Költöznének is, meg nem is

•  Fotó: A szerző felvétele

Fotó: A szerző felvétele

Múlt század eleji hangulat fogadja azt, aki az Oltszemi Speciális Iskola vaskapuján behajt. A kastély lassan bontakozik ki a fák közül, az előtte levő parkban lányok sétálnak összekapaszkodva, a fiúk kavicsokat rugdosnak.

Bíró Blanka

Bíró Blanka

2008. október 22., 00:002008. október 22., 00:00

A vadászkastélyt gróf Mikó Miklós építtette 1827-ben reneszánsz stílusban. A legenda szerint a közelben levő Herecz-vár köveit használták a kastély, és az azt övező kőfal építésére. A dupla tetős, padlásvilágítással ellátott ingatlan belső termeiben még láthatók a napóleoni időket idéző csatajeleneteket, nyugat-európai városképeket ábrázoló freskók. A sétáló, bámészkodó fiatalokról első pillantásra észre sem venni, hogy enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékkal élő gyerekek, akik itt laknak és tanulnak az ódon falak között. „Engem keres?” „Ugye, hozzám jött?” – hangzik fel több irányból is a kérdés. A faggatózásra, hogy szeretnének-e esetleg máshol tanulni, máshol lakni, zavarba jönnek, gyanakvóan fürkészik, hova fog kilyukadni a beszélgetés. A nagyobbak lepisszegik az okvetetlenkedő kicsiket, válaszuk kétértelmű, merthogy itt is jó, a városban is jó lenne, de inkább menjünk az igazgatóhoz vagy a szakács nénihez. Az elegáns lépcsőfeljárón megjelenik egy tanárnő, és megrázza a hatalmas kolompot: véget ért a szünet, mindenki beszivárog az osztályokba, engem is útba irányítanak az irodák felé.

Mindenki megtanul írni-olvasni

Fábián Vince igazgató a 70-es évek óta dolgozik az oltszemi iskolában. Az intézmény 1973-ban alakult Oltszemi Kisegítő Iskola néven, 1988 óta bentlakásos intézményként működik. Az intézetbe háromszéki enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékkal élő gyerekeket iskoláztak be. A 70-es, 80-as években több mint 300 gyerekkel foglalkoztak itt, akkor a nehéz anyagi helyzetben levő vagy az iskolába nehezen beilleszkedő fiatalokat is ide küldték. Ma 72-en vannak, meséli Fábián Vince, mindannyian bentlakók. Közülük 14-en a gyermekvédelmi hatóság felügyelete alatt állnak, a többiek hazajárnak családjukhoz. Sokan csak a vakációkra, de van, aki hétvégékre is hazamegy. A család kérését egy különleges bizottság bírálja el és hagyja jóvá.

Levente például nem fogyatékos, Baróton az utcán tengődött, és a 18 évet is betöltötte, amikor Oltszemre került, most 7. osztályos. Zolika sem fogyatékos, csak nehezen illeszkedik be, nem tud egy helyben ülni, néha agresszív. Az igazgató meséli, hogy a múlt héten Salgótarjánban voltak mesemondó vetélkedőn, ahol a negyedikes Constantin és az ötödikes Gyurika első díjat kapott a kategóriájában. Ebben az iskolában ugyanis mindenki megtanul írni-olvasni, és a négy számtani alapműveletet is elsajátítja.

Ráfér a felújítás

Fábián Vince szerint 2000 óta folyamatosan híresztelik, hogy az intézményt felszámolják. Ennek hatására a 25 tanár, logopédus, nevelő közül csak négynek van itt címzetes állása. Az biztos, hogy előbb-utóbb költözni kell, hiszen a kastélyt visszaigényelték és visszakapták a Schmutzler család leszármazottai, akiknek ősei még a múlt század elején vásárolták meg a kastélyt a Mikó-örökösöktől. A törvény értelmében még öt évig maradhat az iskola a visszaszolgáltatott épületben, de utána dönteni kell az épület sorsáról. A Kovászna megyei elöljárók szerint az Európában is ritka épületegyüttessel büszkélkedni kell, be kell vonni a turisztikai körforgásba.

Fábián Vince sem bánja, ha el kell költözniük. Az osztálytermek egy része ugyanis melléképületekben van, ahol salétromosak a falak. A kastély épülete is felújításra szorul, megviselték a földrengések, egy újabb földmozgást már nem bírna ki. Miután beindult a visszaszolgáltatási folyamat, már nem lehetett pénzt kérni a tanügyminisztériumtól a restaurálásra. „Ez a gyönyörű épületegyüttes valóban megérdemelné, hogy felújítsák” – vallja az igazgató. Fábián Vince szerint a gyönyörű park, a kertészkedésre alkalmas terület talán hiányozni fog a gyerekeknek, de egy jól felszerelt, korszerű iskola kárpótolná őket mindezért.

Négy évig biztosan maradhatnak

A megyei önkormányzat már egy éve keresi a megoldást az iskola elhelyezésére. Felmerült az a lehetőség is, hogy a Sepsiszentgyörgy melletti Kilyénen építsék fel az új kisegítő iskolát, mert ott tangazdaságokat is létrehozhatnának, ahol a gyerekek kertészkedni tanulhatnának. Végül az a változat győzött, hogy a sepsiszentgyörgyi speciális iskola mellé újabb szárnyat építenek, amelyben tantermek, kollégium és étkezde lesz, és egy helyen működhet a nappali és a kollégiumi rendszerű oktatás. Henning László, a megyei tanács alelnöke lapunknak elmondta, az önkormányzat e havi ülésén szavaznak egy pályázat elkészítéséről, amely révén bővíteni tudnák a sepsiszentgyörgyi iskolát. A Regionális Operatív Program keretében pályáznának, ahonnan reményeik szerint 1,5 millió eurót szerezhetnének a tervre. A pályázat kifutási ideje legkevesebb négy év, addig az oltszemi iskola a kastélyban marad. Az örökösök, Ingeborg Pildner von Steinburg és Georg Emil Schmutzler ugyanis megígérte, amíg itt működik az iskola, nem változtatják meg a kastély rendeltetését. A megyei önkormányzat tárgyalásokat folytat velük a fizetendő lakbér összegéről.

A speciális iskolát a múlt hónapban telekkönyveztették. Az új épületszárnyat ennek udvarán is felépíthetnék, de az sem kizárt, hogy megvásárolják a szomszédos száz négyzetméteres telket. Henning László azt szeretné, ha az új központban a speciális nevelési ágazat valamennyi tagozata működne.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 11., szombat

Elővarázsolták a vakolatrétegek alól a falfestményeket, felavatják a Teleki Téka Freskós termét

Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.

Elővarázsolták a vakolatrétegek alól a falfestményeket, felavatják a Teleki Téka Freskós termét
2025. október 11., szombat

Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője kapta az idei Kosztolányi-díjat

Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.

Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője kapta az idei Kosztolányi-díjat
2025. október 11., szombat

Romániában csak egy himnusz van – mondta Grindeanu annak kapcsán, hogy kiment a székely himnusz alatt

Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.

Romániában csak egy himnusz van – mondta Grindeanu annak kapcsán, hogy kiment a székely himnusz alatt
2025. október 11., szombat

Több erdélyi megyében is felerősödik a szél

Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.

Több erdélyi megyében is felerősödik a szél
2025. október 11., szombat

Ha már Erdélyben járt, Orbán Viktor nem hagyhatott ki egy jó miccsezést

Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.

Ha már Erdélyben járt, Orbán Viktor nem hagyhatott ki egy jó miccsezést
2025. október 11., szombat

Kiverte a román sovinisztáknál a biztosítékot az RMDSZ-kongresszuson elhangzott székely himnusz

A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.

Kiverte a román sovinisztáknál a biztosítékot az RMDSZ-kongresszuson elhangzott székely himnusz
2025. október 10., péntek

Az infrastruktúra javul, de a nyelvi egyenlőtlenségek maradnak: a magyar oktatási monitoring legújabb eredményei

Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.

Az infrastruktúra javul, de a nyelvi egyenlőtlenségek maradnak: a magyar oktatási monitoring legújabb eredményei
2025. október 10., péntek

„Ismételjük meg: nem tőlünk kell félteni ezt az országot” – Kelemen az erdélyi magyarság jövőképéről

Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.

„Ismételjük meg: nem tőlünk kell félteni ezt az országot” – Kelemen az erdélyi magyarság jövőképéről
2025. október 10., péntek

Orbán Viktor: az erdélyi magyar közösség erős, dolgozik, nevel, teremt, épít és győz

„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.

Orbán Viktor: az erdélyi magyar közösség erős, dolgozik, nevel, teremt, épít és győz
2025. október 10., péntek

Bolojan köszönetet mondott a magyarságnak „a gazdag örökségért, amelyet ránk hagyott”

A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.

Bolojan köszönetet mondott a magyarságnak „a gazdag örökségért, amelyet ránk hagyott”