Kommandót adták vissza

Restitúciós tévedés

Iskola, ifjúsági tábor, ortodox templom és több magánház is található azon a közel 60 hektáros kommandói területen, amelyet a Kovászna megyei prefektúra keretében mûködõ földosztó bizottság visszaszolgáltatott a torjai Apor báró örököseinek. György Ervin prefektus elismerte, hogy kellemetlen helyzetbe kerültek. Szerinte a megyei földosztó bizottság döntése vitatható, hiszen a kommandói önkormányzat nem jelezte, hogy az összesen 120 hektáron elterülõ település belterületének közel felét vissza kellene szolgáltatni, mint ahogy azt sem, hogy a visszaigényelt területen közintézmények és magánházak vannak. Kocsis Béla kommandói polgármester a Krónikának az ügy kapcsán úgy nyilatkozott: tárgyalóasztalhoz ülnek az Apor-örökössel, és területcserét ajánlanak fel. „Több ízben is beszéltünk az örökössel, és remélem sikerül kiegyeznünk. Ellenkezõ esetben ugyanis elveszíthetjük a falu területének felét. A báró örökösei is a természetbeli visszaszolgáltatáshoz ragaszkodnak, de remélem, elfogadják, ha erdõ helyett erdõt adunk\" – összegzett Kocsis Béla.

A vranceaiak nem adják a földet?

Romániában a politikum akadályozza a tulajdon-visszaszolgáltatást – fogalmazta meg tegnapi sajtótájékoztatóján Tamás Sándor, az RMDSZ Kovászna megyei képviselõje, utalva többek között arra, hogy a háromszékiek évek óta eredménytelenül harcolnak, hogy visszakapják az 1968-as megyésítéskor Vrancea megye területére került, több tízezer hektárt kitevõ erdõiket és legelõiket. A Vranceába szakadt földterületek ügye azt követõen került ismét napirendre, hogy miután a Vrancea megyei földosztó bizottság az elmúlt év végén újfent visszautasította a Kovászna megyei visszaigényléseket, a 30 napos fellebbezési határidõ lejártával a napokban kezdték újratárgyalni a tulajdonjogi pereket. Bereck, Ozsdola, Gelence és Zabola község mintegy négyezer egykori földtulajdonosa reméli az igazságszolgáltatástól, hogy ismét birtokba veheti jogos tulajdonát. Vrancea megyében ugyanis folyamatosan akadályozzák a visszaszolgáltatást, és egyetlen négyzetméter területet sem adtak vissza a rendszerváltás óta eltelt 17 év során a háromszékieknek. A megyehatár menti Kovászna megyei községek lakosai ugyan az évek során több tucat visszaigénylési kérvényt nyújtottak be, mellékelve a tulajdont igazoló iratokat, Tulnici település és Vrancea megye földosztó bizottságai azokat sorozatosan visszautasították. A háromszéki magánszemélyeknek, egyházaknak, közbirtokosságoknak több tízezer hektár területük van a szomszédos megye területén, több tucat parcellára tartanak igényt, ezek között egyhektáros, de 2-3 ezer hektáros erdõterületek is vannak. Tamás Sándor képviselõ úgy tudja, Vrancea megyében hallgatólagos politikai egyezség született arról, hogy a „magyaroknak ne adjanak vissza semmit\". „A több mint 10 ezer hektár erdõ- és legelõterület több millió eurót ér. Információim szerint a Vrancea megyeiek gõzerõvel termelik ki a fákat a vitatott területekrõl, ezért félõ, hogy míg a háromszékiek be tudják bizonyítani igazukat, addig kivágják az erdõket\" – ecsetelte a háromszéki képviselõ.

Aguridã Vasile, a Vrancea megyei Tulnici község polgármestere, a helyi földosztó bizottság elnöke azonban túlzásnak tartja Tamás Sándor vádjait. „Szó sincs arról, hogy magyaroknak nem akarnánk visszaadni a földeket. Azt is tudni kell, hogy Kovászna megyei románok is vannak az igénylõk között\" – reagált a Krónikának Vasile Aguridã tulnici-i polgármester. Hozzátette: a helyi földosztó bizottság azért utasította vissza a háromszékikek kéréseit, mivel az igénylõk nem tudtak tulajdonukat bizonyító iratokat felmutatni. Ezzel szemben a polgármester szerint a tulnici-iak rendelkeznek ilyen dokumentumokkal. „Ez ügyben a konstancai bíróságnak hat év pereskedés után, 2006-ban született már egy végleges és visszavonhatatlan ítélete, amely szerint a földek a tulnici-iakat illetik meg\" – fejtette ki a polgármester, kitérve, hogy a háromszékiek által, a 2005/247-es törvény alapján kezdeményezett pernek kell eldöntenie, hogy kinek van igaza. Aguridã ugyanakkor azt is nehezményezi, hogy amennyiben visszaszolgáltatják a Kovászna megyeiek által igényelt földterületeket, akkor „a tulnici-iaknak semmijük nem marad\".

Az uniós intézményektõl várnak megoldást

A gond mielõbbi orvoslása érdekében Tamás Sándor a múlt héten arra kérte Tõkés László és Sógor Csaba európai parlamenti képviselõket, hogy tegyék szóvá az EP-ben, hogy Romániában nem mûködik a politikumtól függetlenül az igazságszolgáltatás, fõleg ha a tulajdon-visszaszolgáltatásról kell dönteni. A háromszéki képviselõ a közeljövõben ez ügyben Cãtãlin Marian Predoiu újonnan kinevezett igazságügyi miniszternél is interpellálni készül. Az ozsdolai közbirtokosság ügye ugyanakkor már a strasbourgi bíróság elé került. Az ozsdolaiak területeik mellett 2 millió euró kártérítést is követelnek, kérésüket azzal indokolva, hogy visszajáró erdõiket a vranceaiak irtják. Tavaly az elkeseredett tulajdonosok Traian Bãsescu államfõtõl is segítséget kértek. Levelükben elpanaszolták, hogy a Vrancea megyei Tulnici község egy 1923-as közbirtokossági statútumra hivatkozva állítja, hogy õket illeti meg a két megye határában található 14 ezer hektár erdõ. A statútumból azonban a háromszékiek szerint nem derül ki, hogy kik a tulajdonosok, és pontosan hol vannak a területeik, miközben ugyanazon területekre a Kovászna megyeieknek pontos telekkönyvi kivonataik vannak.

Segítséget kérnek a Mikesek

Közben Mikes Ármin gróf örökösei a Kovászna megyei földosztó bizottság segítségét kérik, miután az elmúlt másfél évtized alatt az általuk igényelt több mint 12 ezer hektár földterületbõl mindössze kétezret szolgáltattak viszsza. György Ervin prefektus szerint a Mikes-örökösök arra panaszkodnak, hogy a helyi földosztó bizottságok és az állami erdészet (Romsilva) dolgozói akadályozzák a tulajdonba helyezést. A Mikes-örökösök Zabolán, Gelencén és Bükszádon mintegy 12 500 hektárt kérnek vissza, emellett Vrancea megyében is vannak területeik. Eddig csak Bükszádon és Gelencén kaptak vissza mintegy 2 ezer hektárt. Éppen ezért arra kérik a prefektúra keretében mûködõ megyei földosztó bizottságot, mihamarabb döntsenek arról, hogy visszaadják vagy sem földjeiket, hogy ezen döntések birtokában jogi úton próbálják visszaszerezni tulajdonukat. A prefektus szerint Kovászna megye legnagyobb föld-visszaigénylési ügyérõl van szó, ezért együttes ülésre hívják az érintett helyi földosztó bizottságokat. György Ervin szerint várhatóan lesznek területek, amelyeket nem tudnak visszaszolgáltatni a Mikes-örökösöknek, mivel idõközben az állam kisajátította azokat.

(fotó: archív)