik Dsida Jenő költőé is. Szatmári születésű, ám Kolozsváron letelepedett, a Helikoni Társaság kiemelkedő tagja volt. Síremléke a főút mellett található, jelenleg felújítás alatt áll: a Házsongárd Alapítvány tavaly kezdte a munkát, idén szünetelt a projekt, a tervek szerint 2027-re, születésének 120. évfordulójára, vagy legkésőbb 2028-ra, halálának 90. évfordulójára készül el a restaurált síremlék.
A Házsongárdban nyugszik továbbá Kós Károly is, a transzilvanizmus egyik meghatározó alakja. Bár Temesváron született, Kolozsvárhoz és Kalotaszeghez kötődött, itt építette fel Varjúvárát, és Erdélyben maradt tanítani, annak ellenére, hogy a Pesti Műegyetem is felkérte.
Sipos Dávid, a Házsongárd Alapítvány titkára vezetett végig a 440 éves sírkertben
A temető egyik ékessége az iktári Bethlen-kripta, ahol Bánffy Miklós író, politikus és külügyminiszter nyugszik. A kripta eredetileg a Bethlen család tulajdona volt, és csak később került a Bánffyak birtokába. Bánffy Miklós maradványait 1976-ban titokban hozták haza Magyarországról, és urnáját a kripta falába helyezték, emlékét méltó tábla őrzi. A szájhagyomány szerint temetésére egy bonchidai kis küldöttség is érkezett a református lelkész vezetésével, aki egy vászonszatyorban a bonchidai kastélyparkból hozott földet és egy deres ágat helyezett az urna fölé.
A Házsongárd másik fontos alakja Janovics Jenő, a Kolozsvári Nemzeti Színház egykori igazgatója és filmkészítő. Ungvári zsidó családból származott, Budapestről Kolozsvárra költözött, és 1906-ban jelentős szerepet játszott a város új színházépületének felépítésében, valamint a régi nyári színkör átalakításában. Janovics a filmkészítés terén is úttörő volt, stúdióiban készült némafilmek bevételeiből finanszírozta a színház működését, biztosítva, hogy a magyar társulat a két világháború között is fennmaradjon.
Az alapítvány népszerűsíti a kegyeleti diákmunkát
Fotó: Orbán Orsolya
Sipos Dávid arról is beszélt, hogy a Házsongárd Alapítvány 1999 óta dolgozik azon, hogy a múlt emlékei ne vesszenek el. Mint mondta, a kezdeményezés Gergely Erzsébet nyugalmazott fizikatanárnő, az alapítvány igazgatójának ötletéből született, aki diákcsoportokat vitt ki a kolozsvári iskolákból a temetőbe takarítani. „A Házsongárd Alapítvány, a diákmunkából nőtte ki magát. Az alapítvány célja nemcsak a Házsongárdi temető, hanem más erdélyi történelmi temetők értékmentő munkájának népszerűsítése is.
és azokat ne csupán alkalmanként, hanem egész évben, állandó gondossággal ápolják, közben megismerve az elhunytak életét és történetét” – fejtette ki. Hozzátette, az alapítvány másik fontos feladata a támogatásokból megvalósított síremlék-felújítás és -restaurálás: a szinte 26 évnyi működés eredményeként eddig 178 síremléket, valamint mintegy 15 kriptát sikerült teljesen vagy részlegesen felújítani és restaurálni. Emellett kiemelt szerepet kap a jogsegélyszolgálat: azoknak nyújtanak segítséget, akik szeretnék megváltani sírhelyüket, de valamilyen akadályba ütköznek, nem ismerik a folyamatot, vagy tájékoztatásra, útbaigazításra van szükségük.
Az idén megújult többek között a Csávásy család kriptája is
Fotó: Orbán Orsolya
A Házsongárd Alapítvány titkára arról is beszélt, hogy a szervezet munkáját az évek során számos anyagi és adminisztratív nehézség is kísérte. „Az egyik legnagyobb nehézséget a kolozsvári temetőszabályzat szigorodása jelenti. Míg 2014 előtt bárki megválthatta elhunyt hozzátartozója sírhelyét, ma ezt már kizárólag az élő tulajdonos teheti meg.
Az eljárás hosszadalmas, sokszor költséges, és különösen nehéz azok számára, akik már külföldön élnek, de szeretnék megőrizni családjuk nyughelyét” – magyarázta.
Hozzátette, további problémát jelent az is, hogy sok esetben nem őrzik meg a régi sírköveket. Nemcsak az új tulajdonosok, hanem olykor a régi bérlők is lecserélik a 19–20. század fordulójáról származó, értékes obeliszkeket vagy vistai mészkő sírjeleket modern, de esztétikailag oda nem illő márványtáblákra. Az alapítvány ez ügyben is igyekszik segítséget nyújtani: szakembereket, restaurátorokat ajánlanak, akik szakszerűen képesek megőrizni és helyreállítani a régi síremlékeket. „Fontos, hogy ne mi magunk rontsuk el a temető képét – hiszen ezek a kövek évszázadokat túléltek, és a város történetének tanúi. Ne engedjük, hogy jellegtelen betonrengeteg váltsa fel őket” – hangsúlyozta Sipos Dávid.
Fotó: Orbán Orsolya
Kitért arra is, hogy jelenleg három kripta felújítása jelenti az alapítvány legnagyobb munkáját. A Schütz-kripta, Schütz József és János nyughelyének felújítása már két éve folyamatban van, és várhatóan a jövő évben fejeződik be. Az idei évben főként a belső restaurálási munkálatokra koncentráltak.
Mint mondta, Dsida Jenő-kripta felújítása is folyamatban van, ám mivel az építkezési engedélyt csak később kapták meg, a munka üteme lassabban halad. Megjegyezte, gyakori nehézség, hogy amikor megvan az engedély, nincs meg a szükséges pénz, máskor pedig amikor rendelkezésre állnak a források, az engedélyek hiányoznak.
Az 1956. október 23-ai eseményekre emlékezve minden évben fáklyás felvonulást tartanak a kincses városi fiatalok Dsida Jenő sírjánál
Fotó: Orbán Orsolya
Sipos Dávid elmondta, az alapítvány a jövőben is nagy hangsúlyt kíván fektetni a diákmunkára. „A járvány előtti években külön program is indult, amelynek keretében iskolai csoportok »örökbe fogadtak« egy-egy sírhelyet, és egy tanéven át gondozták azt. Munkanaplókat vezettek, fényképeket, leírásokat készítettek, bemutatták, kinek a sírján dolgoznak, miért fontos az adott személy. Ezekből ötletes, igényes kis füzetek születtek, amelyeket az alapítvány minden évben – általában november 1-je után – ünnepélyes keretek között díjazott” – mondta. Megjegyezte,
Az elmúlt években csupán néhány diákcsoport – köztük a református kollégium hűséges cserkészei – tartotta életben a kezdeményezést.
Janovics Jenő színházigazgató, filmrendező sírja Szentgyörgyi István színész, rendező, a marosvásárhelyi színművészeti egyetem névadója sírjának társaságában
Sipos Dávid hangsúlyozta, fontosnak tartják, hogy a fiatal generáció megtanulja és megszokja a diákmunka értékét, hiszen ezekből a tapasztalatokból rengeteget lehet tanulni. Mint fogalmazott, sok résztvevő elmondta,
„A temető nemcsak az elmúlás helye, hanem olyan tér, ahol tanulni és feltöltődni is lehet. Nem véletlen, hogy a diákok mindig sokat kaptak ettől a munkától. Bízom benne, hogy ez a hagyomány tovább öröklődik, és mindig lesznek fiatalok, akik gondozzák ezeket a sírokat: kiegyenesítenek egy fejfát, lesöprik a leveleket egy kőről, és talán elolvasnak egy-egy verset vagy könyvet azoktól az íróktól, költőktől, akik itt nyugszanak” – fogalmazott Sipos Dávid.
A sírkert egyik legismertebb kriptája az iktári Bethlen-kripta, itt helyezték örök nyugalomra Bánffy Miklós írót, politikust, külügyminisztert is
Fotó: Orbán Orsolya
Arra a kérdésünkre, hogy mit jelent számára a Házsongárd síremlékeinek megmentéséért végzett munka és az alapítványban betöltött szerepe, a kolozsvári fiatalember elmondta, 2019 óta dolgozik az alapítványnál, így még „új bútornak” számít.
Amikor egy sírkő megszépül, visszanyeri méltóságát, vagy éppen vízszintesből újra függőlegesbe kerül, az hatalmas sikerélmény, ami az embert továbblendíti” – jegyezte meg.
Fotó: Orbán Orsolya
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Bízunk benne, hogy az újonnan megalakuló országgyűlési többség és a jövőbeli magyar kormány kiemelt figyelemmel fogja illetni a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit – szögezi le az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.
Kiadta a minisztérium a környezetvédelmi engedélyt a Buzău és Kovászna megye területén, a Nagy-Bászka folyón épülő Surduc-Siriu vízerőmű-beruházáshoz.
Óránként 224 kilométeres sebességgel vezető 21 éves sofőrt füleltek le a közlekedési rendőrök az A1-es autópálya Râmnicu Vâlcea és Déva közötti szakaszán.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy 46 éves Arad megyei férfit, aki két éven át szexuális erőszakot követett el élettársa kislánya ellen. A gyermek anyja is vizsgálati fogságba került, mivel tudott a bűncselekményekről, de nem avatkozott közbe.
Izrael bukaresti nagykövetsége szerdán elítélte a szászrégeni zsidó temetőben vasárnap történt sírgyalázást, és azt írta, bíznak benne, hogy a román hatóságok fellépnek az elkövetők gyors azonosítása és felelősségre vonása érdekében.
Tűz ütött ki szerdán egy nagyszebeni garzonlakásban. Huszonhat személynek kellett elhagynia a tömbházat, hárman kórházba kerültek.
Az aradi önkormányzat célja, hogy a jelenleg rendezetlen telek helyén egy új, nagy kapacitású parkoló szolgálja majd a környéket és a Szabadság-szoborhoz látogató turistákat.
Nemcsak a magyar tagozatra, de román tagozatra járó, magyart fakultatívan tanuló diákok is megmérettettek a Kolozsváron rendezett Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszán.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden a magyarországi választások eredményével kapcsolatban kijelentette, hogy fontos a román és a magyar kormány közötti szoros együttműködés fenntartása.
szóljon hozzá!