
Semjén Zsolt Kolozsváron: „erős Magyarország és erős nemzetpolitika kell a külhoni magyarok megmaradásához”
Fotó: Orbán Orsolya
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szombaton a kincses városban, Bocskai István fejedelem felújított szülőházának avatóünnepségén. A Sapientia Alapítvány és a Sapientia-egyetem központi székhelyének otthont adó patinás műemlék épület mintegy kétmillió eurós korszerűsítésen esett át, amelynek köszönhetően történelmi dimenzióján túlmenően a Bocskai-ház a kolozsvári, erdélyi magyar kulturális és tudományos élet fontos találkozóhelyévé válhat.
2026. március 14., 19:152026. március 14., 19:15
2026. március 14., 20:072026. március 14., 20:07
Tizenöt hónapos felújítási munkálatok után adták át szombaton a kincses város egyik legfontosabb műemlék épületét, a Bocskai-házat. A 16. század első felében épült ingatlan elsősorban arról nevezetes, hogy itt látta meg a napvilágot 1557-ben Bocskai István, Erdély és Magyarország fejedelme, ugyanakkor az épület szomszédságában található Hunyadi Mátyás szülőháza is. Nem véletlenül hangoztatják sokan, hogy az egykori kolozsvári Óvár Európa ama kevés tereinek egyike,
A Bocskai-házat kétmillió eurós beruházás keretében újította fel a Sapientia, a költségek túlnyomó részét a magyar állam biztosította
Fotó: Orbán Orsolya
Az évszázadok során megannyi funkciót szolgáló Bocskai-házat – amelynek történetét, mostani nagyszabású korszerűsítését külön cikkben ismertetjük a Krónikában – a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem alapításának évében, 2000-ben vásárolta meg a Sapientia Alapítvány a rektori hivatal számára. Azóta legutóbb 2003-ban esett át felújításon, a mostani, mintegy kétmillió eurós beruházás (amelynek túlnyomó része magyar állami támogatás) azonban minden tekintetben rendhagyónak számít.
Tonk Márton rektor szerint nemzeti szimbólum a Bocskai-ház, amely nem csak a magyarok szívében, hanem az európai épített örökségben is fontos helyet foglal el
Fotó: Orbán Orsolya
Szombaton magyarországi és erdélyi közméltóságok, egyházi vezetők, valamint a tervezők és a kivitelezők részvételével avatták fel a műemlék épületet, amelyet Tonk Márton, a Sapientia–EMTE rektora nemzet szimbólumnak nevezett, amely nem csak a magyarok szívében, hanem az európai épített örökségben is fontos helyet foglal el. Az avatóünnepségen elmondott beszédében megismételte a nemrég a Krónikának adott interjúban elhangzott megállapítását, miszerint a negyedszázados fennállását ünneplő felsőoktatási intézmény a Kárpát-medence legsikeresebb nemzetpolitikai projektjeinek egyike.
Fotó: Orbán Orsolya
Az oktatás és a kutatás terén betöltött szerepének említésén túlmenően a rektor kitért arra is, hogy jelenlétével az egyetem egyre hangsúlyosabb nyomot hagy Kolozsvár belvárosán, az elmúlt években, évtizedekben vásárolt, épített épületeknek köszönhetően immár megrajzolható egy „sapientiás térkép”. Tonk Márton az épület és a felújítás ismertetésén túlmenően emlékeztetett a korábbi nehézségekre, akadályoztatásokra is, köztük arra, hogy a polgármesteri hivatallal két éven át folytatott pereskedés nyomán kerülhetett ki a Bocskai-házra kétnyelvű tábla 2005-ben.
Fotó: Orbán Orsolya
De kalandosra sikerült a három – magyar, román és angol – nyelvű Bocskai-emléktábla kihelyezése is 2011-ben, amikor ugyancsak a kolozsvári városháza igyekezett „meghekkelni” az emlékjelet és az eseményt azzal, hogy pontosan a tábla elé helyeztetett el információs fülkét, amit aztán az egyetem fellépésére fél méterrel elköltöztettek. (Azóta a fülke nincs már az épület előtt). „A Sapientia-egyetemet, Magyarországot és a magyar kormányt kiemelt nemzetpolitikai szövetség köti össze, erre az együttműködésre, bizalomra alapozunk stratégiai célokat” – hangsúlyozta a rektor, megköszönve a budapesti kormány, minden magyar adófizető polgár, valamint személyesen az eseményen jelen lévő Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes támogatását.
Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint sok mindent hordoz a Sapientia-egyetem negyedszázados története
Fotó: Orbán Orsolya
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyház emeritus püspöke, az egyetemfenntartó Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke beszédében azt emelte ki, hogy a felújított Bocskai-ház avatóünnepsége különösen alkalmas a hála kifejezésére. „Nincs magasztosabb érzés, mint amikor az ember egy nagy hatalom oltalmában tud lenni. Mi Isten oltalmába helyezzük az egyetemet, amellyel csodás dolgok történtek az elmúlt 25 évben” – jelentette ki Kató Béla.
„De az intézmény önmagában kevés, ha nincs mögötte saját teljesítmény, ezt a leckét megtanulta az erdélyi magyar közösség, amely partnereket keresett céljai eléréséhez, és tégláról téglára építkezett” – mondta a politikus. Az RMDSZ elnöke külön méltatta a Semjén Zsolt kormányfőhelyettest a nemzetpolitika terén képviselt következetes álláspontjáért, amelynek során mindig azt képviselte, hogy a külhoni magyar közösségeket az intézmények erősítik. Ezen a ponton Kelemen Hunor bejelentette, hogy az RMDSZ először ítéli oda magyarországi politikusnak az Ezüstfenyő díjat, amelyet helyben át is nyújtott Semjén Zsoltnak.
Kelemen Hunor átnyújtja Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek az RMDSZ Ezüstfenyő díját
Fotó: Orbán Orsolya
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a helyszín és az esemény apropóján úgy értékelte, hogy felújítása nyomán a Bocskai-ház egyszerre a legmodernebb és legősibb épület Kolozsváron, „annak a szimbóluma, hogy itt mi itthon vagyunk”. Megemlítette, hogy félig erdélyinek vallja magát, hiszen édesanyja erdélyi volt, aki a magyar honosítás előkészítése idején segített neki lefordítani a román állampolgársági törvényt, amelynek mintájára készült a magyar honosítási jogszabály, amelynek köszönhetően 1,2 millió külhoni magyar szerzett állampolgárságot. Semjén Zsolt beszédében kiemelte: a nemzetpolitika célja az, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon.
Egyfajta „nemzetpolitikai számadást” téve Semjén felsorolta, hogy az Orbán-kormány az elmúlt 16 évben 10 ezer jelentős beruházást hajtott végre a Kárpát-medencében, a külhoni magyar területeken. Az anyaország 6500 szervezet és intézmény működéséhez járult hozzá, 100 nemzeti jelentőségű kiemelt intézmény normatív támogatását biztosítja, 200 óvoda és iskola épült, ezer templom újult meg, 230 ezer határon túli magyar gyermek részesül oktatási-nevelési támogatásban.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Tonk Márton rektor, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke átvágja az avatószalagot
Fotó: Orbán Orsolya
A magyar kormány gazdaságfejlesztési programja 250 milliárd forinttal támogatott 62 ezer nyertes pályázatot, ami Semjén Zsolt szerint „win-win szituáció”: az érintett vállalkozásokon, közösségeken kívül hasznos az utódállamoknak is, hiszen ott valósulnak meg a beruházások, továbbá jó a magyar államnak is, mert magyar gazdasági expanziót jelent.
„A magyar állam tud adni keretet és vásznat, de a festményt a külhoni magyarok festik. A nemzetpolitika amolyan tudományos, fiktív esszé lenne, ha nem állna mellette az Orbán-kormány, amely megvalósítja azt. A határon túli magyarok számíthatnak a magyar kormányra, és mi is számítunk rátok” – hangsúlyozta Semjén Zsolt Kolozsváron.
Fotó: Orbán Orsolya
Az avatóünnepséget követően a meghívottaknak alkalmuk volt megtekinteni a felújított Bocskai-házat. Sokan megcsodálták a korszerűsítés során alkalmazott modern megoldást, amelynek során a természetes fényt speciális módszerrel bevezették az épület mélyebb részeibe is, amelyek eddig kihasználatlanok voltak.
Egyházi áldás az épületfelújításra
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya

Negyedszázados fennállását ünnepli idén a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Tonk Márton rektor szerint az intézmény ma már vitán felül álló szereplője az erdélyi, a romániai és a Kárpát-medencei felsőoktatásnak.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Kolozsváron építhetik meg az első, közpénzből létrehozott, a szenvedélybetegségek kezelését szolgáló addiktológiai központot. A polgármesteri hivatal 35 millió euróból valósítaná meg az egészségügyi beruházást.
szóljon hozzá!