Szoboszlay Aladár néhai római katolikus plébános
Fotó: Vekov Károly archívumából
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek. Az Arad megyei Pécskán több áldozata és elítéltje is volt a megtorlásnak, rájuk emlékeztek a forradalom kitörésének 70. évfordulóján, többek között a Szoboszlay-per anyagából készült dokumentumjáték bemutatásával.
2026. október 24., 14:002026. október 24., 14:00
Az 1956-os magyarországi forradalom leverését Romániában is megtorlások követték, a kommunista diktatúra megdöntésére irányuló törekvésekkel szimpatizáló értelmiségieket nemzetiségre való tekintet nélkül meghurcolták. Emellett a román államhatalom és a titkosrendőrség, a hírhedt Securitate, etnikai feszültségek szítására, a magyar közösségnek állambiztonsági veszélyként való beállítására is használta a leszámolást. Az egyik legnagyobb koncepciós per a Szoboszlay-per, amely néhai Szoboszlay Aladár pécskai római katolikus plébános nevéhez és a köré szerveződő értelmiségiekhez kötődik:
Pécskán, ahol 2013 óta emlékművük van az áldozatoknak, szentmisével, a néptáncelőadással, verses-dalos emlékműsorral és a Szoboszlay-perről írt dokumentumjáték bemutatásával emlékeztek meg a forradalom kitörésének 70. évfordulójáról és az áldozatokról.
Jámbor Ilona, az In Memoriam 1956 Egyesület elnökeként könyvet írt a Szoboszlay-perről, ’56 után 57-en a Temesvári perben címmel, illetve a pécskai emlékmű állításának kezdeményezője volt. Az ünnepségen a Krónika kérdésére kifejtette: az erdélyi megemlékezések sorában fontos helyszín Pécska, hiszen a mai Európai Unió előfutárának tekinthető Osztrák–Magyar–Román Konföderációt és egy kereszténydemokrata rendszert megálmodó mozgalom bölcsője az Arad megyei kisváros volt.
A közigazgatásilag Pécskához tartozó Tornyán született Jámbor Ilona néhai Ferencz Béla Ervin atya révén került kapcsolatba a Szoboszlay-perrel és elítéltjeivel, akit az amnesztia után a magyar határ menti faluba helyeztek.
1956-os könyvek, dokumentumok
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„1964-ben a politikai foglyok kiszabadultak a börtönből, és tudtuk, hogy Ervin atya gyergyószárhegyi ferences szerzetes börtönben volt, de hogy miért, azt nem. Nem is mert beszélni róla akkor, és nagyon jól tette, mert egy másik aradi elítéltet, akinek az unokaöccse utólag kikérte a dossziéját a Securitate irattárát vizsgáló bizottságtól, harmincan súgták be és követték haláláig! Lehet, hogy nekem is van dossziém, mert hétéves korom óta Ervin atya árnyékában nevelkedtem. Így is kerültem kapcsolatba a Szoboszlay-perrel, mert a rendszerváltás után, amikor újságíróként dolgoztam, Ervin atyával felkerestük a régi foglyokat” – mesélte Jámbor Ilona.
„Magyarországon kitört a forradalom, s gondolta, hogy ha nálunk is lesz valami, akkor mi fog történni. Ők egy kereszténydemokrata pártnak a programját dolgozták ki, az, hogy fegyveres összeesküvést szőttek, koholt vád. Akik vele kapcsolatba kerültek, azokat szépen bemártották” – jelentette ki.
Tíz évvel ezelőtt egy dokumentumjáték is készült a könyv, illetve a per anyaga alapján – szintén Jámbor Ilona tollából –, annak felújított változatát mutatták be péntek este a Pécska–Battonya Amatőr Színjátszó Kör tagjai. „Örülök, hogy vannak emberek, akik ezt köztudatban tartják, mert a hivatalos politika nem nagyon törődik az emlékükkel. Állandóan 1848-at emlegetjük, gyászoljuk a tizenhárom aradi vértanút, de az a tíz ártatlan civil áldozat is Aradhoz kapcsolódik. Ezért örülök, hogy Pécskán ezt nem felejtik el” – fejtette ki Jámbor Ilona.
A kutatómunka mellett emlékmű- és emléktábla-állítás is jelzi az In Memoriam 1956 Egyesület munkáját, mindennek ellenére az elnök fájdalommal állapítja meg: 1956 emlékezete nem olyan erős az erdélyi köztudatban, mint 1848–1849-é.
Akárcsak a tíz évvel ezelőtti bemutatón, ezúttal is a pécskai Schwarz Károly alakította Szoboszlay Aladárt. Még az előadás előtt kértük arra, fejtse ki, milyen érzés ismét eljátszani a szerepet. „Mostanság Romániában és Magyarországon is annyira széthúznak a pártok, hogy ez az ’56-os forradalmi megemlékezés egy példa kéne legyen az összefogásra. Mert akkor fiatal, öreg, gazdag, szegény, tanár, mindenféle ember volt, és csak egy cél vezette őket: a szabadság, és azért összefogtak. Mi itt egy amatőr színjátszócsoport vagyunk, és ez csak egy apró csepp a tengerben, a sok megemlékezés mellett. De tudjuk, hogy a tenger se létezne egy csepp nélkül, az is kicsi cseppekből áll össze. Úgyhogy erre gondolunk, és szeretettel emlékezünk a hősökre” – mondta.
Kimondják az ítéletet
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Schwarz Károlynak személyes kötődése is van a Szoboszlay-per elítéltjeihez, ugyanis osztálytársa volt a halálraítélt Lukács István fia, Lukács László.
A Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület volt a főszervezője az ’56-os megemlékezésnek, de a Pécskai Búzavirág Egyesület és Néptáncegyüttes, a Pro Pécska Egyesület és az RMDSZ is hozzájárult a programhoz.
Emlékműsor az Ormós Zsigmond Általános Iskola dísztermében
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Példa számunkra az ’56-os ifjak összefogása, úgyhogy ezt az emlékműsort is a Pécskán tevékenykedő magyar civil szervezetekkel közösen hoztuk létre. Együtt többek vagyunk, mint külön-külön. Fontos, hogy tudjuk: nem vagyunk egyedül, és hiszünk abban, hogy Isten az igaz ügyet nem hagyja el” – nyilatkozta a Krónikának Balta-Taics Tünde főszervező.
A hagyományőrző egyesület elnöke szerint fontos a történelmünk, hiszen a múltból tudunk táplálkozni, onnan erednek a gyökereink. „Aki a múltját nem ismeri, nem tiszteli, az sem a jelenben, sem a jövőben nem tudja megélni, hogy tulajdonképpen kicsoda ő, hova tartozik, honnan jött, és hova tart” – foglalta össze azt, hogy mit üzen 1956 emléke a ma emberének.
Balta-Taics Tünde, a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület elnöke
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az emlékműsor végén a résztvevők a római katolikus templom melletti Szentháromság-téren álló 1956-os emlékműnél helyezték el a kegyelet virágait és mécseseit.
A Szoboszlay-per áldozatainak emlékműve Pécskán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő egyik legnagyobb romániai koncepciós eljárás volt a Szoboszlay-per. A temesvári születésű plébánost, Szoboszlay Aladárt 1958. szeptember elsején kilenc társával együtt végezték ki. Sírhelyük ma sem ismert.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két, 49 és 51 éves férfit, akik a gyanú szerint kannabiszt termesztettek a Kolozsvár melletti Szászfenesen, hogy később értékesítsék.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Tizenhét évesen hat év börtönt kapott, mert nem jelentette fel társait. A Puskás-csoport perében elítélt, ma Sepsiszentgyörgyön élő Zsók László a koncepciós tárgyalásról, a marosvásárhelyi és a szamosújvári börtönben töltött időszakról beszélt.
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Elhunyt 102 éves korában az utolsó úzvölgyi veterán, a sepsiszentgyörgyi Bartha Mihály.
Zsók László 1942. január 8-án született Csíkdánfalván. Az elemit szülőfalujában, a középiskolát Csíkszeredában, az akkori 1-es számú gimnáziumban, a mai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. Azaz végezte volna.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!