Fotó: A szerző felvétele
A vadászkastélyt gróf Mikó Miklós építtette 1827-ben reneszánsz stílusban. A legenda szerint a közelben levő Herecz-vár köveit használták a kastély, és az azt övező kőfal építésére. A dupla tetős, padlásvilágítással ellátott ingatlan belső termeiben még láthatók a napóleoni időket idéző csatajeleneteket, nyugat-európai városképeket ábrázoló freskók. A sétáló, bámészkodó fiatalokról első pillantásra észre sem venni, hogy enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékkal élő gyerekek, akik itt laknak és tanulnak az ódon falak között. „Engem keres?” „Ugye, hozzám jött?” – hangzik fel több irányból is a kérdés. A faggatózásra, hogy szeretnének-e esetleg máshol tanulni, máshol lakni, zavarba jönnek, gyanakvóan fürkészik, hova fog kilyukadni a beszélgetés. A nagyobbak lepisszegik az okvetetlenkedő kicsiket, válaszuk kétértelmű, merthogy itt is jó, a városban is jó lenne, de inkább menjünk az igazgatóhoz vagy a szakács nénihez. Az elegáns lépcsőfeljárón megjelenik egy tanárnő, és megrázza a hatalmas kolompot: véget ért a szünet, mindenki beszivárog az osztályokba, engem is útba irányítanak az irodák felé.
Mindenki megtanul
Fábián Vince igazgató a 70-es évek óta dolgozik az oltszemi iskolában. Az intézmény 1973-ban alakult Oltszemi Kisegítő Iskola néven, 1988 óta bentlakásos intézményként működik. Az intézetbe háromszéki enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékkal élő gyerekeket iskoláztak be. A 70-es, 80-as években több mint 300 gyerekkel foglalkoztak itt, akkor a nehéz anyagi helyzetben levő vagy az iskolába nehezen beilleszkedő fiatalokat is ide küldték. Ma 72-en vannak, meséli Fábián Vince, mindannyian bentlakók. Közülük 14-en a gyermekvédelmi hatóság felügyelete alatt állnak, a többiek hazajárnak családjukhoz. Sokan csak a vakációkra, de van, aki hétvégékre is hazamegy. A család kérését egy különleges bizottság bírálja el és hagyja jóvá.
Levente például nem fogyatékos, Baróton az utcán tengődött, és a 18 évet is betöltötte, amikor Oltszemre került, most 7. osztályos. Zolika sem fogyatékos, csak nehezen illeszkedik be, nem tud egy helyben ülni, néha agresszív. Az igazgató meséli, hogy a múlt héten Salgótarjánban voltak mesemondó vetélkedőn, ahol a negyedikes Constantin és az ötödikes Gyurika első díjat kapott a kategóriájában. Ebben az iskolában ugyanis mindenki megtanul írni-olvasni, és a négy számtani alapműveletet is elsajátítja.
Ráfér a felújítás
Fábián Vince szerint 2000 óta folyamatosan híresztelik, hogy az intézményt felszámolják. Ennek hatására a 25 tanár, logopédus, nevelő közül csak négynek van itt címzetes állása. Az biztos, hogy előbb-utóbb költözni kell, hiszen a kastélyt visszaigényelték és visszakapták a Schmutzler család leszármazottai, akiknek ősei még a múlt század elején vásárolták meg a kastélyt a Mikó-örökösöktől. A törvény értelmében még öt évig maradhat az iskola a visszaszolgáltatott épületben, de utána dönteni kell az épület sorsáról. A Kovászna megyei elöljárók szerint az Európában is ritka épületegyüttessel büszkélkedni kell, be kell vonni a turisztikai körforgásba.
Fábián Vince sem bánja, ha el kell költözniük. Az osztálytermek egy része ugyanis melléképületekben van, ahol salétromosak a falak. A kastély épülete is felújításra szorul, megviselték a földrengések, egy újabb földmozgást már nem bírna ki. Miután beindult a visszaszolgáltatási folyamat, már nem lehetett pénzt kérni a tanügyminisztériumtól a restaurálásra. „Ez a gyönyörű épületegyüttes valóban megérdemelné, hogy felújítsák” – vallja az igazgató. Fábián Vince szerint a gyönyörű park, a kertészkedésre alkalmas terület talán hiányozni fog a gyerekeknek, de egy jól felszerelt, korszerű iskola kárpótolná őket mindezért.
Négy évig biztosan
A megyei önkormányzat már egy éve keresi a megoldást az iskola elhelyezésére. Felmerült az a lehetőség is, hogy a Sepsiszentgyörgy melletti Kilyénen építsék fel az új kisegítő iskolát, mert ott tangazdaságokat is létrehozhatnának, ahol a gyerekek kertészkedni tanulhatnának. Végül az a változat győzött, hogy a sepsiszentgyörgyi speciális iskola mellé újabb szárnyat építenek, amelyben tantermek, kollégium és étkezde lesz, és egy helyen működhet a nappali és a kollégiumi rendszerű oktatás. Henning László, a megyei tanács alelnöke lapunknak elmondta, az önkormányzat e havi ülésén szavaznak egy pályázat elkészítéséről, amely révén bővíteni tudnák a sepsiszentgyörgyi iskolát. A Regionális Operatív Program keretében pályáznának, ahonnan reményeik szerint 1,5 millió eurót szerezhetnének a tervre. A pályázat kifutási ideje legkevesebb négy év, addig az oltszemi iskola a kastélyban marad. Az örökösök, Ingeborg Pildner von Steinburg és Georg Emil Schmutzler ugyanis megígérte, amíg itt működik az iskola, nem változtatják meg a kastély rendeltetését. A megyei önkormányzat tárgyalásokat folytat velük a fizetendő lakbér összegéről.
A speciális iskolát a múlt hónapban telekkönyveztették. Az új épületszárnyat ennek udvarán is felépíthetnék, de az sem kizárt, hogy megvásárolják a szomszédos száz négyzetméteres telket. Henning László azt szeretné, ha az új központban a speciális nevelési ágazat valamennyi tagozata működne.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.