Konfliktusok helyett: autonómia

Az olaszországi német politikus, aki egyben a római szenátus tagja is, előadásában ismertette az Erdélyhez és a Partiumhoz hasonlóan az anyaországtól az első világháború után elcsatolt Dél-Tirol autonómiájának kiépítését. Emlékeztetett arra, hogy az olasz hatóságok az előzetes ígéretek ellenére, csupán azután hajlottak az önrendelkezés biztosítására, hogy az ötvenes-hatvanas években a németek robbantásokkal is nyomatékosították követeléseiket: többek között magasfeszültségű villamosvezetékeket röpítettek a levegőbe.
Az autonómia jellegzetességeiről elmondta, Trentóban 70 tagú tartományi parlament működik, Bozenben pedig 35 tagú regionális törvényhozás. A regionális kormányban az etnikai arányoknak megfelelően képviseltetik magukat a különböző nemzetiségek. Az autonóm tartomány statútuma szerint helyi szinten dönthetnek az önkormányzatok ügyeiről, a telekkönyvi hivatalokról. Emellett az oktatás – beleértve a szakoktatást is – , valamint a legtöbb gazdasági terület a helyi döntéshozók hatáskörébe tartozik. A teljes pénzügyi autonómia nem valósult meg, ám a római kormány az itt beszedett adók mintegy hetven-kilencven százalékát visszajuttatja a tartománynak. Dél-Tirolban teljes mértékben biztosított a kétnyelvűség, a közhivatalnokoknak a német és az olasz nyelvet is ismerniük kell, és ebbéli tudásukról külön vizsgán kell számot adniuk. Teljes a kétnyelvűség a rendőrségeken és a bíróságokon is, valamint törvény biztosítja, hogy a közhivatalnokok nemzetiségi megoszlása tükrözze a tartomány etnikai arányait. A tartományt egyébként három-három küldött képviseli a római szenátusban és a képviselőházban egyaránt. „Közösségünk célja nem a határok megváltoztatása, hanem a határokon átnyúló együttműködés révén ennek a kérdésnek a meghaladása. Meggyőződésem, hogy minél inkább hajlandó egy állam a regionalizációra, minél több jogot biztosít a területén élő kisebbségeknek, annál biztosabbá válik a belső békéje és a fennmaradása” – zárta előadását Oskar Peterlini.
A német előadó után Szilágyi Zsolt politológus, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke ismertette a romániai helyzetet, rámutatva, hogy a rendszerváltás után tizenhat évvel sem tapasztalható bizalom a román hatalom részéről, és a magyar közösség önrendelkezési törekvéseit továbbra is a nemzetbiztonság elleni merényletnek tekintik. „Az európaiság igazi mértéke az lesz a majdan EU-taggá váló Romániában, hogy mennyire tartja majd tiszteletben nemzetközi vállalásait, többek között a kisebbségi jogok terén” – mutatott rá a politikus. Leszögezte: a parlamenti politizálás kudarca után parlamenten kívüli, békés eszközök szükségesek a románok meggyőzésére arról, hogy a kisebbségek önrendelkezésének biztosítása nem fenyegeti az ország területi integritását, sőt: az autonómia nem más, mint a konfliktusmegelőzés legjobb módja.