Fotó: Biró István
2009. október 25., 11:092009. október 25., 11:09
A Szakáts Béla temesvári szobrász tervei alapján készült szobor felavatásán részt vett többek között Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés volt elnöke, Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke valamint számos egyházi és közéleti személyiség is.
Október 23-a nem állami, hanem nemzeti ünnep, hiszen az 1956-os forradalom és nemzeti szabadságharc nem állt meg Magyarország határainál, hanem átfogta a magyar nemzetet: átfogta mint szolidaritás, átfogta mint mozgalom, mint forradalom és aztán átfogta mint megtorlás is. A forradalomban Erdély magyarjai éppúgy megszenvedtek, mint Magyarország magyarjai – vélekedett Markó Béla.
Az RMDSZ elnöke úgy látja: a forradalom legfontosabb szinonimája a szolidaritás, hiszen enélkül nincsen forradalom. „Szolidaritás nélkül van népfölkelés, van polgárháború, van lázadás, de forradalom csak szolidaritás révén lehetséges” – magyarázta, hozzátéve, hogy 1956 nemcsak a magyarok, hanem az összes itt élő nemzetiség szolidaritását is kiváltotta.
„Nemcsak a magyarok szolidaritására gondolok, hanem minden ember szolidaritására, itt, a Kárpát-medencében, aki tudta, hogy nincs külön szabadság magyarok, románok, németek vagy bárki más számára, aki ebben a térségben él” – mutatott rá az elnök aki szerint 1956 - akárcsak 1989 - egy olyan ritka pillanat a történelemben, amely nem szembeállította, hanem közelebb hozta a nemzeteket, és ezt a pozitív példát ki kell emelni, fel kell mutatni a jövő számára is.
| A kapu mint jelkép. Kántor Lajos, az emlékműállító Kolozsvár Társaság elnöke Fotó: Bíró István |
Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke úgy fogalmazott: „A jövő számára is tanulságos lehet ez az emlékmű, amely egy új társadalmi erkölcs igazságát hirdeti. A történelmi jelkép felállítása soha nem késő: nemzedékek sorát emlékezteti majd az 53 évvel ezelőtt történtekre. Arra, hogy a napfény legyőzi a börtönhomályt”. László Attila alpolgármester szerint a sétatéri ‘56-os emlékmű olyan zarándokhellyé alakul, amilyet a város és annak múltja megérdemel.
Szili Katalin, a KMKF Állandó Bizottságának elnöke beszédében október 23-át a szabadság és minden magyar ünnepének nevezte, majd kifejtette: Magyarország érdeke és kötelessége, hogy teljesítse azt, amit az alkotmány előír a határon túli magyarság támogatását illetően. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke az emlékművet a bátorság és a szolidaritás emlékművének nevezte, az 1956-os magyar forradalmat pedig Közép- és Kelet-Európa legfontosabb és legjelentősebb korabeli eseményének.
Az emlékművet László Attila alpolgármester és Jakab Gábor plébános leplezték le. Papp Géza református püspök, Kovács Sándor római katolikus főesperes, Boldizsár Beáta evangélikus segédlelkész, valamint Nagy László unitárius lelkész, főesperes áldása után a magyarországi és helybéli személyiségek koszorút helyeztek el az emlékműnél.
| Kézdivásárhelyen ez év október 23-áig az ‘56-os megemlékezések a református temetőben található, 1996-ban állított kopjafánál zajlottak, hiszen a városban nem volt más emlékmű, ahol a kegyelet koszorúit el lehetett volna helyezni. Pénteken azonban a Függetlenség utca sarkán található kisparkban felavatták Vetró András helybeli szobrászművész alkotását, amelyet az 1956-os kézdiszéki mártírok emlékére állítottak fel. A város így régi adósságát rótta le a környékbeli ötvenhatosok emléke előtt tisztelegve. A szobrot a céhes város önkormányzatának, a Volt Politikai Foglyok Háromszéki Szervezetének és az Erdélyi ’56-os Bajtársi Társaság felső-háromszéki szervezetének a kezdeményezésére készítette a szobrászművész, aki az 1956-os forradalmat egy félig kettéhasított emberi fejként ábrázolta. Az alkotás a Nyugat és a Kelet közötti szakadás, a rendszerek közti különbség, valamint annak a szimbóluma, hogy a széthúzás fölött végül diadalmaskodik az ész és az értelem. A műalkotást Rácz Károly polgármester és dr. Kiss Tamás, a magyarországi Volt Politikai Foglyok Szövetségének alelnöke leplezte le, majd több ünnepi beszéd hangzott el – többek között az RMDSZ államelnökjelöltje, Kelemen Hunor is méltatta az 1956-os hősök cselekedeteit. Kézdivásárhelyen a nemzeti ünnep estéjén az város iskoláinak diákjai fáklyás felvonulással is tisztelegtek az 1956-os áldozatok emléke előtt. Bartos Lóránt |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
Látogatottsági adatok