HIRDETÉS

Kolozsvári Magyar Napok: minden, amit Erdély adhat – Gergely Balázs az egyre kiforrottabb közös ünnep felszabadító erejéről

Páva Adorján 2018. augusztus 17., 10:55 utolsó módosítás: 2018. augusztus 17., 13:44
HIRDETÉS

Talán nem szerénytelenség azt állítani, hogy a kincses város kevesebb lenne a Kolozsvári Magyar Napok nélkül – fogalmaz a Krónikának adott interjúban Gergely Balázs, a kilencedik kiadásához érkezett, Kárpát-medencei léptékben is példamutató fesztivál főszervezője. Az idén kiemelten Mátyás király szellemiségét megidéző, illetve a vallásbéke témakörét „feldolgozó” rendezvénysorozat hétvégétől kezdődően jövő vasárnapig több száz programponttal csábítja Kolozsvár szívébe az érdeklődőket.

Gergely Balázs: bízom benne, hogy ha Mátyás király látná mindazt, amit a KMN jelent, elnyerné tetszését (archív felvétel) Fotó: Biró István

– A Kolozsvári Magyar Napok első, 2010-es kiadásán elmondhatatlan közösségi élményben volt része a Főtéren összegyűlt tömegnek. Azt mondogattuk egymásnak, már csak az hiányzik, hogy Mátyás király leszálljon a lováról, a talapzatról, és velünk ünnepeljen. Az idei, immár kilencedik rendezvénysorozat főszereplője az 575 éve született igazságos uralkodónk, akinek – a Mátyás-emlékév jegyében – több mint ötven programpontot szentelnek. Idén talán leugrik közénk? Mivel csábítják a szervezők?

– Mátyás király kultusza elválaszthatatlanul összeforrott Kolozsvárral. Nagy királyunk személyisége, a hozzá kapcsolódó legendák meghatározói a kincses város sajátos, kolozsvári életérzésének. Ezért csatlakozunk a Mátyás király emlékévhez, hiszen jó alkalom ez arra, hogy – bekapcsolódva e Kárpát-medencei szintű programsorozatba – ünnepelhessük az igazságos Mátyást, s egyben a több száz év alatt felhalmozott kulturális kincseinket is megmutassuk a világnak.

HIRDETÉS
Bízom benne, hogy ha Mátyás látná mindazt, amit a KMN jelent, elnyerné tetszését, s hozzánk hasonlóan ő is úgy érezné, hogy a minőségi programkavalkád, s a város élettel megtelt terei méltók szülővárosához.

– Az idei KMN másik kiemelt témája a vallásszabadság, a 450 évvel ezelőtt Tordán kikiáltott vallásbéke apropóján. Hogyan lehet fesztiválosítani ezt a könnyednek nehezen mondható témát?

– Csak első pillantásra tűnik nehezen megközelíthetőnek e téma. 450 évvel ezelőtt – a világon elsőként – Tordán lehetővé tették a szabad vallásgyakorlást, s ez mai szemmel nézve is felvilágosult, az erdélyi sokszínűség esszenciáját magában hordozó döntés volt. Amikor erre emlékezünk, őseink bölcs világlátását ünnepeljük, s a KMN programkínálatában számos olyan esemény kapott helyet – a Magyar Unitárius Egyháznak is köszönhetően –, amelyek igyekeznek kötetlenebb formában rávilágítani a tordai események jelentőségére.

Azt hiszem, jó alkalmak lehetnek ezek a programok arra, hogy közelebb kerüljünk múltunkhoz, s büszkék legyünk rá – mindez pedig nem áll messze a KMN eredeti célkitűzéseitől sem.

– A Kolozsvári Magyar Napok törzsközönsége megszokhatta, hogy a fesztiválünnep ideje alatt biztos pontok között járhatja be a neki tetsző útvonalat, vagy éppen sodródhat az árral egyik bázistól a másikig. Idén melyek ezek a kikötőpontok? Melyek változatlanok, és vannak-e új „eseményszigetek”?

– A Farkas utca idén is a fesztivál szíve lesz. Itt a már jól ismert programsátrak, vásárosok, zenei színpad várja a fesztiválozókat. A másik kiemelt helyszín – természetesen – a Főtér, ahol szerdától esténként újra két koncertet láthatnak az oda kilátogatók. Az Egyetem utcában újra a gasztronómiáé lesz a főszerep, a borutca ismét a Fogoly utcában kap helyet, a Színház utcában pedig könyvárusok és más vásárosok kínálják majd portékájukat. Ezenkívül idén az Uránia Palota és a H33 Social Innovation Hub elnevezésű előadó- és rendezvényhelyszín is a fesztiválhelyszínek része lesz. 

A tavaly a Sétatéren is szerveztünk programokat, ám idén úgy döntöttünk, hogy nem szeretnénk ennyire feldarabolni a különböző fesztiválhelyszíneket. Túl nagynak bizonyult a táv a park és a központban zajló események között, így

ez alkalommal a Bánffy-udvar programkínálatát izmosítottuk.

Itt már napközben gyerek- és felnőttprogramok várják az érdeklődőket, délután és esténként – a Bánffy-palota udvarán felállított színpadon – szintén lesznek koncertek, a fesztiválozók itt kóstolhatják meg a Fóti Kézműves Sörfőzde italait, kiemelten az erre az alkalomra készült Mátyás Sört, s a főtéri koncertek után szintén a palotaudvar ad majd helyet a levezető buliknak.

– Egy korábbi interjúban már kérdezetlenül is elárulta: Önnek az idén először megrendezendő Donaton futóverseny a kedvenc programpontja. A több mint 630 esemény már eleve mozgalmassá teszi a magyar napokat – ezen belül mit jelképez, mit üzen a valódi, szó szerinti nekiiramodás?

– A KMN–Donaton egyszerre hordozza magán a fiatalos, ha úgy tetszik, sportos fesztivál ismertetőjegyeit, és célja népszerűsíteni a futást, mint tömegsportot és az egészséges életmódot is. Ugyanakkor feleleveníti azt a több száz éves kolozsvári legendát, amely szerint a város határában legeltető hős Donát élete árán is megmentette figyelmeztető futásával a várost, amikor jelezte a törökveszélyt.

Tettének van egy mai napig ható üzenete, s az ő alakját szeretnénk megidézni a futóversenyen.

Újabb főtérfoglalás. Gergely Balázs szerint Kolozsvár magyarsága immár fel tud szabadulni, és örömmel tud együtt ünnepelni Fotó: Biró István

– Visszatérve az első Kolozsvári Magyar Napokra: a 2010-es zárógálán azt nyilatkozta, „tabukat döntött le, és húsz éve bennünk élő pszichológiai gátakat zúzott szét az elmúlt hét”. Ma hogy érzi, vannak még ledöntendő tabuk, pszichológiai gátak? Legyen szó a városvezetés, illetve Kolozsvár román lakosságának viszonyulásáról, vagy éppen a kincses város magyarságának esetleges félelmeiről, közönyéről.

– Úgy hiszem, bennünk, kolozsvári magyarokban egyre kevésbé tapasztalható az a régről ismert félelem.

A közös együttléteknek hála, fel tudunk szabadulni, s már így, egymásnak örülve tudunk évről évre ünnepelni.

A román közösség hozzánk való viszonyulása lassabban változik. Természetesen van egy réteg, amely már a kezdetektől kíváncsi ránk és minden évben velünk tart, de a nagy többség még mindig passzív, elbújik a sztereotípiákból mesterségesen felépített falak mögé. Meglehet, hogy a többségi lakosság egy része még ellenszenvvel tekint a KMN-re, de bízom benne, ha ellátogatnak egyik-másik programunkra, ha velünk együtt élvezik az esti koncerteket, ha belekóstolnak mindabba, amit ez a kulturális seregszemle jelent, bennük is feloldódnak a görcsök, s közelebb kerülünk egyfajta normalitáshoz.

Tudott dolog, hogy jobban félünk attól, amit nem ismerünk, a KMN pedig épp ebben nyújt segítséget: bemutatja és elérhetővé teszi kultúránkat mindenki számára.

– Mi lehet a magyarázata annak, hogy a KMN az első perctől kezdve képes volt „kinőni” Kolozsvárt, és páratlan közösségi élményt tudott, tud nyújtani mind a Székelyföldről, mind pedig a szórványból vagy az anyaországból érkezőknek?

– Bátran mondhatjuk, hogy Kolozsvár kicsiben olyan, mint Erdély nagyban. Nem csoda, hogy mindenki magáénak érzi – ahogy a fővárosok esetében ez megszokott is.

Amikor Kolozsvár magát adja és legjobb arcát mutatja, akkor minden olyat nyújt, amit Erdély adhat.

Amikor pedig a Kolozsvári Magyar Napokról beszélünk, akkor jól tudjuk, hogy nemcsak egy város magyar lakosságának ünnepét üljük, hanem az a teljes Kárpát-medencei magyar kultúránk seregszemléje is. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy mindenki magáénak érzi a rendezvényt.

– Mátyás király főtéri szobra az első magyar napok óta megújult, sőt azóta már meg is kopott, de az igazságos király emléke, legendás személyisége, megörökített jelenléte kitörölhetetlen a kincses város élő történetéből. Hogy érzi, hány kiadást kell még megérnie a KMN-nek, hogy nélküle szintén elképzelhetetlen legyen a mindenkori Kolozsvár? Vagy ez máris teljesült?

– Talán nem szerénytelenség azt állítani, hogy Kolozsvár kevesebb lenne a KMN nélkül. Lassan elérkezünk a tizedik, jubileumi kiadáshoz, s ahogy a Mátyás-szobron ott látjuk az idők okozta nemes patinát, úgy a mi fesztiválunk is évről évre kiforrottabbá válik.

Ilyen körülmények között a feladatunk az, hogy lépést tartsunk a körülöttünk felgyorsult világgal, s igyekezzünk a tőlünk telhető legjobban megfelelni a közönség változó igényeinek.

A KMN példája – szerencsére – ragadós volt, ma már Erdély több kis- és nagyvárosában is megszervezik a helyi magyar napokat, s azt hiszem, ez is bizonyítja, hogy van igény az ilyen kezdeményezésekre. Ezek a közösségi rendezvények nem versenyeznek, hanem kiegészítik egymást, hiszen végeredményben mindannyian azt a nagy, közös ügyet szolgáljuk.

Hétvégi ráhangolódás a Kolozsvári Magyar Napokra

Bár a Kolozsvári Magyar Napok idei kiadását hivatalosan csak hétfőn este nyitják meg, a rendezvénysorozat több kapcsolódó programja már hétvégén „beindul”. A Magyarnapok.ro honlapon olvasható műsorkínálat szerint pénteken a Belvárosi Unitárius Egyházközségnél a komolyzene szerelmesei válogatást hallgathatnak meg Georg Philipp Telemann 12 fantázia hegedűre basszus nélkül című kamarazenei művéből Barokk fantáziák címmel.

Szombaton Kós Károly kerékpáros emlék- és teljesítménytúrák indulnak, illetve déltől a Főtéren a Nemzetközi tánckavalkád során bemutatkoznak a 20. Szent István-napi Néptánctalálkozón résztvevő együttesek. A Redut/Erdélyi Néprajzi Múzeumban zenés délután lesz a Kostyák családdal. A Bánffy-palotában található Szépművészeti Múzeumban megnyílik szombaton a Betekintés Kusztos Endre művészetébe című kiállítás, illetve a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ gyűjteményéből készült tárlat. Ugyanott tartják Hollósy Simon és a nagybányai művésztelep katalógusbemutatót. A JZSUK Felvinczi György dísztermében Egyszerű szerelmes ének címmel Eisikovits Mihály zeneszerző munkássága előtt tisztelegnek. A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány késő estétől táncházba várja az érdeklődőket.

Vasárnap a Szépművészeti Múzeumban megnyílik a Hollósy és a nagybányai művésztelep, illetve a Kolozsvári műtermek című kiállítás – amelyek, akárcsak a többi állandó tárlat, szeptember 2-áig látogathatóak –, a Szent Mihály-templom bejáratánál pedig a Mátyás király életterei című kétnyelvű kültéri tárlatot tekinthetik meg az érdeklődők. A Szent Mihály-plébánia egyházművészeti kiállítása a Szentegyház utca 4. szám alatt látogatható vasárnaptól. A Szent Mihály-templomnál megnyílik a Mini Erdély Park szabadtéri makettkiállítás a kolozsvári, bochidai és gyalui várak, kastélyok makettjeiből.

Az idei Mátyás-emlékév jegyében a Studcoop diákszövetkezeti egyesület a Kolozsvári Magyar Történeti Intézettel együtt Reneszánsz ételek Erdélyben című tematikus kiállítással várja látogatóit a Történeti Intézetben, illetve a Studcoop udvaron és a Farkas utcában. Utóbbi helyszínen megnyílnak vasárnap a kézműves és iparművészeti látványműhelyek is. A részletes program a Magyarnapok.ro honlapon érhető el.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS