
„Pénzt és időt pazarolnak olyasmire, ami nem szüntethető meg.” A szociológus butaságnak tartja az álhírek kiiktatására vonatkozó, mindenféle „csodamódszerrel” történő törekvést.
Fotó: Haáz Vince
Informatikai platform létrehozásával szűrné ki az online sajtóban és a közösségi oldalakon megjelenő álhíreket, de az orosz propagandát is a román kormány, amelynek szóvivője szerint nincs szó cenzúráról. A szociológus fölöslegesnek tartja az akciót, a médiahatóság pedig kampányvideóval jelentkezik.
2022. március 14., 20:442022. március 14., 20:44
2022. március 15., 13:382022. március 15., 13:38
A kormány kész együtt fellépni a civil társadalom képviselőivel a félretájékoztatás és az álhírterjesztés ellen, ha ez az együttműködés az állampolgárok javát és érdekeit szolgálja – közölte a napokban a Nicolae Ciucă vezette kabinet sajtóirodája. A kormány a Global Focus Center nevű civil szervezetnek arra a korábbi bejelentésére reagált, miszerint más szervezetekkel együtt létrehoz egy informatikai platformot a hazai online sajtóban, blogokon és a közösségi oldalakon megjelenő álhírek, félretájékoztatások és az orosz propagandaanyagok kiszűrésére.
Az Agerpres által idézett kormányzati közlemény szerint a Ciucă-kabinet „ajánlásoknak tekinti”, elemezni fogja, és esetenként fel is fogja használni „a kormánytól független, civil kezdeményezésre” létrehozandó platform szolgáltatásait. Hangsúlyozták: a kormány nem tett javaslatokat arra, hogy ez az informatikai eszköz milyen kifejezések alapján szűrje ki az álhíreket és a félretájékoztató anyagokat az online médiában.
Miután a sajtóban az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) neve is felmerült a kezdeményezés megvalósításában együttműködő szervezetként, a CNA állásfoglalásban cáfolta szerepvállalását. Az üggyel kapcsolatban megkérdeztük Borsos Orsolya Évát, a CNA RMDSZ által delegált tagját, aki lapunknak leszögezte:
Mint mondta, a sajtóban ezzel kapcsolatban megjelent hírek nem valósak. „A CNA-nak nincs hatásköre az online térben, kizárólag a tévék és rádiók monitorozásával foglalkozik, és ebben az esetben is feljelentések mentén jár el, tehát nem monitoroz folyamatosan mindent, csak a tévénézők, illetve rádióhallgatók által jelzett szabálytalanságokat vizsgálja, illetve hivatalból indíthat eljárást” – hangsúlyozta Borsos Orsolya Éva. A CNA tagja egyben felhívta a figyelmünket a médiahatóság kampányára.
– tájékoztat a rövid CNA-videó magyar nyelvű szövege.
Dan Cărbunaru kormányszóvivő a cenzúra bevezetésére vonatkozó médiaaggodalmakkal kapcsolatban fontosnak tartotta kiemelni, hogy a román kormány tiszteletben tartja az alkotmány által szavatolt sajtó- és véleményszabadságot, s nincs szó ezek korlátozásáról.
Vladimir Ionaș szociológus butaságnak tartja az álhírek kiiktatására vonatkozó, mindenféle „csodamódszerrel” történő törekvést. „Az a benyomásom, hogy pénzt és időt pazarolnak olyasmire, ami nem szüntethető meg. „A manipulálás (vicces, hogy az egész világ átvette a fake news szóhasználatot Donald Trumptól – akit senki sem szeretett) volt, van és mindig is lesz” – fogalmazott Facebook-oldalán közölt bejegyzésében a szakértő.
Fotó: Pixabay.com
Az orosz álhírekkel kapcsolatban Ionaș négy kategóriába sorolja a romániai állampolgárokat. Az első csoportba az Oroszország-ellenesek tartoznak. „A fake newsnak itt nincs hatása. Ha az oroszok kézzelfogható bizonyítékkal állnának elő mondjuk arra vonatkozóan, hogy Ukrajnában húsgombóclevest esznek, az ebbe a kategóriába tartozók azt mondanák: nem igaz. Hogy hazugság, amit Oroszország állít. Az applikáció nem segít. Csak arra használnák, hogy erősítsék álláspontjukat” – írta a társadalomkutató.
A szakértő a második csoportba az Oroszországot támogatókat sorolja, akiket két típusra oszt: a közvetlenül, a leggyakrabban anyagilag is érdekeltekre, valamint az ideológiai, kulturális megközelítésből a Keletet magukhoz közelebb érzőkre, a Nyugatot egyben megvetőkre, azt képmutatással, hazugsággal vádolókra. „Az applikáció itt sem segít. Azt első perctől egy Oroszország elleni eszköznek minősítenék, így hatástalan maradna” – állítja Vladimir Ionaș.
A harmadik csoportot a magukat középen állóknak minősítők alkotják, akiknek nincs szükségük applikációra. Ők minden oldalról igyekeznek információkat gyűjteni, s ezek alapján saját véleményt formálnak – tette hozzá. Végül a negyedik kategória a szociológus szerint az „I don’t give a f..k” csoport, vagyis azoké, akiket nem érdekel a kérdés, más dolgokkal vannak elfoglalva.
– fogalmazott Vladimir Ionaș. Szerinte inkább az oktatásba kellene befektetni az álhírek reménytelen leszerelésére szánt pénzt, logisztikát és időt. „Kritikus és logikus gondolkodásra nevelő tanórákra van szükség! Hosszú távon eredményes lenne” – állítja a bukaresti szociológus.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Kolozsváron építhetik meg az első, közpénzből létrehozott, a szenvedélybetegségek kezelését szolgáló addiktológiai központot. A polgármesteri hivatal 35 millió euróból valósítaná meg az egészségügyi beruházást.
Két személy, köztük egy hároméves kisgyermek életét vesztette egy csütörtök esti balesetben a Kolozs megyei Körösfeketetón, ahol egy teherjármű és két személyautó ütközött össze.
Ma már 29 közepes és nagytermelő dolgozik azon, hogy a ménes–magyarádi borvidék több évszázados borkultúrája ne csak fennmaradjon, hanem új lendületet kapjon – összegezte a megyei tanács az Arad-Hegyalján folyó szőlőtermesztés és bortermelés helyzetét.
szóljon hozzá!