„Pénzt és időt pazarolnak olyasmire, ami nem szüntethető meg.” A szociológus butaságnak tartja az álhírek kiiktatására vonatkozó, mindenféle „csodamódszerrel” történő törekvést.
Fotó: Haáz Vince
Informatikai platform létrehozásával szűrné ki az online sajtóban és a közösségi oldalakon megjelenő álhíreket, de az orosz propagandát is a román kormány, amelynek szóvivője szerint nincs szó cenzúráról. A szociológus fölöslegesnek tartja az akciót, a médiahatóság pedig kampányvideóval jelentkezik.
2022. március 14., 20:442022. március 14., 20:44
2022. március 15., 13:382022. március 15., 13:38
A kormány kész együtt fellépni a civil társadalom képviselőivel a félretájékoztatás és az álhírterjesztés ellen, ha ez az együttműködés az állampolgárok javát és érdekeit szolgálja – közölte a napokban a Nicolae Ciucă vezette kabinet sajtóirodája. A kormány a Global Focus Center nevű civil szervezetnek arra a korábbi bejelentésére reagált, miszerint más szervezetekkel együtt létrehoz egy informatikai platformot a hazai online sajtóban, blogokon és a közösségi oldalakon megjelenő álhírek, félretájékoztatások és az orosz propagandaanyagok kiszűrésére.
Az Agerpres által idézett kormányzati közlemény szerint a Ciucă-kabinet „ajánlásoknak tekinti”, elemezni fogja, és esetenként fel is fogja használni „a kormánytól független, civil kezdeményezésre” létrehozandó platform szolgáltatásait. Hangsúlyozták: a kormány nem tett javaslatokat arra, hogy ez az informatikai eszköz milyen kifejezések alapján szűrje ki az álhíreket és a félretájékoztató anyagokat az online médiában.
Miután a sajtóban az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) neve is felmerült a kezdeményezés megvalósításában együttműködő szervezetként, a CNA állásfoglalásban cáfolta szerepvállalását. Az üggyel kapcsolatban megkérdeztük Borsos Orsolya Évát, a CNA RMDSZ által delegált tagját, aki lapunknak leszögezte:
Mint mondta, a sajtóban ezzel kapcsolatban megjelent hírek nem valósak. „A CNA-nak nincs hatásköre az online térben, kizárólag a tévék és rádiók monitorozásával foglalkozik, és ebben az esetben is feljelentések mentén jár el, tehát nem monitoroz folyamatosan mindent, csak a tévénézők, illetve rádióhallgatók által jelzett szabálytalanságokat vizsgálja, illetve hivatalból indíthat eljárást” – hangsúlyozta Borsos Orsolya Éva. A CNA tagja egyben felhívta a figyelmünket a médiahatóság kampányára.
– tájékoztat a rövid CNA-videó magyar nyelvű szövege.
Dan Cărbunaru kormányszóvivő a cenzúra bevezetésére vonatkozó médiaaggodalmakkal kapcsolatban fontosnak tartotta kiemelni, hogy a román kormány tiszteletben tartja az alkotmány által szavatolt sajtó- és véleményszabadságot, s nincs szó ezek korlátozásáról.
Vladimir Ionaș szociológus butaságnak tartja az álhírek kiiktatására vonatkozó, mindenféle „csodamódszerrel” történő törekvést. „Az a benyomásom, hogy pénzt és időt pazarolnak olyasmire, ami nem szüntethető meg. „A manipulálás (vicces, hogy az egész világ átvette a fake news szóhasználatot Donald Trumptól – akit senki sem szeretett) volt, van és mindig is lesz” – fogalmazott Facebook-oldalán közölt bejegyzésében a szakértő.
Fotó: Pixabay.com
Az orosz álhírekkel kapcsolatban Ionaș négy kategóriába sorolja a romániai állampolgárokat. Az első csoportba az Oroszország-ellenesek tartoznak. „A fake newsnak itt nincs hatása. Ha az oroszok kézzelfogható bizonyítékkal állnának elő mondjuk arra vonatkozóan, hogy Ukrajnában húsgombóclevest esznek, az ebbe a kategóriába tartozók azt mondanák: nem igaz. Hogy hazugság, amit Oroszország állít. Az applikáció nem segít. Csak arra használnák, hogy erősítsék álláspontjukat” – írta a társadalomkutató.
A szakértő a második csoportba az Oroszországot támogatókat sorolja, akiket két típusra oszt: a közvetlenül, a leggyakrabban anyagilag is érdekeltekre, valamint az ideológiai, kulturális megközelítésből a Keletet magukhoz közelebb érzőkre, a Nyugatot egyben megvetőkre, azt képmutatással, hazugsággal vádolókra. „Az applikáció itt sem segít. Azt első perctől egy Oroszország elleni eszköznek minősítenék, így hatástalan maradna” – állítja Vladimir Ionaș.
A harmadik csoportot a magukat középen állóknak minősítők alkotják, akiknek nincs szükségük applikációra. Ők minden oldalról igyekeznek információkat gyűjteni, s ezek alapján saját véleményt formálnak – tette hozzá. Végül a negyedik kategória a szociológus szerint az „I don’t give a f..k” csoport, vagyis azoké, akiket nem érdekel a kérdés, más dolgokkal vannak elfoglalva.
– fogalmazott Vladimir Ionaș. Szerinte inkább az oktatásba kellene befektetni az álhírek reménytelen leszerelésére szánt pénzt, logisztikát és időt. „Kritikus és logikus gondolkodásra nevelő tanórákra van szükség! Hosszú távon eredményes lenne” – állítja a bukaresti szociológus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!