Környezetvédelmi tanácskozást tartanak Tusnádfürdõn

K. A. • Elsõsorban Erdély védett területeinek helyzetérõl tárgyalnak azon a tusnádfürdõi tanácskozáson, amelyen több mint 50 romániai és külföldi környezetvédelmi szakember vesz részt. A tegnap kezdõdött konferencián a védett övezetekre vonatkozó jogszabályokról, illetve a természetvédelmi célokra felhasználható európai uniós pénzalapok megpályázási lehetõségeirõl tárgyalnak. „A témakörben alkalmazható európai irányelvek ismertetése képezi a tanácskozás egyik fõ célját. Az uniós szabályrendszer fõként a Natura 2000 program keretében alkalmazható: ez a természetes környezet, illetve a madarak védelmét célozza” – szögezte le Luminiþa Cornea, a tusnádfürdõi tanácskozás egyik szervezõje. A jelen levõ szakemberek feladata ugyanakkor olyan lista összeállítása, amely védett madárfajokra és élõhelyekre vonatkozik – ezeket az Európai Uniónak 2007-ben kell jóváhagynia. A Natura 2000 program elõírásai szerint Hargita megye területének mintegy 40 százalékát védett területté kellene nyilvánítani. A madárállományt tekintve a nemzetközi tudományos bizottság eddig kilenc védett övezetre vonatkozó javaslatot hagyott jóvá: a Békás-szoros, Homoród mente, Csíki medence, Görgényi-, a Kelemen-havasok, a Küküllõ menti dombok, illetve a Nyárád völgyének környékét nyilvánították védett élõhellyé. Ezekben a térségekben legalább 35-féle ritka madárfaj él. Szabó Szilárd, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Hivatal munkatársa elmondta: a legtöbb védetté nyilvánítandó övezet magántulajdonban van, és a hivatal által több ízben is megtartott nyilvános fórum ellenére a tulajdonosok nem szeretnék, ha ingatlanjaik a Natura 2000 program részét képeznék. „Fõként attól tartanak, hogy az uniós projektben részt vevõ területeken korlátozni fogják az erdõk kitermelését” – nyilatkozta Szabó. Kifejtette, az utóbbi fél évszázad során az ember olyannyira beavatkozott környezetének életébe, hogy több ritka madárfaj, illetve növény tûnt el örökre errõl a környékrõl. -------