Fotó: magyarnapok.ro
Romániában a magyar közösség viseli a nyelvi sokszínűség költségeinek nagyobb részét, állítja Csata Zsombor szociológus. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott előadásában felsorakoztatta azokat a gazdasági érveket, amelyekkel – véleménye szerint – a magyar közösség eredményesebben harcolhatna nyelvi jogaiért.
2014. augusztus 24., 21:282014. augusztus 24., 21:28
Csata Zsombor szerint pénzben is mérhető versenyhátrányt jelent a romániai magyar közösség tagjai számára az a helyzet, hogy míg a magyaroknak meg kell tanulniuk románul, a románok anyanyelvükön kommunikálhatnak a mindennapokban.
A szociológus úgy vélte, a román többség „potyautas” a romániai nyelvi sokszínűség terén. Hozzátette, egy átlagos romániai magyar számára 12 ezer óra ráfordítást igényel, hogy megtanulja az állam hivatalos nyelvét. Sok esetben a szülőknek románmagánórák vásárlásával kell fejleszteniük gyermekeik romántudását, hogy biztosítsák versenyképességüket.
A nyelvtanulás ugyanakkor időt és energiát von el más területekről. A szociológus úgy vélte, az aszimmetrikus nyelvi helyzet nagymértékben hozzájárul ahhoz is, hogy a magyar közösség a gazdaság terén lemaradt a román többséghez viszonyítva.
„Méltánytalannak éreznénk, ha egy üzletben az elárusító azt válaszolná: te magyar vagy, neked drágábban adom. Márpedig ez történik. Annak az árunak, amelyiknek a címkéjén nincsen magyar felirat, vagy amit nem tudok magyarul megvásárolni, a költségeit részben én viselem azáltal, hogy megtanultam románul” – érvelt a szociológus.
Csata Zsombor szerint az esélyegyenlőséget azáltal lehetne megteremteni, ha mind a románoknak, mind a magyaroknak meg kellene tanulniuk a másik nyelvét. Elméleti lehetőségként tette hozzá, hogy mindkét nép egy harmadik nyelven kommunikáljon. A szociológus szerint az egyenlőtlenségek bomlasztják a társadalom kohézióját, és sokba kerül Romániának, ha nem próbál megoldást találni a helyzetre.
Csata Zsombor a romániai magyarok kétnyelvűségének az előnyeit is számba vette. Ezek között legfontosabbnak azt tartotta, hogy a magyarok két irányba építhetnek ki kapcsolatokat, és hídszerepet tölthetnek be a két közösség között. Hangsúlyozta, az etnikai érvek helyett a gazdaságiakat kellene használni a nyelvi jogokért folytatott harcban.
A pódiumbeszélgetésen Talpas Botond, az anyanyelvhasználatot a gazdasági szférában ösztönző Igen, tessék! mozgalom elnöke mutatta be egy kolozsvári magyar diákok körében készített szociológiai felmérés eredményeit, amelyek azt tükrözték: megéri tudni magyarul a kolozsvári kereskedelemben és szolgáltatásokban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!