Fotó: Rompres
„A magyar vizsga kegyelem volt a román után, amiről köztudott, hogy nem volt a legkönnyebb” – magyarázta Albert Attila. A diák szerint a vizsgázókat segítette, hogy a tételek kérdései érthetőek voltak, és logikus sorrendben követték egymást, így nem zavarták össze a végzősöket. Ugyanígy vélekedtek társai is, akik szerint „nem ment minden a legjobban”, de legalább hetes-nyolcas jegyre számítanak. A hétfői vizsga első tétele Radnóti Miklós versének elemzése volt. Az Elégia című alkotással kapcsolatban a cím és a szövegrész, valamint az ember és a táj viszonyát kellett értelmezni. Ezenkívül a tétel a kulcsszavak megállapítását, valamint az értékszembesítés értelmezését kérte.
Míg az első tétel megoldásával 35 pontot lehetett elérni, a második mindössze tíz pontot ért. Itt a diákoknak egy monológot kellett írniuk, melynek befejező mondata „ez minden, ami nekem számít” kellett legyen. „Talán ez volt a legkönnyebb, mert arról írhattam, ami éppen eszembe jutott, a tematikát nem szabták meg” – állították a diákok. Kissé nehezebb volt az utolsó, ugyancsak 35 pontot érő feladat, itt egy irodalmi alkotás alapján kellett értekezést írni Példázatosság a 20. században címmel. A legtöbben a példaként megadott alkotásokat választották: Örkény István Tóték vagy Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja című művét. A tétel kidolgozásánál több szempontot is figyelembe kellett venni, például a 20. századi dráma jellemzőit, a tér és idő jelképességét, valamint a példázatosságot a drámai hős sorsában és az értékrendet a 20. századi színműben. A három tétel megfelelő kidolgozásával összesen 80 pontot lehetett elérni, a diákok a megjelenésre tíz pontot kaptak, hasonlóképpen a helyesírást is tízpontos skálán osztályozták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Elhunyt 102 éves korában az utolsó úzvölgyi veterán, a sepsiszentgyörgyi Bartha Mihály.
Zsók László 1942. január 8-án született Csíkdánfalván. Az elemit szülőfalujában, a középiskolát Csíkszeredában, az akkori 1-es számú gimnáziumban, a mai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. Azaz végezte volna.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Látogatottsági adatok