2012. augusztus 20., 07:232012. augusztus 20., 07:23
A Kincses Kolozsvár Egyesület és a Kolozsvár Társaság szervezésében megrendezett, a Magyar politika a ‘89 utáni Kolozsváron című fórumon Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es politikus, Gergely Balázs a kincses városi rendezvénysorozat főszervezője, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közép-erdélyi régióelnöke, Kónya-Hamar Sándor egykori RMDSZ-es képviselő és Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke beszélgetett a témáról. A fórumot Horváth Andor moderálta, aki hangsúlyozta, a Kolozsváron élő magyarság a románokkal közösen, együttműködés révén kell céljait elérje.
Kántor Lajos szerint ez nehezen kivitelezhető, mivel folyamatosan akadnak konfliktushelyzetek: példaként a kolozsvári CFR labdarúgóklubot említette, amelyet gyakran támadják amiatt, hogy magyar a tulajdonosa. Kónya-Hamar Sándor egyik személyes élményét elevenítette fel, még EP-képviselői mandátuma idejéről, amikor egy fórum alkalmával az akkori román belügyminiszter kerek perec kijelentette: „értsétek meg, hogy az asszimilációról soha nem mondunk le”.
Kónya-Hamar szerint a magyar–román párbeszédnek azzal kéne kezdődnie, hogy mindenki vállalja saját múltját. „Ami a politikai álláspontunkat illeti, tudnunk kell mikor kell turbékolni és mikor kell vijjogni”, fogalmazott. Gergely Balázs ugyanakkor leszögezte: csak akkor lehet érdemi magyar–román párbeszédről beszélni, ha azt előbb magyar–magyar párbeszéd előzi meg, ellenkező esetben ugyanis félő, hogy épp a lényeg sikkad el. Gergely Balázs arról beszélt, hogy cselekvő módon alakítandó a város sorsa, a helységnévtáblák kihelyezése minimális elvárásnak számít. Elmondta szkeptikus a népszámlálási adatokat illetően. Mint részletezte, a helyi magyar közösség csak egy kis része, mintegy 5-10 ezer fős „kemény mag” jár el a magyar rendezvényekre, a többi 30-40 ezer magyar alig tartja a kapcsolatot közösségével. Hozzáfűzte: ennek a 30-40 ezer fős csoportnak a megszólítása lesz a feladat a jövőben.
A fórum végén a beszélgetésbe bekapcsolódó Csoma Botond kolozsvári önkormányzati képviselő úgy fogalmazott: az etnikumok közti „modus vivendit”, együttélési formát nem sikerült még megtalálni Kolozsváron. Elmondta, az elmúlt négy évhez képest nagyobb a súlya az RMDSZ-nek a városi tanácsban, így most nagyobb az esély a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezésére, de ettől az együttélés gondjai még nem oldódnak meg.
A kolozsvári román–magyar viszonnyal foglalkozott többek közt a Kolozsváros, magyar város? című fórum is, melynek keretében a Reflektórium blog szerkesztői mutatkoztak be. Bakk Miklós politológus, blogger a vitaindító keretében úgy fogalmazott: Kolozsvár az erdélyi magyar kozmopolitizmus fellegvára.
Papp Attila Zsolt költő, blogszerkesztő arra mutatott rá, meg lehet számolni, hányan vannak „tősgyökeres” kolozsváriak, ez pedig arra világít rá, hogy a kolozsvári magyar elit szerkezete folyamatos átalakulásban van. „Ha nem jönne utánpótlás a Bánságból, Partiumból és a Székelyföldről, a kolozsvári magyarság nagyon hamar elkezdene szórványosodni” – mutatott rá.
Fall Sándor, lapunk munkatársa egy két évvel ezelőtti írását elevenítette fel, amely a Kolozsvári Magyar Napok után jelent meg a Reflektórium blogon. Fall elmondta, az első Kolozsvári Magyar Napok után megjelent egy publicisztika, amelyben a szerző a rendezvény negatívumának tartotta, hogy kevés román vett részt. Fall szerint nem az a fontos, hogy a románság mennyire „látványosan” vesz részt a magyar eseményeken, mivel két külön társadalomról beszélünk, hanem az a stratégiai fontosságú kérdés, hogy a két jól elkülöníthető társadalom között hosszú távon hogyan biztosítható a béke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Többórás keres után sikerült elfogniuk a rendőröknek azt a férfit, aki a gyanú szerint pénteken délben meggyilkolt egy 18 éves lányt a Bihar megyei Pelbárthidán. A visszaesőnek számító Bóné József Zsolt a gyilkosság helyszínétől nem messze került kézre.
Joel Weinshanker amerikai üzletember megvásárolta Ileana román hercegnő örököseitől a törcsvári birtokot kezelő társaság (CADB) többségi részesedését – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
Több mint tíz éve vár befejezésre Aradon az új gyerekpalota, de még mindig nem vehették használatba a szakkörök, mert nem tudták megoldani a villamosenergia‑csatlakozást.
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
Látogatottsági adatok