Korodi Attila
Fotó: Kristó Róbert
A kilövési kvóták visszaállításával lehetne a legsürgősebben orvosolni a vadgazdálkodás körüli gondokat Korodi Attila képviselő szerint, aki elfogadhatatlannak tartja, hogy az illetékes tárca továbbra sem veszi komolyan a medveügyet.
2017. július 04., 15:102017. július 04., 15:10
2017. július 04., 15:162017. július 04., 15:16
Elfogadhatatlannak nevezte Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, hogy a kilövési kvóta eltörlése óta az állam semmilyen alternatívát nem nyújt a székelyföldi medveállomány ritkítására, miközben a nagyvadak egyre több kárt tesznek a falusi gazdaságokban, és immár az emberek életére is veszélyt jelentenek.
A Hargita megyei politikus szerint a kilövési kvóta visszaállítására azért is szükség van, mert más eszközökkel nem lehet hatékonyan kezelni ezt a problémát. „Mindemellett gondot jelent az is, hogy
Megengedhetetlen, hogy a környezetvédelmi szaktárca nem tekinti prioritásnak ezt a problémát” – írja továbbá közleményében Korodi. A volt környezetvédelmi miniszter jogosnak tartja a székelyföldi elöljárók és gazdák felháborodását, akik várhatóan szerdán délelőtt a bukaresti környezetvédelmi minisztérium elé vonulnak tüntetni.
Magyar Lóránd, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának tagja elmondta továbbá, a szövetség jogszabály-módosítást nyújtott be a parlamentbe annak érdekében, hogy orvosolják a medveállomány túlzott elszaporodását. A Szatmár megyei törvényhozó kifejtette, amennyiben a szaktárca nem nyújt megoldást a kártérítést illetően, korrekciós intézkedéseket vezetnének be törvényhozás szintjén erre vonatkozóan az ősz folyamán, így
„Tudjuk, hogy a jelenlegi törvény-kezdeményezésünk a jelenlegi helyzetre nem nyújt megoldást, viszont arra igen, hogy a székelyföldi megyék többé ne kerülhessenek ilyen helyzetbe. Azt kérjük, hogy a szakminisztérium minden évben február végéig közölje a kilövési kvótát, s amennyiben ezt nem teszi meg, az szankciókat vonna maga után” – mutatott rá Magyar Lóránd.
A háromszéki önkormányzatok elöljárói – mint ismeretes – levelet küldtek Mihai Tudose miniszterelnöknek és Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszternek, melyben a lakosságot veszélyeztető medvék sürgős kilövésének engedélyezését kérik.
A levélben rámutatnak:
tavaly óta megyei a környezetvédelmi ügynökségnél közel 200 esetben jelentettek medvék által okozott károkat, a megyei kórházban pedig hat olyan sérültet kellett ellátni, akiket medve támadott meg.
Fotó: Barabás Ákos
A Sepsiszentgyörgyön tartott hétfői megbeszélésen a háromszéki polgármesterek, közbirtokossági elnökök és gazdák megállapodtak arról, hogy a megyéből három busznyi résztvevő indul arra a szerdai bukaresti demonstrációra, amelyet Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke kezdeményezésére tartanak medveügyben a székelyföldi gazdák a környezetvédelmi minisztérium épülete előtt. Az akcióhoz várhatóan más megyék képviselői is csatlakoznak.
Megelégelték a háromszéki elöljárók, hogy a minisztérium semmit nem tesz a vadkárok megfékezése érdekében, és bejelentették: részt vesznek a Hargita megyei önkormányzat kezdeményezte szerdai tiltakozó akción Bukarestben.
A környezetvédelmi minisztérium tavaly novemberben felfüggesztette a nagyvadak kilövési kvótájára vonatkozó rendelet kibocsátását – és így a medvék, farkasok és vadmacskák trófeavadászatát is –, miután érdek-összefonódással és visszaéléssel gyanúsították meg azokat a szakértőket, akik a kvótákat megalapozó tanulmányt évről évre elkészítik, közöttük ugyanis számos vadász is van.
Az ország uniós csatlakozása óta eltelt évtizedben mintegy ötezer nagyragadozót lőttek ki Romániában az évről évre növekvő kilövési kvóták alapján. Romániába évente több ezer vadász érkezik külföldről, akik akár tízezer eurót is kifizetnek egy-egy nagyragadozó trófeájáért.
akik szerint a medveállományt nem túl-, hanem alábecsülik, és a kilövési kvótát nem befagyasztani, hanem legalább másfélszeresére kellene emelni ahhoz, hogy a most már rettegésben élő térség lakói még ki merjék engedni estefele gyerekeiket a házból.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
A brassói bírósági ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított nyomozást, miután vasárnapra virradóra egy 15 éves lány lezuhant egy brassói tömbház nyolcadik emeletéről és meghalt – közölte hétfőn Radu Năstac ügyészségi szóvivő.
Két Hargita megyei városban, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is előválasztást tartott vasárnap az RMDSZ, amelynek során eldőlt, hogy kit indít a szövetség a polgármesteri székért folyó küzdelemben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!