Kongresszus a Székelyföld sorsáról

A Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában április 20–22. között zajló tudományos konferencián a különböző tudományterületeken a Székelyfölddel kapcsolatos kutatási témákat összegzik, a szervezők ugyanakkor célul tűzték a székelyföldi tudományos intézmények közötti együttműködés erősítését a közös térségfejlesztő projektek megfogalmazása és megpályázása érdekében.

A rendezvények a Sapientia EMTE marosvásárhelyi és csíkszeredai karán, valamint az egyetem sepsiszentgyörgyi tagozatán zajlanak. Csíkszeredában a regionalizmus, a régióépítés, a vállalkozások, valamint a vidék és agrárium szerepe kerül középpontba, Sepsiszentgyörgyön a történelem és az oktatás helyzetéről értekeznek, míg Marosvásárhelyen a társadalom állapota, valamint a nyelvi jogok kapják a főszerepet.

Bakk Miklós egyetemi docens, a rendezvény főszervezője csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, a hagyományokhoz és valamiféle kontinuitáshoz való ragaszkodásból nevezték a konferenciát székely kongresszusnak. „A 3. Székely Kongresszus motivációja olyanszerű, mint volt az első tusnádi kongresszusnak, de jellegében a mai tudomány működéséhez igazodik. Túl a tudományos célon, tudománypolitikai célja az, hogy megpróbálja serkenteni Székelyföldön azt az intézményközi együttműködést, amely a tudomány fejlődését szolgálja. Ugyanakkor van egy közpolitikai célja is a rendezvénynek: a tudománynak és a szakmáknak számos olyan eredménye van, amelyet a politika nem hasznosított kellőképpen. Megpróbálunk javaslatokat megfogalmazni, példákat felmutatni, olyanokat, amelyeket felhasználhat a közpolitika” – fogalmazott Bakk Miklós.

A marosvásárhelyi szekció házigazdájaként Kelemen András, a marosvásárhelyi Sapientia dékánja elmondta, ezzel a rendezvénnyel is a felsőoktatási intézménynek az üzenete az, hogy a székelyföldi értelmiségi utánpótlás képzését tűzte ki célul, s ezzel együtt a nemzeti közösségünk Erdélyben való megmaradásának támogatását is. „Túl a tudományos szerepkörön a rendezvényünk célja is az, hogy a végzett diákjainkat itthon tartsuk, itt adjunk a kezükbe olyan megélhetést, amely a továbbiakban is biztosítja Székelyföld létét, illetve magas szintű szerepvállalását a tudományos életben. A témakörök erről is szólnak” – fogalmazott Kelemen András.

Gagyi József egyetemi tanár úgy fogalmazott, a székely kongresszusokra mindig olyan időkben volt szükség, amikor a világ kezdett megváltozni, s ebben Székelyföld kereste a helyét.