
Többletkiadással terheli az önkormányzatokat és az állattartókat egyaránt, ugyanakkor számos kérdést is felvet az a március közepétől érvénybe lépő kormányrendelet, mely az ország területén lévő összes kutya azonosító chippel való ellátását írja elő, és kimondja, hogy a fajtatiszta, törzskönyvezett kutyákon kívül minden ebet ivartalaníttatni kell 2014 végéig.
2014. január 30., 20:022014. január 30., 20:02
A kutyatartók esetében a chipezés és az ivartalanítás költsége a gazdát, a kóbor ebek esetében pedig a helyi önkormányzatokat terheli, melyek így is komoly anyagi erőfeszítések árán tudnak szabványos menhelyeket létesíteni. A kutyák gazdáinak kötelességük bejelenteni az állatorvosnál a kutyák vemhességét és – legfeljebb tíz napon belül – a megszületett kutyakölykök számát is. Ezek az adatok bekerülnek egy országos nyilvántartásba.
A szigorított rendszerhez való alkalmazkodás az állatorvosi rendelők számára is jelentős költségvonzattal jár: az azonosítók beültetéséhez szükséges felszerelés beszerzése mellett az ebek számontartását hivatott országos regisztrációs programot is meg kell majd vásárolni.
Pál Ágoston, a Hargita Megyei Állatorvosi Kamara elnöke elmondta, attól tart, hogy a rendelet ellenszenvet fog szülni az állatorvosok és kutyatartók közt, illetve, hogy meg fog sokszorozódni a kóbor kutyák száma. „Lesznek olyan kutyatartók, akik nem költenek majd 100–200 lejt a házőrző eb ivartalanítására, inkább elcsapják – magyarázta. – A rendeletnek egyébként van érdeme, de annak kidolgozásáról, az így felmerülő bonyodalmak kiküszöböléséről nem gondoskodtak Bukarestben.\"
Rámutatott továbbá: az országban nem gyártanak chipeket, így azokat forgalmazóktól kell beszerezni, egyelőre azonban nem tudni, hogy az egységesített rendszerben melyik termék használatát engedélyezi majd az állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság.
Udvarhelyen a kóbor kutyák befogását az Ave Hargita Kft. végzi, az állatokat ezek után a II. Rákóczi Ferenc utcai menhelyre szállítják. Jelenleg tizenhat eb van a menhelyen, melyet tavaly novemberben tataroztak: az épületet kimeszelték, a kenneleket felújították, így a létesítmény a korábbi húsz helyett most már harminc férőhelyes. Az állatok örökbe adásával az Ebremény Állatvédő Egyesület önkéntesei foglalkoznak, a városvezetőséggel való egyeztetések nyomán a kóborkutya-probléma megoldását keresik.
„Felmerült egy új menhely létrehozása a bezárandó szeméttelep helyén, források hiányában azonban egyelőre a meglévő létesítmény további felújítására kerül majd sor\" – mondta el Bálint Attila, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal sajtóreferense. A kutyák ellátása (a befogási költségen kívül) havonta mintegy 500 lejbe kerül.
„Szégyellni fogom, hogy váradi vagyok...\"
Nagyváradon havi 160 lejt költenek egy kutya ellátására a helyi önkormányzat által felügyelt 150 férőhelyes menhelyen, ahol jelenleg – mint általában – mintegy kétszáz ebet tartanak. A városvezetés, mint ismeretes, már tavaly hadjáratot indított a kóbor kutyák elszaporodása ellen, és hozzáláttak felleltározni, valamint mikrochippel ellátni a megyeszékhely négylábúit.
Noha eddig a korcsok sterilizáltatását még ki lehetett váltani száz lejes illetékkel, az új szabályzatterv – a vonatkozó törvényre hivatkozva – erre már nem ad lehetőséget, így várhatóan csak a fajtiszta és a beteg ebek menekülnek majd meg az ivartalanítástól, utóbbiakat a tervek szerint elaltatják.
A közvitán több javaslat is elhangzott a szabályzat változtatására, Lázár Károly, az SOS Dogs alapítvány vezetője pedig kijelentette, Nagyváradnak nincsenek problémái a kutyákkal. „Ezzel a szabályzással visszamennénk vagy 20 évet az időben, én pedig szégyellni fogom, hogy váradi vagyok\" – fogalmazott Lázár Károly. Azt még nem tudni, hogy az illetékesek miben engednek majd az állatbarátoknak, a végleges változat – amelyet majd a helyi tanács kell megszavazzon – ugyanis csak február 17. után várható.
Menhelylétesítés összefogással
Folyamatban van a kutyamenhelyek kialakítása a háromszéki városokban is, a sepsiszéki önkormányzatok pedig közös menhely működtetésében állapodtak meg. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester lapunknak elmondta, a formai előkészületek zajlanak, a város át kell hogy vegye a Nez Perce Egyesülettől a 2009-ben önkormányzati támogatással megnyitott kutyamenhelyet. A városkörnyéki települések polgármesterei már az elmúlt év végén megállapodtak, hogy közösen működtetik a Sepsiszentgyörgy határában levő menhelyet, közösen finanszírozzák azt, és közös kóborkutya-stratégiát alakítanak ki.
Antal Árpád hangsúlyozta, azért van szükség a közös menhelyre és stratégiára, mert a vidéki önkormányzatok önállóan nehezen tudnak eleget tenni a törvény előírásának, nincs anyagi fedezetük egy saját menhely létrehozására és fenntartására. Az elöljáró azért is fontosnak tartja az együttműködést, mert hiába fogják be a sepsiszentgyörgyi utcákról a kutyákat, ha a megüresedett helyre bevándorolnak a környező településekről a kóbor ebek.
Sepsiszentgyörgyön 2009-ben nyílt meg a szépmezői menhely, jelenleg mintegy 120 kutyát tartanak, de a város utcáin még közel 200 eb kóborol. A tervek szerint a törvény által előírt 14 napnál hosszabb ideig, legalább harminc napig tartják az ebeket, megpróbálják örökbe adni.
Kézdivásárhelyen készül az új kutyamenhely. Az önkormányzat tavaly szeptemberben kötött szerződést a Székely Kutyaklubbal (SZKK), a város fizeti a költségeket, a klub tagjai pedig önkéntes munkával működtetik a telepet. A menhely is összefogással épül, az önkormányzat biztosította az alapanyagok egy részét, bevezetette az áramot, az állatvédők építkeztek, ketreceket készítettek, ugyanakkor támogatók is segítettek. Kézdivásárhelyen jelenleg ideiglenes telep működik, ahova egyelőre a veszélyes, agresszív kutyákat, az anyaállatokat és kölyköket viszik be.
Baróton még késik a menhely beindítása, mert még nem kapták meg a szükséges állatorvosi engedélyt. A menhelyet a város szélén, a szállítási vállalat udvarán rendezte be az önkormányzat, a telep igény szerint bővíthető. A menhely működtetését a polgármesteri hivatal alkalmazottaira bízzák, egy raktárhelységben állatorvosi rendelőt is kialakítottak.
Háromszéken a hatóságok és az állatvédők attól tartanak, hogy a törvény következményeként elszaporodnak a kóbor kutyák, hiszen a falusi portákon tartott házőrzők többsége keverék kutya, ezeket a törvény értelmében ivartalanítani kell, ennek költségei pedig a gazdát terhelik. Megtörténhet, hogy a gazdák többsége inkább szabadon engedi a kutyáját, mintsem kifizesse az ivartalanítását.
Kolozsváron bővítik a menhelyet
Kolozsváron nincs különösebb gond a kóbor kutyákkal, általában a környező településekről eresztik el a kóbor ebeket a város határában, de amint a lakosság jelenti a városházának az eseteket, azonnal összeszedik őket, és menhelyre viszik az állatokat – mondta el a Krónika megkeresésére Iulia Perşă, a városháza szóvivője.
Hozzátette: a parlament által elfogadott új törvény előírásai nem változtatják meg érdemben a városban az eddigi gyakorlatot. Mint részletezte, elsősorban a város perifériáin, a külvárosi lakónegyedekben találták eddig a legtöbb kóbor kutyát, de ezeket lakossági bejelentésre mind összegyűjtötték, eutanáziára csak évi 3-4 esetben, a nagyon beteg állatok esetében kerül sor.
Jellemzően a Györgyfalvi lakónegyedben, a Monostoron, a Szopori úton és a Pataréten találtak nagyobb számban gazdátlan ebeket. A kolozsvári önkormányzat ugyanakkor még ősszel elfogadta a városi állatmenhely kibővítésének tervét, amely jelenleg 157 férőhelyes. Ezt további hatvan kutya befogadására alkalmas ketreccel egészítik ki – tájékoztatott a szóvivő.
A szatmárnémeti önkormányzat saját szolgáltatót kíván létrehozni a kóborkutya-probléma kezelésére – tudtuk meg Dan Băbuţi városmenedzsertől, aki elmondta: szerződést kötöttek egy céggel, mely begyűjti az utcáról az ebeket, egy hétig saját telepén tartja őket, majd átszállítja a város tulajdonában levő, jelenleg egy civil szervezet által működtetett, 350 férőhelyes menhelyre. Állítása szerint csakis az öreg, beteg állatokat pusztítják el.
A jogszabályi változásoknak, mint elmondta, a meglévő szerződésben eszközölt változtatások révén tesznek majd eleget, mely lényegében abból áll majd, hogy a jövőben nem egy hétig, hanem 14 napig maradnak a befogott kutyák a sintércégnél. A kifizetések, ahogy eddig, a jövőben is az elvégzett munka mennyiségének függvényében történnek majd. A városmenedzser szerint a külsős céggel kötött megállapodás nyáron jár le, addig létrehozzák az önkormányzati szolgáltatót, mely átveszi a kóbor ebekkel kapcsolatos feladatköröket.
Amint arról beszámoltunk, a szeptemberben elfogadott új kóborkutya-törvény szerint tizennégy napig tarthatók a befogott kóbor kutyák a menhelyeken, és amennyiben ezt követően nem jelentkezik a gazdájuk, vagy nem fogadják őket örökbe, el kell altatni őket. Az önkormányzati illetékesek ugyanakkor úgy is dönthetnek, hogy tovább is tartják a kutyákat, amennyiben ehhez rendelkeznek a szükséges forrásokkal – ez áll a kóbor ebekkel való bánásmódot rögzítő törvényben.
Többórás keres után sikerült elfogniuk a rendőröknek azt a férfit, aki a gyanú szerint pénteken délben meggyilkolt egy 18 éves lányt a Bihar megyei Pelbárthidán. A visszaesőnek számító Bóné József Zsolt a gyilkosság helyszínétől nem messze került kézre.
Joel Weinshanker amerikai üzletember megvásárolta Ileana román hercegnő örököseitől a törcsvári birtokot kezelő társaság (CADB) többségi részesedését – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
Több mint tíz éve vár befejezésre Aradon az új gyerekpalota, de még mindig nem vehették használatba a szakkörök, mert nem tudták megoldani a villamosenergia‑csatlakozást.
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
szóljon hozzá!